30 éves a Terminátor 2. - Az ítélet napja

30 éves a Terminátor 2. - Az ítélet napja

21:40 Július 20, 2021

Történelem 2087 16 хвилин

A Los Angeles-i Century Cityben 1991. július 1-jén, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó mozijaiban pedig július 3-án mutatták be minden idők legjobb Halálosztó-mozifilmjét. A jubileum alkalmából összeszedtünk néhány izgalmas érdekességet Arnold Schwarzenegger és James Cameron kultikus blockbusteréről.

1. A Terminátor 2. a kevés folytatások egyike, ami nemcsak grandiózusabb, de jobb is, mint az első rész. Alig pár ilyen alkotás van még a hollywoodi blockbusterek között: ide szokás még sorolni A Birodalom visszavágot, a Vissza a jövőbe 2-t és A bolygó neve: Halált. Utóbbi érdekessége, hogy ez a film a Terminator 1-2-t megrendező James Cameron 1986-os Alien-folytatása volt, mintha csak ezzel akarta volna begyakorolni, hogy miképpen lehet egy olcsó, de ütős sci-fiből drága, de még ütősebb sci-fit varázsolni. Hiszen a ’84-ben bemutatott Halálosztó még ugyanaz volt, mint a Halloween vagy a Péntek 13., csak Cameron egy napszemüveges kiborgra cserélte le benne a fiatal főhősnőt üldöző, sebezhetetlen, maszkos sorozatgyilkost. A Terminátor 2. viszont már egy ízig-vérig Spielberg és Lucas nyomdokain járó blockbuster lett, ahol nemcsak hogy kaptunk egy olyan Ripley-re hasonlító Sarah Connort (Linda Hamilton), aki még keményebben csap oda az időutazó robotembernek, mint korábban, de egy zseniális húzással az előző rész bőrdzsekis, gonosz kiborgja (Arnold Schwarzenegger túlzás nélkül legikonikusabb szerepe) átáll a jók oldalára.

A morózus T-800-as, az első rész jéghideg tekintetű gyilkológépe ráadásul egy nehézkes, de szeretetteljes apafigurává is képes fejlődni, akivel még a folyton görbe úton járó, csínytevő kiskölyök, John Connor (Edward Furlong) is szívesen haverkodik, hogy ezáltal életben maradva ő lehessen majd a jövőben a Skynet elleni lázadás vezére. Vagy esetleg a T-800-as és az anyatigris típusú Sarah segítségével már most, a jelenben tegyen róla, hogy a címbéli Ítéletnap, azaz a Skynet öntudatra ébredése és a gépek rémuralmának kezdete be se következzen. Ha belegondolunk, nincs ebben a történetben semmi új vagy különös, számos sci-fiben láthattunk vagy olvashattunk hasonlót (Cameron annak idején egy interjúban el is kotyogta, hogy nagy hatással volt rá a sci-fi író Harlan Ellison időutazós-robotharcosos tévésorozata). Sőt, valójában egy érzelmekkel és drámai jelenetekkel teli, grandiózus kliséhegy az egész – de pont James Cameron az a mozimágus, aki az ezerszer elkoptatott toposzokból, a könnyfakasztó tetőpontokból és a keserédes lezárásokból is képes összehozni olyan kasszasikereket, mint a Titanic és az Avatar.

2. Már a ’80-as években is folyton azt kérdezgették Schwarzeneggertől az emberek: mikor jön az új Terminátor-film? Egy 30 évvel ezelőtti interjújában a testépítőből lett mozisztár el is mesélte, hogy tulajdonképpen részben pont ennek a hatalmas rajongói nyomásnak volt köszönhető, hogy elkészült 1991-re Az ítélet napja:

Nem tulajdoníthatom a magam érdemének a Terminator 2. ötletét. A nézőközönség szerte a világon követelte a Terminator 2-t. Ezrek írtak leveleket. Amikor valamelyik másik film beharangozó körútjára mentem, állandóan azt mondták: szeretjük a filmjeidet, de mikor csinálsz még egy Terminatort? Így azt mondtam magamnak, és a rendező, Jim Cameron is azt mondta magának: azt hiszem, kell egyet csinálnunk.

3. Óriási hype előzte meg a Terminátor 2. premierjét. Azt, hogy az első, kissé még fapados Halálosztó-mozifilmhez képest a T2 már egy igazi, Steven Spielberg-i vagy George Lucas-i értelemben vett kasszarobbantó nyári blockbuster volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy akkoriban a csapból is (vagy legalábbis az összes nyugati szórakoztatóipari magazinból) Schwarzenegger és a higany-Terminátor folyt a premier előtt, alatt és után. Ráadásul ezúttal Magyarországon sem kellett fél évet várni a Terminátor 2-re, ahogy a ’90-es évek szinte mindegyik nagy hollywoodi durranása esetében, mert a július elején megtartott amerikai premiert követően a hazai mozik is viszonylag hamar, 1991. augusztus 16-tól vetíthették a T-800-as robotharcos újabb kalandjait. Ennek a hátterében alighanem az állt, hogy a film finanszírozója Andy Vajna akkori cége, a Carolco Pictures volt (ami végül az 1995-ös A kincses sziget kalózai bukása után szállt hullámsírba), a hazai forgalmazó pedig Andy Vajna itteni cége, az InterCom volt, úgyhogy bizonyára nem esett nehezére hamar odaadni nekünk, magyaroknak az akkor már országos cimborájaként számon tartott Arnold Schwarzenegger legújabb akciófilmjét.

A T2 magyarországi hype-ja egyáltalán nem maradt el a külföldi országokétól, sőt! A mai napig őrzök egy újságból kivágott Schwarzenegger-interjút, ami a Nagy-Britanniából importált, jól-rosszul magyar nyelvre lefordított Rock Power magazinban jelent meg annak idején, és máig emlékszem, hogy 9 éves(!!!) fejjel innen értesültem legelőször, hogy „Hollywood legnagyobb aljas ölőgépe” leforgatta a Halálosztó folytatását, a „Terminator II”-t (ebből a cikkből származik egyébként az előző pontban citált Schwarzenegger-idézet is).

4. “Ha a T-800-as egy emberi tank volt, akkor a T-1000 legyen egy Porsche!” Ezt maga James Cameron mondta, amikor nekiállt megírni (William Wisherrel közösen) a Terminátor 2. forgatókönyvét, és ki kellett találnia a jó oldalra átállított Halálosztónak egy olyan ördögi ellenfelet, akit még Arnold sem tud leteríteni pár puskalövéssel. A visszaemlékezések szerint magára a filmre is azért kellett várni 7 évet, mert Cameron kezdettől fogva egy folyékony fémből készült, veszedelmes alakváltoztatásokra képes, trükkös Terminátort álmodott meg hozzá főgonosznak. Csakhogy egy ilyen ellenfél látványos megjelenítéséhez nem találta elég jónak a ’80-as évek lenyűgöző habszivacs rémpofáit és animatronic szörnyeit megalkotó „kézműves” speciális effektesek tudását. Ezért aztán a CGI technológia felé fordult – amit addig szinte csak a Tron és Az utolsó csillagharcos stábja mert igazán kreatívan használni.

A folyékony lény főpróbája lényegében Cameron 1989-es filmje, A mélység titka volt, és mivel ott a trükkcsapata látványosan megoldotta a feladatot, jöhetett a higany-Terminátor! Az, hogy ki kapja meg a T-1000-es szerepét, Cameron számára egyetlen percig sem volt kérdéses: mindenképpen olyasvalakit akart, aki a brutális fizimiskájú, hegyomlás Schwarzenegger mellett egy szúrós tekintetű, nyúlánk és agilis figurának tűnik, így esett a választása Robert Patrickre, akit az 1990-ben bemutatott Die Hard 2-ben látott meghalni a repülőtéri lövöldözős jelenetben. Ahhoz persze, hogy az alakváltó T-1000-es egy ennyire félelmetes ellenfél legyen a filmben, George Lucas effektgyára, az Industrial Light & Magic munkatársai kellettek. A trükkcsapat, élükön a Star Wars- és az Indiana Jones-filmek Oscar-halmozó szakijával, Dennis Murennel, egy szál alsógatyában sétáltatta a kockásra festett bőrű, kopaszra nyírt Robert Patricket, hogy aztán az így nyert felvételre a korszak csúcsketyeréin, a Silicon Graphics számítógépein és pár Apple Macintosh-on montírozzák rá a lángnyelveket meg a többi effektet.

5. A Guns N’ Roses zenekar három emblematikus jelenetben is visszaköszön a filmben. A Terminator 2 le sem tagadhatná, hogy a ’90-es évek legelejének popkult terméke, hiszen a korszak legnépszerűbb hard rock zenekara, a Guns N’ Roses direkt ennek a filmnek a kedvéért rakta össze a filmben is felharsanó kultikus nótáját, a You Could Be Mine-et. A hivatalos videoklipben maga Schwarzenegger is látható volt Terminátorként, amint Axlt, Slash-t és a banda többi tagját keresi egy koncerten, de a digitális kijelzője végül azt írja ki, hogy a Guns N’ Rosesra kár a golyót is pazarolni.

Az ikonikus dal először akkor harsan fel el egy kazettás magnóból, amikor John Connor és a kis farmermellényes, lókötő cimborája egy Honda XR-t bütykölnek. Később pedig akkor, amikor a két csibész meghekkel egy ATM-et, majd a könnyen jött pénzt elcsomagolva a kismotorral elspuriznak a helyszínről – itt közben egyébként már a T-800-as is ugyanazon a környéken grasszál a rockkocsma udvaráról ellopott Harley-jával, John után kutatva. A bandázós jelenetek érdekessége, hogy a T2 előtt maga Edward Furlong is egy ugyanilyen vásott kölyök volt, akit James Cameron szedett össze Pasadenában az utcán. A film harmadik emlékezetes „Guns N’ Roses-jelenete” pedig természetesen az, amikor a John után kajtató T-800-as és a szintén a fiúért jött T-1000-es egy szűk plázafolyosón néz egymással farkasszemet, mint két modern cowboy, majd Arnold egy köteg rózsa közül előkapja a flintáját, és akcióba lép.

4. Egészen elképesztő, de 4 Oscar-díjat is bezsebelt a Terminator 2! Ráadásul Hollywood egyik legjobb trükkmestere, a 2008-ban elhunyt Stan Winston két kategóriában is nyert 1992-ben: elhozta a legjobb smink és a legjobb speciális effektek Oscar-díját is (utóbbin Gene Warren Jr.-ral és Robert Skotakkal, valamint a fentebb már magasztalt Dennis Murennel osztozott). Emellett Tom Johnson, Gary Rydstrom, Gary Summers és Lee Orloff a legjobb hang, Gloria S. Borders pedig a legjobb hangvágás kategóriában győzedelmeskedtek (utóbbi kategóriában Rydstromot is díjazták, így ő Stan Winstonhoz hasonlóan szintén két aranyszobrot vihetett haza a T2-ért a ’92-es gáláról). A lenti, izgalmas werkvideó nagyon jól bemutatja az Industrial Light & Magic szakembereinek izgalmas munkáját és leleményes ötleteit: az Arnold kezében eldördülő shotgun hangját egy ágyúlövéssel javították fel, a megfagyott T-1000-es szétlövésekor földre zuhanó darabkák hangját csempére szórt szögekkel vették fel, a kohóban izzó fém fortyogásához pedig valaki bugyborékolva belefújt egy gyümölcsös shake-be.

7. Linda Hamilton ikertestvére szerepelt a Terminator 2 egyik kimaradt jelenetében. A T2-ért Oscar-díjjal jutalmazott, fentebb már megemlített Stan Winston keze munkáját dicsérte többek között az a habszivacs Schwarzenegger-fej is, amelyből Sarah Connor és John kiszedték a tükör előtt ülő T-800-as központi vezérlőchipjét. A jelenet érdekessége viszont az volt, hogy valójában itt nem volt semmiféle tükör! Arnold ugyanis a saját szintetikus másával ült szemben, akinek a koponyájában nem Linda Hamilton, hanem az ikertestvére, Leslie Hamilton turkált a szerszámokkal. Ezt a rész azonban James Cameron végül kivágta a film végleges moziváltozatából. Pedig fontos lett volna a történet dramaturgiai ívét tekintve, mivel a Halálosztók vezérlőchipjét az eredeti forgatókönyv szerint ezzel a Mekk Mester-módszerrel kellett volna újraindítani ahhoz, hogy a robot önfejlesztő üzemmódba állhasson át, és megtanulhasson mosolyogni, vagy azt kiabálni a rosszfiúknak, hogy Hasta la vista, baby!

8. Van egy alternatív befejezése is a filmnek. Eredetileg az lett volna a film vége, hogy Sarah Connor ősz hajú nagyanyóként, 30 évvel a címbéli Ítéletnap megakadályozása után a fiát és az unokáját nézi mosolyogva ugyanazon a játszótéren, ami a film egy korábbi álomjelenetében porig égett a nukleáris tűzben. A Carolco Pictures akkori főnöke, Mario Kassar (Andy Vajna producertársa) azonban sikeresen meggyőzte James Cameront arról, hogy az újabb folytatások reményében mégse legyen inkább happy end, és az Ítéletnap eljövetelét ne megakadályozzák a főhősök, csak a tényleges időpontját késleltessék egy kicsit.

Forrás: port.hu

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei