Báthory Erzsébet kegyetlenkedései

Ecsedi Báthori Erzsébet, a nagy múltú Báthori família sarjaként 1560. augusztus 7-én Nyírbátorban látta meg a napvilágot. A 16. századi Magyarország egyik leggazdagabb és befolyásosabb földbirtokos családjának eredete a Gutkeled nemzetségig nyomozható vissza; a nemzetség címerében viselt sárkány képe a Báthoriak címerpajzsán is megjelenik. 

A Báthori famíliában nemcsak kiváló történelmi személyiségek, hanem vérfertőzők, alkoholisták, gyilkosok, epileptikusok is akadtak. Erzsébetnek tulajdonított kegyetlenkedéseket és gyilkosságokat az idősödő grófnő örök fiatalság iránti vágyára vezették vissza, amelynek első lépéseként állítólag a kastély összes tükrét összetörette, hogy ne kelljen szembesülnie az idő arcán kiütköző nyomaival

A legenda: Az erdélyi fejedelmi családból származó grófnőt a történelem első női sorozatgyilkosaként, női Drakulaként emlegetik, aki „szűz lányok vérében pancsolt” és szolgálókat kínzott kedvtelésből. A törökökkel hadakozó Nádasdy Ferenc gróf feleségeként hosszú ideig élt magányosan kastélyában. Már ezekben az időkben beszéltek okkultista próbálkozásairól,- Pletykák keringtek arról is, hogy az úrnő a kor szokásainál is kegyetlenebbül bánik a szolgálóival. A szóbeszéd szerint az öregedéstől rettegő özvegyasszony később a vérben találta meg az örök szépség titkát, és bizarr kozmetikai kezeléseihez a környékbeli szüzek szolgáltatták az alapanyagot. A kínzással kicsikart vallomások szerint Erzsébet először a falvaiból gyűjtette be a szűz lányokat, akiknek a velük történt fajtalankodás után a vérét vetette, majd a megölt lányokból lecsapolt vért a lakosztályába állított kádba hordatta, és abban fürdőt vett. Amikor a környéken élő összes fiatal lányt már elfogatta és megölte, távolabbi vidékekről csalt Csejtére újabb áldozatokat.  Ámokfutásának személyes ellensége, Thurzó György nádor vetett véget 1610-ben, és miután cselédei ellene vallottak, per nélkül tartották fogva 1614-es haláláig. A várúrnőt az ítélet nélküli ítélet alapján a csejtei kastély tornyának egy szűk, dohos és ablaktalan szobájába falazták be, csak egy akkora rést hagyva a falon, hogy az élelmet és vizet beadhassák számára.

Mítoszoszlatás: Történészek ma már valószínűtlennek tartják, hogy Báthory Erzsébet több száz fiatalt legyilkolt volna. Inkább egyfajta koncepciós perről beszélhetünk, amelyet Thurzó nádor politikai ambíciói és személyes sértettsége motiválhatott. Valószínűtlen a Túróczi László jezsuita atya által a 18. században megteremtett vérben fürdés legendája is: nem csak azért, mert ez még a korabeli vádiratokban sem szerepelt, hanem az emberi vér gyors alvadása miatt is. Juraj Jakubisko filmrendező 2008-as filmje már e friss kutatások alapján készült, de még ebbe a moziba is becsúszott néhány történelmi tévkép – többek között a titkos szeretőként ábrázolt olasz festő, Caravaggio alakjában.

Forrás: mult-kor, origo