Római elithez köthető sírokra bukkantak Taquinia nekropoliszában – számol be a Heritage Daily.
Tarquinia etruszk (Tarchuna) és római (Tarquinii) a mai közép-olaszországi Viterbo térségében lévő két város volt. A római korban municipium a Római Köztársaság egész területén fontos kereskedelmi központtá vált a bor és a korall exportja miatt – írja a National Geographic.
Mint írják, a közelmúltban végzett ásatásokon a régészek több mint 67 csontvázat tártak fel, amelyek az időszámítás szerinti 2-4. századból származnak.
A régészek szerint a nekropolisz a helyi római elit temetkezési helyéül szolgált, ezt számos előkelő temetkezési tárgy felfedezése is bizonyítja. Úgy tűnik, hogy a legtöbb sír családok számára készült, és több személy maradványait is őrzi.
Több nyughelyből arany ékszerek és kifinomult bőr lábbelik kerültek elő, a sírok díszítése a lakóházak építészeti stílusára hasonlít. A végső nyughelyekkel valószínűleg az elhunytak otthonait akarták utánozni.
Az ásatásokon borostyánnal és vésett kezdőbetűkkel ékesített ezüstgyűrűket, drágakövekkel kirakott amuletteket, számos terrakottát, különféle római pénzérméket, csiszolt üvegtárgyakat, sőt még konzerválódott textíliákat is találtak – tájékoztattak a cikkben.
A régészek elmondták, a lelőhely évszázadokon át háborítatlan maradt, így a leletek is jó állapotúak. Ennek oka, hogy a mészkő-kiemelkedések miatt a környék alkalmatlan a mezőgazdaságra.
Több mint háromszáz, 4500 éves sírt találtak kínai régészek a közép-kínai Henan tartomány egy régészeti helyszínén folyó ásatáson.
A Kína egyik legősibb városában, Lojangban található Szujang régészeti helyszínen, mintegy 15 ezer négyzetméternyi területen tárták fel a téglalap alakú ősi sírokat – írja az MTI.
Zsen Kuang, az ásatás vezetője elmondta, hogy a temetkezési hely a neolitikus Jangsao kultúrából a Lungsan kultúrába való átmenet korszakából származhat. A régész szerint egy ilyen méretű temetkezési hely felfedezése igazi ritkaságnak számít ebben a térségben.
A régészek eddig kilenc sírt tártak fel, amelyekben tíz ember maradványaira bukkantak. Egyes sírok állapota arra utal, hogy sírrablók rongálhatták meg.
A lelet Zsen szerint segíthet a korszak temetkezési szokásainak megértésében, és fontos információkkal szolgálhat a korabeli társadalom összetétele és a civilizációs folyamatok tanulmányozása szempontjából is.
A lojangi régészeti intézet 2021 óta folytat ásatásokat a 600 ezer négyzetméteren elterülő Szujang régészeti helyszínen.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Több mint száz aranytárggyal és a lova fejével együtt eltemetett népvándorlás kori, vélhetően hun uralom alatt élt vezér sírját tárták fel a bukaresti Vasile Parvan Régészeti Intézet kutatói a tervezett A7-es autópálya Ploiesti és Buzau közötti szakaszának nyomvonalán – jelentette az MTI.
A hírt több romániai portál is közölte szerdán a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) Facebook-oldalán tett bejelentésére hivatkozva. A közösségi oldalon közölt videóban Silviu Ene, a Vasile Parvan Régészeti Intézet tudományos felelőse elmondta: a 4-5. századi sírban talált több mint száz arany- vagy aranyozott tárgy között aranyozott kard, tőr, tegezveretek, ruhaveretek, egy bronzüst, nyílhegyek voltak. Az eltemetett férfi arcát vélhetően aranymaszk borította, ennek a maradványait is megtalálták. Hozzátette: a sírból lókoponyát és lócsontokat is kiemeltek.
A régész megjegyezte: nagyon nehéz körülmények között zajlott a feltárás, hiszen esős időben akadtak rá a leletre. Úgy ítélték meg, hogy addig nem hagyhatják abba a munkát, amíg a teljes sírt fel nem tárják, különben nem tudták volna megoldani az ásatási helyszín őrzését. Így az éjszakába nyúlóan, elemlámpák fényénél fejezték be az értékmentést.
Radu Bajenaru, a Vasile Parvan Régészeti Intézet aligazgatója kivételes jelentőségűnek minősítette a leletet. Úgy vélte: olyan harcos sírját találták meg, akit minden jelvényével, presztízstárgyával együtt temettek el.
Az MTI kérdéseire írásban küldött válaszokat Radu Bajenaru, Silviu Ene és Andrei Magureanu régészek írták alá. Mint közölték: a lelet egyaránt tartalmaz fegyvereket, dísztárgyakat, lószerszámokat, ezért a tárgyak közötti összefüggések is fontosak. Hozzátették, a sírba csak a ló reprezentatív részeit temették, amilyen az állat koponyája és lábszárcsontjai.
A lelet korát a tárgyak tipológiája alapján becsülték a IV-V. századra, a pontosabb kormeghatározás érdekében további vizsgálatokat kell elvégezni. Az írásos források alapján ebben a korban a Dunától északra fekvő területeken vélhetően hun, gót és hun uralom alatt álló más népek éltek. A mostani felfedezést egyedinek tartották, de megjegyezték: a környéken találtak még hun üstdarabokat, sírokat és viseleti tárgyakat, és itt került elő a pietroaselei kincs is.
A vizsgálatok még az elején tartanak, de a fegyverek alapján feltételezhetjük, hogy az illető harcos volt, a leltárba vett tárgyak kronológiáját összevetve az ókori forrásokkal feltételezhetjük, hogy hun uralom alatt élt. Az etnikai besorolása nem hisszük, hogy lehetséges lenne olyan vizsgálatok elvégzése nélkül, amilyen a stronciumizotóp vagy archeogenetika, nem beszélhetünk az illető valószínű eredetéről – válaszolták a leletet feltáró régészek. Hozzátették, azt remélik, hogy a vizsgálatokkal többet sikerül megtudni a személyről, a temetési szertartásáról és közvetve a térség történetéről.
[type] => post [excerpt] => Több mint száz aranytárggyal és a lova fejével együtt eltemetett népvándorlás kori, vélhetően hun uralom alatt élt vezér sírját tárták fel a bukaresti Vasile Parvan Régészeti Intézet kutatói a tervezett A7-es autópálya Ploiesti és Buzau közötti sz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1671739800 [modified] => 1671675208 ) [title] => Népvándorlás kori vezér sírját találták meg Romániában [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3741&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3741 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 3742 [image] => Array ( [id] => 3742 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg [original_lng] => 81376 [original_w] => 768 [original_h] => 432 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1671668008:12 [_thumbnail_id] => 3742 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2681 [_oembed_2c078d14634c123fabd3aaf511c9dd30] => [_oembed_time_2c078d14634c123fabd3aaf511c9dd30] => 1671668017 [_oembed_0531a5f7d82432e6a49291c5f22cae61] =>
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A Szent István király által 1019-ben alapított bencés monostor maradványait tárták fel a szakemberek Zalavár-Várszigeten az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával zajló idei ásatáson. Az eredmények bepillantást engednek a Karoling- és az Árpád-kor történetének jelentős fejezeteibe – írta az MTI az ELKH tájékoztatása alapján.
A Zalavár-Vársziget területén folyó tervszerű régészeti kutatások idén a lelőhely legösszetettebb múltú, és a későbbi beavatkozásoktól leginkább bolygatott déli harmadán, különösen nehéz körülmények között zajlottak. Szőke Béla Miklós, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Régészeti Intézetének tudományos tanácsadója és Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze vezetésével, a két intézmény együttműködésében folytatták idén is a munkálatokat.
A közlemény felidézi, hogy a Vársziget déli nyúlványát a 840-es évek elején Pribina és Kocel – korabeli forrásokban Priwina és Chezil – erődített udvarháza számára egy széles és mély erődítési árokkal határolták le, majd ebben építették fel a 850. január 24-én felszentelt Mária-templomot. Szent István király ezekre az előzményekre támaszkodva alapította meg a helyszínen azt a bencés monostort, amelynek templomát – a renovált Mária-templomot – 1019-ben Szent Adorján tiszteletére szentelték fel.
A monostort a középkorban többször átépítették, bővítették, a XV-XVI. században megerődítették. A török elleni harcok idején végvárrá építették át, amelyet – a monostor és a templom még megmaradt épületrészeivel együtt – 1702-ben I. Lipót parancsára felrobbantottak. A romok kőanyagát ezután a környező utak és gátak építéséhez hordták el, helyüket homokbányának használták, amely a 19. század közepe óta egyre mélyült, és mára mintegy 1500 négyzetméter kiterjedésűvé vált.
Drónfelvétel a kutatott területről. Forrás: ELKH
Bár a Vársziget Magyarország egyik legkorábban felfedezett régészeti lelőhelye, amelyet 1841-ben és 1881-ben is dokumentáltak, az idei ásatáson a kutatók megbizonyosodtak róla, hogy az egykori Mária-, majd Szent Adorján-templomot az alapfalak aljáig elpusztították. Végleges kijelentést azonban csak jövőre tehetnek, amikor a szakemberek mindenütt elérik az altalaj szintjét.
A lelőhely pusztítása a XX. században is folytatódott. A tihanyi levendulás révén elhíresült Bittera Gyula az 1930-as években a bányagödör déli szélénél illóolaj-lepárló üzemet emelt, amelyhez darálóhelyiség, kút és vízlevezető akna is tartozott. Ezek terméskő alapokon álló, sárga, homokos habarcsra rakott téglafalai és betonpillérei az Árpád-kori monostor még megmaradt alapfalaira vagy azok pusztulási rétegére épültek.
A lelőhely szisztematikus régészeti feltárása az 1950-es évek elejétől indult meg. Cs. Sós Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze 1963 és 1966 között ugyancsak a bányagödör déli szélénél igyekezett tisztázni, mi maradt meg a monostorból és templomából. A keskeny kutatóárkokkal végzett ásatás azonban csak szerény eredménnyel járt, a jelenségek közötti összefüggéseket nem segített megismerni, sőt némelyik éppen ezek által semmisült meg.
A különböző újkori bolygatások, pusztítások ellenére több olyan felület található a helyszínen, amely a középkor óta érintetlen maradt. A gyepréteg eltávolítása után a bányagödör déli szélétől egy egyméter széles, mintegy 17 méter hosszú, észak-dél irányú tégla-, kő- és habarcstörmelékes sáv jelölte ki az Árpád-kori apátság keleti falának helyét, azonban sem a falhoz tartozó egykori járószintet, sem a bontási szintet nem lehetett már dokumentálni. Csak az alapárok legalsó, 25-30 centiméter vastag törmelékes betöltése és az alatta sűrűn egymás mellé levert cölöpökből álló alapozás maradt meg.
Ezzel a fallal párhuzamosan, tőle hat méterre nyugatra még egy cölöpös alapozású fal húzódott, amely a kolostornégyszög keleti szárnyának utolsó helyiségét határolhatta. A cölöplyukak egyikéből egy IV. Béla-dénár is előkerült, amelyet egy éppen ide vájt rókalyukban találtak meg a kutatók.
A kolostort a későbbi századokban folyamatosan javították, toldották, erődítették. A keleti falat a feltárt szakaszon egy külső, utólagos támpillér erősítette, belső oldalán pedig két eltérő időben, eltérő színű habarccsal épített falszakasz csatlakozott hozzá.
A keleti fal délkeleti falfordulója környezetében kisebb átmérőjű, vöröses korhadékkal kitöltött cölöpök rendeződtek félkörívbe, amelyek a délkeleti falsarok visszabontásakor kialakított, már Giulio Turco 1569-ben készült rajzán is megörökített kerek torony 70-80 centiméter széles alapozásához tartozhattak.
A keleti fal külső és belső oldala mentén nagy méretű faoszlopokat ástak le, és palánkkal erődítették a már a korábbi évszázadokban is gyengélkedő falszakaszt. A déli falszakasz védelmére emelt palánkot – amelynek faszerkezetére számos vasszög és ácskapocs utal – nagy méretű kövekkel töltötték ki, amelyek a faszerkezet elkorhadása után szétterültek.
A déli falszakasz feletti törmelékréteg tisztítása során a régészek egy kiemelkedően szép, alabástromot idéző, úgynevezett pipaagyagból készült angyalszobrocska töredékére bukkantak, amely a párhuzamok alapján egy németalföldi, talán utrechti műhelyben készült a XV. század második negyedében.
Közvetlenül a bányagödör déli szélénél a kutatók egy kétszer kétméteres, tégla-kő szerkezetes épített tűzhelyet tártak fel, keleti oldalán lemélyített, habarcspadlós, méternyi széles előtérrel. Az előtér betöltése nagy mennyiségű XV. századi edénytöredéket, egy vassarkantyút és egy vas késtokveretet rejtett.
A tűzhely kelet felé a monostor keleti falának alapárkáig nyúlt, és egy kis szakaszon bele is vágott abba. Déli szomszédságában egy hozzá hasonló, de kevésbé épen maradt tűzhely maradványai is előkerültek. Hogy a kolostornak pontosan mely építési fázisaihoz köthető a két tűzhely, azt az ásatás folytatásakor tudják majd tisztázni a kutatók.
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
Az elmúlt két hét alatt számos leletre bukkantak, például Krisztus utáni II. és III. századi szarmaták eszközeire, csontmaradványokra, kézzel formált, nagy méretű tárolóedényre, kutyacsontvázra. A munkálatok jövő évben érhetnek véget.
Nagy kiterjedésű, római kori szarmata település nyomaira bukkantak Törökszentmiklós határában a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai – közölte az ásatást vezető régész.
Kovács Péter tájékoztatása szerint a Törökszentmiklós határában lévő Bartapusztánál zajló, a leendő M4-es autóút új nyomvonalának régészeti feltárása a legnagyobb ásatás 2014 óta Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Mintegy 72 ezer négyzetméteres területet tárnak fel, miután a munkagépek leszedik a legfelső humuszréteget. A régész hozzátette: a római korban élt szarmaták faluját találták meg, amely egy részén fazekasmesterséget vagy valamilyen tűzzel kapcsolatos tevékenységet végezhettek, mert nagy számban találnak hamus gödröket és kemencéket.
Az elmúlt két hét alatt számos leletre bukkantak, például Krisztus utáni II. és III. századi szarmaták eszközeire, csontmaradványokra, kézzel formált, nagy méretű tárolóedényre, kutyacsontvázra.
Római kori pénzeket, valamint Pannónia provinciából származó import kerámiaedények töredékeit is találtak az ásatáson.
Emellett több fémtárgy is előkerült, amelyeket a ruházatok összefogására, csatként használtak a szarmaták.
Az eddigi felmérések alapján három temető is volt az ásatás területén, ezeket a következő hetekben fogják feltárni – adott tájékoztatást az MTI-nek Kovács Péter. A kánikula megnehezíti a munkát, ezért kibontás előtt vízzel locsolják a sírokat. A munkálatok jövő évben érhetnek véget.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az elmúlt két hét alatt számos leletre bukkantak, például Krisztus utáni II. és III. századi szarmaták eszközeire, csontmaradványokra, kézzel formált, nagy méretű tárolóedényre, kutyacsontvázra. A munkálatok jövő évben érhetnek véget. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1657658640 [modified] => 1657590491 ) [title] => Római kori falu nyomaira bukkantak Bartapusztánál [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3333&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3333 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 3336 [image] => Array ( [id] => 3336 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/asatas.jpg [original_lng] => 107691 [original_w] => 850 [original_h] => 478 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/asatas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/asatas-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/asatas-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/asatas.jpg [width] => 850 [height] => 478 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/asatas.jpg [width] => 850 [height] => 478 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/asatas.jpg [width] => 850 [height] => 478 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/asatas.jpg [width] => 850 [height] => 478 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1657579691:12 [_thumbnail_id] => 3336 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1942 [_oembed_2c078d14634c123fabd3aaf511c9dd30] => [_oembed_time_2c078d14634c123fabd3aaf511c9dd30] => 1657647846 [_oembed_0531a5f7d82432e6a49291c5f22cae61] =>
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A tatárjárás idejére tehető erődítést, valamint zománcozott-aranyozott vereteket, az egykori templom harangjának darabjait és egy érmegyűjteményt is találtak a régészek Kelebia határában – közölte a Kecskeméti Katona József Múzeum régész-múzeumigazgatója az MTI-vel.
Rosta Szabolcs emlékeztetett arra, hogy a Kelebiai Templomhegy a Csiszári legelőn található a határkerítés tövében, az önkormányzati szürkemarhagulya szomszédságában. A terület első régészeti kutatását még 1913-ban Bibó Bige György szabadkai tanár vezette, hiszen az akkor még Szabadka északi részéhez tartozott.
A rövid ásatás során egy Árpád-kori templom alapzatát tárták fel. Bibó Bige György akkor rendellenes testhelyzetben fekvő, arccal lefelé fordított halottak maradványait találta meg, emellett több fegyvert, nyíl- és lándzsahegyeket fedezett fel. A tanár úgy vélte, az egykori templomot egy nomád támadás során kunok rombolták le. A feltárások során az is kiderült, hogy helyi keresztény közösség a templom körüli lakóházakban élt. A helyszínt a munkálatok végén visszatemették. A terület azóta érintetlen volt, mindössze kaszálták a rétet és legeltettek ott – mondta el a régész-múzeumigazgató.
Mint hozzátette, Bibó Bige György huszadik század elején tett felfedezései mára plusz tartalmat kaptak, így szükségessé vált egy hitelesítő feltárás. A tudomány fejlődésével ugyanis az elmúlt években sikerült azonosítani Szankon és Tázláron egy tatárjáráshoz köthető erődítésrendszert. Drónnal készült légi fotók alapján pedig kiválóan azonosítható Kelebiánál is az egykor védelmet nyújtó köralakú árok. A régi és az új információk alapján a régészek úgy vélik, hogy az 1241–1242. évi tatárjárás pusztításának egy újabb helyszínét fedezték fel.
A Kelebiai Templomhegyen három hete a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai – Maczkó József kelebiai polgármesterrel egyeztetve – kezdtek ásatásokba. Hitelesítették a kisméretű, téglából épített Árpád-kori templom alaprajzát, valamint több helyen átvágták a védelmi célú sáncrendszert. Habár a most megnyitott területen rendellenesen fekvő emberi maradványok nem voltak, a tatárjárás egyértelmű további bizonyítékai nagy számban kerültek elő a föld alól. Az együttműködő múzeumbarát önkéntesek fémkeresőkkel számos fémtárgyat, köztük a tatárjárás idejéhez köthető fegyvereket, pénzeket, övcsatot, ékszereket találtak a föld mélyén.
A múzeumigazgató hangsúlyozta: kétségtelenül e pusztulási horizonthoz kapcsolhatóak azok a kiemelkedően igényes zománcozott-aranyozott, a francia Limoges-ban készített veretek, melyek egykor a templom körmeneti keresztjét ékesítették. Megtalálták a templom harangjának több darabját is, amely alapján hitelesen lehet azt rekonstruálni a későbbiekben. A templomtól mintegy 200 méterre pedig előkerült egy 91 érméből álló kincs, amelyet egykori tulajdonosa rejtett a föld alá abban a reményben, hogy később majd visszatérhet érte – tette hozzá.
Kelebia Község Oktatási, Kulturális és Helyi Értéktár Bizottsága a Kelebiai Templomhegy régészeti leleteit beemelte a helyi értéktárba. A leletek feldolgozás és restaurálás után a feltárás helye szerinti illetékes kiskunhalasi Thorma János Múzeumba kerülnek.
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
Kétezer éves római kori temetőt tártak fel a régészek a Gázai övezet északi részén, a tengerpart közelében. A sírok alakja és viszonylag gazdag díszítése miatt a régészek úgy gondolják, a Római Birodalom magas rangú embereit temethették el a most felfedezett területen.
A Gázában talált római kori temetőt, amely legalább húsz gazdagon díszített sírt rejtett, a régiségügyi minisztérium az elmúlt évtized legfontosabb helyi leletének nevezte.
Eddig húsz római kori sírt találtak, amelyből már kettőt fel is nyitottak. A régészcsapat viszont arra számít, hogy az ötven négyzetméteres temetőben akár nyolcvan temetkezési helyet is feltárhat.
Az eddig feltárt sírokból előkerült egy csontvázmaradvány és néhány agyagedény is – derül ki a Reuters tudósításából.
A sírok alakja és viszonylag gazdag díszítése miatt a régészek úgy gondolják, a Római Birodalom magas rangú embereit temethették el a most felfedezett területen – mondta Dzsamal Abu Rida, a gázai turisztikai és régiségügyi minisztérium főigazgatója.
„A közelmúltban több felfedezést is tettünk, de bátran ki lehet jelenteni, hogy a mostani az elmúlt tíz év legfontosabb régészeti felfedezése” – hangsúlyozta.
A turisztikai és régiségügyi minisztérium pedig közölte, a területet egyelőre lezárták az újságírók és a nyilvánosság elől addig, amíg a helyszínt rendezik és biztonságossá teszik a látogatók számára is.
A lelőhelyet, amelyet egy francia szakértői csoport felügyel, egy egyiptomi finanszírozású lakásépítési projekten dolgozó építőbrigád találta meg. Amikor rábukkantak a temető néhány nagy méretű, ősi téglájára, leállították a munkát, és kihívták a régészeket.
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Gázát a Hamász palesztin iszlamista csoport irányítja, amely 2008 óta négy háborút vívott Izraellel. A konfliktus megbénította a helyi gazdaságot, és a hatóságok általában nemzetközi csoportokat vesznek igénybe, hogy segítsenek a régészeti leletek feltárásában és megőrzésében – mondta Abu Rida.
Gáza térsége igen gazdag régiségekben, mivel számos civilizáció számára fontos kereskedelmi helyszín volt, kezdve az ókori egyiptomiaktól és a Bibliában szereplő filiszteusoktól a Római Birodalmon át a keresztes hadjáratokig. Az itt feltárt romok közé tartoznak Nagy Sándor ostromának és egy mongol inváziónak a maradványai is.
[type] => post [excerpt] => Kétezer éves római kori temetőt tártak fel a régészek a Gázai övezet északi részén, a tengerpart közelében. A sírok alakja és viszonylag gazdag díszítése miatt a régészek úgy gondolják, a Római Birodalom magas rangú embereit temethették el a most ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1646172840 [modified] => 1646080019 ) [title] => Kétezer éves római kori temetőt tártak fel a Gázai övezetben (videó) [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3104&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3104 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 3105 [image] => Array ( [id] => 3105 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/asatas.jpg [original_lng] => 143235 [original_w] => 1012 [original_h] => 569 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/asatas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/asatas-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/asatas-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/asatas.jpg [width] => 1012 [height] => 569 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/asatas.jpg [width] => 1012 [height] => 569 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/asatas.jpg [width] => 1012 [height] => 569 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/asatas.jpg [width] => 1012 [height] => 569 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1646072819:12 [_oembed_2c078d14634c123fabd3aaf511c9dd30] => [_oembed_time_2c078d14634c123fabd3aaf511c9dd30] => 1646003861 [_oembed_0531a5f7d82432e6a49291c5f22cae61] =>
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
Európa legrégebbi térképe, egy „elveszett aranyváros” Egyiptomban és egy hatalmas geoglifa Indiában, amely talán a világ legnagyobbja. Csak néhány példa a 2021-ben bejelentett régészeti felfedezések közül. Összegezzük 2021 legjobb történelmi és régészeti történeteit.
Hatalmas geoglifát találtak Indiában
Hatalmas, talán a világ legnagyobb geoglifáját találták idén májusban a történészek az India észak-nyugati részét található Thár-sivatagban (más néven: Nagy-Indiai-sivatag), amely körülbelül 20,8 hektáros területen fekszik, az ország pakisztáni határa közelében.
Több spirálból és egy kígyózó vonalból áll, amely oda-vissza megy.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A geoglifák vonalain tett képzeletbeli túra összesen mintegy 48 kilométeres utat tesz meg. A vörös színű murvás talajba rajzolt minták között akadnak 10 kilométer hosszúak is, ami azt jelenti, hogy ezek az eddig felfedezett legnagyobb ilyen típusú alkotások a Földön.
Az idén felfedezett geoglifák a becslések szerint körülbelül 150 évesek, ám a céljuk nem teljesen világos. A geoglifát a földről nehéz látni, és először egy tudóscsapat észlelte, akik a tájat elemezték a Google Earth segítségével.
Elveszett aranyvárosra bukkantak
A régészek egy „elveszett aranyvárost” fedeztek fel az egyiptomi Luxor (ókori Théba) közelében. A várost „Aton felemelkedéseként” ismerték, amit III. Amenhotep fáraó alapított, aki időszámításunk előtt 1391 és 1353 között uralkodott. A településen számos ház, adminisztratív épület, egy nagy pékség, egy vályogtégla-gyártó terület, valamint számos temető található.
A történelmi dokumentumok arra utalnak, hogy III. Amenhotepnek három királyi palotája volt a városban, ahol a régészeti ásatások még mindig folyamatban vannak.A város létezése a történelmi feljegyzésekből ismert volt, de csak ebben az évben fedeztük fel – mondta Zahi Hawass, a régiségügyekért felelős volt államminiszter és az Aranyváros ásatását vezető régész.
A szakember hozzátette: már sokan keresték ezt a várost, de soha nem találták meg.
A római keresztrefeszítés újabb bizonyítéka
Az Egyesült Királyságban található Cambridgeshire-ben a régészek egy férfi holttestére bukkantak decemberben, akit valamikor 25 és 35 év közötti korában feszítettek keresztre. A férfit a római kori Angliában végezték ki ezen a brutális módon.
A szakemberek szerint valamikor időszámításunk szerint a harmadik vagy a negyedik században feszítették keresztre.
A maradványait megtaláló régészek szerint valószínűleg rabszolga volt, akik egy szöget is felfedeztek, amelyet a férfi egyik sarkának csontjába ütöttek.
A kutatók azt is megállapították, hogy lábcsontjai igencsak vékonyak, ami azt jelentheti, hogy valószínűleg hosszú ideig a falhoz volt béklyózva a keresztre feszítése előtt. Ahogy arra rámutattak, a régészeti ásatások során nagyon kevés példát találtak keresztre feszítésre ezen a területen a Római Birodalom korában.
Európa legrégebbi térképe is előkerült
Egy 4000 éves franciaországi kőlapra vésett metszetsorozat lehet valószínűleg Európa legrégebbi térképe, amit az idén fedeztek fel a kutatók. A tudósok elmondása szerint a födém egy sor vonallal rendelkezik, amely az Odet folyót és a környező völgyet ábrázolja Nyugat-Franciaországban. A terület körülbelül 30 kilométerszer 21 kilométer kiterjedésű. Ahogy arra az idei évben publikált tanulmány rámutat,
a kőlapot valójában 1900-ban találták meg, ám a metszeteket csak a közelmúltban vizsgálták.
A szakemberek az úgynevezett fotogrammetriával dolgoztak, ami létrehozta a tábla rendkívül részletes, háromdimenziós képét, és feltárta, hogy a metszetek egy térképet alkotnak. Úgy vélik, hogy ezt egy herceg vagy király használhatta az általa uralt terület illusztrálására.
A világ legrégebbi kisállat temetője
Egy kettőezer éves kisállat temetőt fedeztek fel idén a kutatók, amely a világ legrégebbi ismert példája lehet Berenicében, ami egy kikötő az egyiptomi Vörös-tenger partján. A szakemberek szerint úgy tűnik, hogy a temetőben eltemetett állatok természetes okokból pusztultak el, és a gazdáik abszolút szerető gondoskodással bántak velük. Ez azért is fontos információ, mert Egyiptom más helyszínein szintén eltemették az állatokat, ám gyakran feláldozták őket isteneiknek.
A kisállat temetőben a régészek különféle állatokat találtak, köztük egy pálmalevél szőnyegbe csomagolt nagy kutyát, de ide tartoznak a fogatlan kutyák és macskák is, akik nagyon idősek lehettek, amikor elpusztultak, és bizonyára szükségük volt a gazdáik segítségére az evéshez. Felfedezésünk azt mutatja, hogy nekünk, embereknek nagy szükségünk van az állatok társaságára – mutatott rá Marta Osypińska kutatásvezető, a varsói Lengyel Tudományos Akadémia zooarcheológusa.
Ősi szerelmesek ölelése a sírban
Körülbelül 1500 évvel ezelőtt egy házaspárt együtt temettek el. A férfit és a nőt most egy szerető ölelésben fedezték fel a szakemberek. Amikor a régészek megtalálták a maradványaikat, ölelésük az idő múlása ellenére is érintetlen volt.
Ez az első pár, akit szeretetteljes ölelésben találtunk Kína területén – mondta a LiveScience online tudományos portálnak Qian Wang, a tanulmány vezető kutatója, a Texas A&M Fogorvosi Főiskola orvosbiológiai tudományok tanszékének docense.
A 29-35 év közötti férfi a halála előtt néhány sérülést szenvedett, többek között eltört a karja és hiányzott az ujja a jobb kezén. A nő 35-40 év közötti lehetett, de nem voltak látható sérülései. A kutatók azt feltételezik, hogy miután a férfi meghalt, a nő végezhetett magával, hogy így „könnyebben egyesülhessenek” a szerető ölelésben.
A legrégebbi szellemrajzot fedezték fel
Egy múzeum kurátora véletlenül fedezett fel egy 3500 éves babiloni táblán lévő metszetet, ami alig volt látható szabad szemmel. A szakember ezt a legrégebbi ismert szellemábrázolásként azonosította. A „szellemet” egy férfiként írta le, akinek szakálla van és bosszúsnak tűnik a képen, miközben egy nő kötélen vezeti az alvilágba.
A táblán a kutatók találtak egy feltehető „varázslatot” is, ami valószínűleg a szellem kiűzésére szolgált. A szövege a hit szerint átváltoztatja a szellemet egy figurává, és felszólítja Samas nap- és igazságistent, hogy segítsen neki átjutni a túlvilágra. A rituálé utolsó sora így figyelmeztet: „ne nézz magad mögé.”
A tábla ma a British Museumban található és a 19. században került oda, ám a „szellemet” egészen a közelmúltig nem vették észre rajta.
[type] => post [excerpt] => Európa legrégebbi térképe, egy „elveszett aranyváros" Egyiptomban és egy hatalmas geoglifa Indiában, amely talán a világ legnagyobbja. Csak néhány példa a 2021-ben bejelentett régészeti felfedezések közül. Összegezzük 2021 legjobb történelmi és ré... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1641075780 [modified] => 1641051213 ) [title] => Íme 2021-es év leglenyűgözőbb régészeti felfedezései [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2949&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2949 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 2951 [image] => Array ( [id] => 2951 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles.jpeg [original_lng] => 80344 [original_w] => 800 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles-300x169.jpeg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles-768x432.jpeg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles.jpeg [width] => 800 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles.jpeg [width] => 800 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles.jpeg [width] => 800 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles.jpeg [width] => 800 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1641044014:12 [_oembed_66f73337f7ee73814208bd97b9bf727a] =>
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Kilencvenmillió éves ősgerinces-lelőhelyet fedeztek fel többek között raptorszerű dinoszauruszok és krokodilfélék maradványaival Salzburgtól nem messze, St. Wolfgang település határában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai, együttműködésben osztrák és cseh kutatókkal.
Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek leletei igen ritkák. A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a XIX. század közepén szénbányászat során fedezték fel Bécsújhely határában, ahonnan komoly leletanyag, köztük Ankylosauria, Ornithopoda és Theropoda dinoszauruszok, valamint krokodilok maradványai kerültek elő.
Mint azonban emlékeztetnek, mezozoikumi őshüllők szempontjából számos területen fordulnak elő potenciális üledékes kőzetek Ausztria területén. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Michael Wagreich, a Bécsi Egyetem professzora is így fedezett fel egy új lelőhelyet Ausztria középső részén több magyar, osztrák és cseh kollégával együttműködésben.
A kutatók egy patak mentén bukkantak olyan kőszéntartalmú kőzetrétegekre, ahol gerincesek maradványai kerültek elő. A csontokhoz azonban nem volt egyszerű hozzájutni, ugyanis döntő többségük alig néhány milliméteres fosszília.
Sok száz kilogrammnyi anyagot kellett begyűjteni, majd különböző lyukméretű szitákon átmosni, hogy a parányi leletek napvilágra kerüljenek. Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) munkatársa mikroszkóp alatt válogatta ki a leletek jó részét – számol be az ELTE TTK a feltárásról.
A döntően ragadozó Theropoda dinoszauruszok fogai mellett halak fogai és csontjai, továbbá eddig ismeretlen, egyedi morfológiával jellemezhető krokodilfogak gazdagítják a leletegyüttest. A ragadozó dinoszauruszok között dominálnak a kistermetű, raptorszerű formák, de egy foglelet a nagyobb testű, Tetanurae csoport jelenlétére is utal, ez utóbbi a Bécsújhely melletti és az iharkúti (bakonyi) lelőhelyekről is ismert.
Az ősmaradványok utáni kutatást a lelőhely részletes földtani vizsgálata és kormeghatározásra alkalmas mikrofosszíliák begyűjtése kísérte, amelyet Botfalvai Gábor, az MTTM munkatársa végzett el. A lelőhely kora ugyanis kardinális kérdés volt a kutatás során.
A beszámoló szerint az eredményekből kiderült: az itt megtalált gazdag leletegyüttes néhány millió évvel idősebb, mint az Iharkúton felfedezett ősgerincesleletek. Az új ausztriai leletanyag egy 90 millió évvel ezelőtti pillanatot reprezentál a kréta időszakból, amelynek szárazföldi élővilágáról Európa-szerte eddig szinte semmit nem lehetett tudni.
A gerincesfosszíliák mellett nagyon gazdag és sok tekintetben új, gerinctelen élővilág leletanyaga segít megismerni az egykori környezetet. Mohr Emőke, az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa és Szente István, a ELTE Tatai Geológus Kert munkatársa osztrák és német kollégákkal együttműködve azonosította számos olyan különleges csiga, kagyló és kagylósrák maradványát, amely meghatározó az egykori vízi környezet rekonstruálásában – áll az ELTE TTK közleményében.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Az egyik horvátországi római villaegyüttes ásatását végző régészek olyan épületek nyomaira bukkantak, amelyeket korabeli bevándorlók emelhettek a Római Birodalom összeomlása után. A ritka felfedezés segíthet jobban megérteni a kora középkor népmozgásainak környezetét.
Az ásatásokat a varsói Stefan Wyszyński bíboros Egyetem Régészeti Intézete és a zágrábi Régészeti Intézet végezte.
A kutatók a horvátországi Rab-szigetén tanulmányoztak egy vidéki, időszámításunk szerint az I-III. századból származó villakomplexumot, amikor feltárták az egykori Dalmácia római tartományából származó, bevándorló telepesek által emelt épületek nyomait. A római korban a sziget jelentős kikötőnek számított, amely egy stratégiai kereskedelmi útvonalat is jelentett az olyan áruk, mint például a finom üvegáruk, a kiváló minőségű terra sigillata (kis képekkel díszített agyagra utal) edények, a bor, az olívaolaj és a hal szállítására.
Kiderült, hogy az általunk vizsgált település területe később, a Nyugat-Római Birodalom bukása után is lakott volt – mondta Fabian Welc, a varsói Stefan Wyszyński Egyetem professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A már romos villa maradványaiban rögtönzött fa építészet nyomaira is bukkantunk.
Welc úgy véli, hogy az építményeket római bevándorlók emelhették, akik egyfajta menedéket kereshettek, amikor Dalmácia tartományát a keleti gótok inváziója fenyegette. A villa romjait valószínűleg faoszlopokra támasztott falak és tetők építésével alakították át.
A meglehetősen primitív körülmények ellenére viszonylag magas életszínvonalat tartottak fenn – magyarázta a szakember. – A rögtönzött helyiségek maradványai között importált afrikai olajos és boros edényeket, valamint számos bronztárgyat, köztük különféle érméket találtunk.
A szakemberek bizonyítékot találtak arra, hogy a hetedik században a telepesek további javításokat hajtottak végre a villakomplexumon, akik ebben az időben menedéket kereshettek a szigeten a szlávok vagy avarok ellen.
Ez az első ilyen lelet az Adriai-tenger északkeleti régiójában, ami betekintést nyújt az ókor végén és a kora középkorban zajló népvándorlási folyamatokba.
Ez pedig egyedülállónak számít a régészeti anyagokban, mert segíthet jobban megérteni a kora középkor népmozgásainak környezetét.
[type] => post [excerpt] => Az egyik horvátországi római villaegyüttes ásatását végző régészek olyan épületek nyomaira bukkantak, amelyeket korabeli bevándorlók emelhettek a Római Birodalom összeomlása után. A ritka felfedezés segíthet jobban megérteni a kora középkor népmoz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1636150920 [modified] => 1636082735 ) [title] => Ritka, ősi építmények rejtőztek egy horvát szigeten [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2789&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2789 [uk] => 2808 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 2791 [image] => Array ( [id] => 2791 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [original_lng] => 101481 [original_w] => 741 [original_h] => 486 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas-300x197.jpeg [width] => 300 [height] => 197 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [width] => 741 [height] => 486 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [width] => 741 [height] => 486 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [width] => 741 [height] => 486 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [width] => 741 [height] => 486 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [width] => 741 [height] => 486 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1636223483:8 [_thumbnail_id] => 2791 [_edit_last] => 12 [views_count] => 5962 [_oembed_4ccb7773fd66c6d9e950eef3672da85f] => {{unknown}} [_oembed_66f73337f7ee73814208bd97b9bf727a] =>
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
