Ez első angol vámpírlegenda

Az elmúlt kétszáz év irodalmában fel-fel bukkantak vámpírlegendák. Angliában először 1819-ben, John Polidori rövid történetében esett szó a vámpírról, az elnevezést is ő találta ki – szláv eredetű a szó, vérszívót jelent.

Az arisztokratikus, ellenállhatatlan Lord Ruthven újdonság volt, de a vérszívó lényekről szóló mesék egyáltalán nem voltak újkeletűek. A Hertfordshire Egyetem csapata kutatása során olyan középkori történetekre bukkant, amikben élő halottakról regélnek.

Rémálom Buckinghamshire-ben

Kevésbé ismert vámpírtörténet a buckinghamshire-i legenda, amit a XII. században William of Newburgh történész jegyzett fel. A Historia Rerum Anglicarumban található írás szerint St. Hugh-t, Lincoln püspökét különös esetről tájékoztatták 1192-ben.

Ebben az évben hunyt el egy meg nem nevezett személy Buckinghamshire-ben, azonban a sírból az illető már másnap kimászott, és ellátogatott régi házához. A hálószobában találta alvó feleségét, akire ráugrott, és megpróbálta megölni. Az asszony sikeresen lelökte magáról, azonban másnap újra felbukkant az ijesztő alak.

Harmadik este a feleség már a barátait is áthívta az éjszakára, hogy ne kelljen egyedül megküzdenie halott férjével. Ismét be akart törni a kóbor lélek, azonban a hangos kiabálás elriasztotta. Helyette elment testvérei házához, és őket támadta meg. Másnap ismét ellátogatott hozzájuk, azonban a testvérek addig kiabáltak vele, míg elijesztették. Ekkor kezdett el a vámpír idegenekre vadászni.

Többen látták az utcákon

Hamarosan a város összes lakója egész éjjel ébren maradt, hogy megakadályozzák a sírból visszatérő lény támadásait. Mivel ellehetetlenítették az éjszakai rohamokat, már fényes nappal is megjelent, járókelőket és állatokat támadott meg. Többen is beszámoltak arról, hogy látták sétálni a halott férfit az utcákon, még többen a gonosz jelenlétét érezték akkortájt.

Ekkor kértek segítséget a városlakók Stephen érsektől, aki összehívta a zsinatot, és levelet írt St. Hugh-nak, Lincoln püspökének, hogy tegyen valamit a gonosz ellen. Amikor a püspök az ügy megoldása érdekében tanácskozott különböző papokkal és teológusokkal, kiderült, hogy hasonló támadások máshol is történtek Angliában.

A lakosok a holttest elégetésére biztatták a püspököt, azonban ő úgy döntött, hogy feloldozást ad a gonosz szellemnek. Amikor feltárták a sírt, benne feküdt a férfi, aki a leírás szerint egyáltalán nem indult oszlásnak. A halott mellkasára helyezték a feloldozást tartalmazó papírt, és bezárták a sírkamrát. A férfi többet nem jelent meg az utcákon.

 (femina.hu)