A történészek bemutatták a nevickei várban végzett ásatások eredményeit

A történészek bemutatták a nevickei várban végzett ásatások eredményeit

20:43 Január 5, 2021

Történelem 1553 9 хвилин

Українська

A legtöbb turista és az utazás kedvelői számára Kárpátalja számos jellegzetességgel bír: a Kárpátok hegyei, zöldturizmus, a rendkívüli tájszólás, amit mellesleg néha csak a helyiek értenek meg, finom autentikus ételek, kárpátaljai borok, pálinkák, és persze a középkori várak, amelyek már régóta turista-csalogatóvá váltak.

Valószínűleg az egyik leghíresebb közülük az ungvári járási Ókemence falu közelében található nevickei vár. Egyébként Kárpátalja egyik legrégebbi építménye, és nemzetközi jelentőséggel bír. Ami magát az épületet illeti, meg kell jegyezni, hogy elliptikus alaprajzánál fogva egyedülálló Ukrajnában, és sok tekintetben a távoli Írország kastélyaira emlékeztet.

A várat környező természet szépsége pedig tovább még inkább fokozza az erőd komor hatását. Annak ellenére, hogy az épület nagy része több mint négy évszázaddal ezelőtt elpusztult, évente turisták ezrei érkeznek Ukrajnából és számos európai országból.

Mint ismeretes, a múlt év tavaszán a nevickei vár börtön-tornyának romos állapotban lévő tetőszerkezetét egy viharos szél ledöntötte. 2020 augusztusában megkezdődött a börtön-torony restaurálása és állagmegóvása az állami költségvetésből Európai Uniótól kapott támogatási forrásoknak köszönhetően.

De a munkálatok megkezdése, a projektnek megfelelően, régészeti kutatásokat végeztek Volodimir Mojzsesz történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémiája Régészeti Intézete „Ukrajna Védelmi Régészeti Szolgálata” kutatóközpontjának tudományos munkatársa vezetésével. Olekszandr Dzembasz, szakértő és tudós, a nevickei vár egyik legjobb ismerője is csatlakozott az ásatásokhoz, hiszen évtizedek óta tanulmányozza az egyedülálló emlékművet. Az Ungvári Nemzeti Egyetemről többen is csatlakoztak a kutatásokhoz, köztük Ihor Prohnenko régész, docens valamint a Kárpátaljai Turisztikai Központ régészeti körének hallgatói ugyanazon Olekszandr Dzembasz vezetésével – akik az Ungvári Nemzeti Egyetem karainak hallgatói.

Volodimir Mojzsesz elmondta: „A nevickei várban a felújítási és restaurálási munkálatok már az utolsó szakaszba értek. A munkálatok Az infrastruktúra fejlesztése a turizmus és rekreáció ágazatában Kárpátalján a nemzeti jelentőségű építészeti műemlék, a nevickei vár restaurálása révén (a sürgősségi munkálatok első szakasza)” projekt keretében valósultak meg.

A projekt fő célja – Kárpátalja turisztikai ágazatában rejlő lehetőségek kiaknázása, vásárok és fesztiválok szervezése, a zöld turizmust, a helyi kézműves, mezőgazdasági és erdészeti termékeket népszerűsítő tevékenységek újjáélesztése.

A kezdeményezés részeként tervezték a déli torony helyreállítását, bizonyos belső munkálatokat a várfalak megerősítésének szükségessége miatt, valamint a központi börtön-torony helyreállítását. A területet korábban parkosították, az emlékmű területén szemétládákat és padokat helyeztek el, világítást szereltek fel. Legutóbb helyreállítási munkálatokat 1968–1970-ben hajtottak végre a nevickei várban.

A szakértők arról is beszámoltak, hogy az épület 1644-es rombolása után azt nem építették újjá, nem alakították át, így a nevickei vár, a XV–XVII. századbeli építészeti együttes szinte eredeti formájában maradt ránk. Ez a tény és a gazdag régészeti anyagok megléte idővel nemcsak a belső terek újjáépítésében nyújtanak segítséget, hanem a középkori várban zajló élet rekonstrukciójában is, ami egyedivé és egyedülállóvá teszi az objektumot.

Volodimir Mojzsesz azt is elmondta, hogy a munkálatok során egy ismeretlen, csaknem 4 méter mély, 13 négyzetméteres alapterületű alagsort fedeztek fel. Véleménye szerint egykor raktárként használták. „Feltűnő volt, hogy fából készült szerkezetek – polcok és lépcsők – voltak elraktározva. Az ételeket is általában ilyen helyiségekben tárolták. Fegyvereket nem tartottak itt, mivel a páratartalom komolyan károsíthatta azokat. Végül is van még egy helyiségünk, amely működőképes lehet. A jövőben valószínűleg megnyitják az érdeklődők előtt” – mondta a kutató.

Olekszandr Dzembasz a sajtónak adott interjújában annak a feltételezésének adott hangot, hogy idővel ezt az alagsort nemcsak raktárként, hanem börtönként is használhatták, mivel a középkori Európában akkoriban létezett ez a gyakorlat.

A régészeti feltárások vezetője elmondta, két számszeríj nyílvéget találtak, és több száz kerámiatöredéket gyűjtöttek össze. „Ezek a XIV. – a XVII. század első felében használt edények maradványai. De legtöbbet törött cserépdarabokból találtunk.”

Ezek a cserépdarabok díszítés nélküliek, agyagból, több-kevesebb homok hozzáadásával készültek, jól kiégetve, okker-sárgától a világos vagy sötétbarna színig. Háromféle formájúra oszthatóak: hosszúkás, tál- és hagyma alakúra. A korábbi kutatások leletei alapján a XVI. század végére – a XVII. század első felére datálhatóak.

Valószínűleg mind ugyanabból a kemencéből származnak, lehetséges, hogy a vár központi tornyában lévőből. Helyreállításuk jelenleg folyamatban van. Egyébként ilyen nagy mennyiségű kerámiatöredék lehetővé teszi kemence szerkezetének a rekonstrukcióját, megállapítani, milyen is lehetett.

Az ásatások során megállapították, hogy a helyiségek földdel illetve építési törmelékkel való feltöltését a XX. században is elvégezték. Érdekesség, hogy nincsenek arra utaló dokumentumok, hogy a nevickei várban ilyenfajta munkálatokat végeztek volna. Ugyanezen adatok szerint azt látjuk, hogy később is dolgoztak ott. A „fekete régészek” által, kb. a 2000-es években végzett, egyenlőtlen feltárási nyomokat rögzítettek. Az összes feltárt lelet állandó megőrzésre a Kárpátaljai Helytörténeti Múzeumba kerül, ez lehetővé teszi az újkor kiállítási gyűjteményének kiegészítését” – mondta Volodimir Valerijovics.

Egyébként a régészeti kutatásoknak köszönhetően, amelyek az 1990-es évek elején kezdődtek Olekszandr Dzembasz vezetésével és csaknem 20 évig tartottak, sikerült meghatározni az emlékmű időrendi és építési horizontját. Különösen hatékonyabbak voltak a központi várudvarban végzett ásatások, amelyek alapján megállapítást nyert, hogy a nevickei vár mai formáját, kinézetét a XV–XVI. század fordulóján kapta.

„Abban az időben építették hozzá a kővárfalat. A XV. század közepén a külső árok mögött palánkot emeltek, ahol gazdasági tevékenységet folytattak. Határait ma is jól követhetőek a terepen. A feltárások során kiderült, hogy a palánkot körülvevő tengely gerincén fa és agyag keverékéből emeltek falat. Nyilvánvaló, hogy egy műemlék nemcsak maguk a falak, hanem az őt körülvevő terület hozzá tartozik, amelyet meg kell őrizni és kutatni kell” – foglalta össze Volodimir Mojzsesz.

Jurij KOPINEC,
Karpatszkij Objektiv

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei