Array ( [count_posts] => 3 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjc3Mjt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30= [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 3951 [content] =>Egy angol tömegtemetkezési helyet feltáró kutatócsoport emberi csontvázmaradványokban fedezte fel a pestist okozó baktériumok DNS-ét. Amire bukkantak, az a betegség legrégebbi ismert esete Nagy-Britanniában.
A Yersinia pestis egy baktérium, a pestis kórokozója, és ezt találták meg négyezer évvel ezelőtti emberi csontokban. A hírről a héten számolt be a Nature című szaklap. A dolog érdekessége az, hogy a most publikált felfedezés azt bizonyítja, a bakteriális DNS évezredekkel korábbi, mint a legrégebbi törzs, amit eddig felfedeztek.
A tanulmány egyik szerzője, Pooja Swali, a londoni Francis Crick Intézet Skoglund Laboratóriumának kutatója szerint 1500 évvel ezelőtti az a törzs, amit még 2018-ban azonosítottak Cambridge megyében az Edix Hill temetkezési helyen.
A pestist okozó baktériumok mostani mintáit két különböző temetkezési helyről vették. Az egyik Anglia délnyugati részén, Somersetben, míg a másik északnyugaton, az angol–skót határ közelében, Cumbriában került elő. A két hely közötti távolság arra utal, hogy a betegség a késő neolitikumban és a bronzkorban terjedt el.
„Az, hogy néhány száz év alatt ilyen hatalmas területeken terjedt el, magyarázhatja azt is, hogy ebben az időben milyen gyorsan mozoghattak az emberek, új technológiák és ötletek a térségben”
– teszi hozzá Benjamin Roberts régészprofesszor, a késő európai őstörténet kutatója.
Hogyan jutottak hozzá a 4000 éves baktériumokhoz?
A tanulmány szerint a kutatók 34 különböző emberi csontvázmaradványból vettek mintát a már említett két helyszínen. Megfúrták a fellelt koponyákban a fogakat, és így olyan fogpéphez juthattak, amely tartalmazhatta a fertőző betegségek DNS-ét.Dr. Swali hihetetlennek nevezte azt a tudományos képességet, amelynek segítségével ezer évekkel korábban lebomlott maradványokból ki lehet nyerni ősi kórokozókat. Az így szerzett génnyomokból pedig végigkövethetjük a kórokozók terjedését a múltban és evolúciós változásait. Mindezek alapján pedig könnyebben érthetjük meg azt, mely gének játszhatnak kulcsszerepet a fertőző betegségek terjedésében.
Angliában négyezer és 1500 éve is volt pestisjárvány
A genetikai elemzés azt a meglepő eredményt hozta, hogy a mai Nagy-Britannia területén két időszakban volt pestisjárvány. Az egyik körülbelül négyezer éve történt, míg a másik 1500 évvel ezelőtt jelent meg. A kutatók elismerik, hogy a betegséggel kapcsolatban sok olyan dolog van, amire nem tudnak választ adni.A mostani szenzációs eredmények kimutatták például azt is, hogy a temetkezési helyeken talált Yersinia pestis törzsben nem volt meg az a gén, amely lehetővé tette volna, hogy bolhákkal terjedjen. Viszont az már bizonyított, hogy a XIV. században a középkori Európában pusztított törzs, amely a Fekete Halál néven ismert járvány terjedéséért volt a felelős, rendelkezett ezzel a génnel. A fertőzés közvetítője a bolha, amely fertőzött állatok vérét szívta, majd az emberre áttelepedve közvetítette a kórt.
A tudomány azt nem tudja megmondani, hogy 4000 évvel ezelőtt, amikor a pestis megfertőzte az embereket, az milyen súlyos lefolyású volt – mondja Roberts professzor. Egyszerűen lehetetlen megállapítani ilyen távlatból, hogy enyhe lefolyású, vagy zömében halálos volt a fertőzés – tette hozzá a régész.
„Egy biztos, a Somerset közelében feltárt csontvázak halálát sérülés és nem valamiféle betegség okozta”
– tette végül hozzá, majd megjegyezte, mindig ott az a fránya kísértés, hogy egy apokaliptikus középkori pestisjárvány rémét fessük fel, de ezt ebben az esetben nem lehet kijelenteni, mert egyszerűen túlságosan kevés a rendelkezésre álló bizonyíték.
Milyen tanulságok vannak?
A tanulmány kapcsán több is akad. Az egyik legfontosabb, hogy ez az együttműködés is megmutatta, miért lényeges a multidiszpliaritás, vagyis, hogy egymástól teljesen eltérő tudományágak fogjanak össze, esetünkben a régészek és a paleogenetikusok.A tanulmányból egyértelműen kiderült, hogy egyes betegségek, fertőző betegségek már a történelem előtti időkben is jelen voltak az emberek körében. Valahogy úgy, ahogyan időről időre visszatérnek olyan típusú járványok, mint a spanyolnátha, a Covid, vagy éppen az AIDS.
Ugyan vannak történelmi feljegyzések a különböző pestisjárványokról, azonban ezeknek az ősi DNS mintáknak az elemzésével még messzebbre tudunk az időben visszatekinteni. Dr. Swali szerint a jövőbeli kutatások segítségével fogjuk csak megérteni, miként regáltak, változtak génjeink ilyen betegségek hatására a múltban és hogyan alakult a gének evolúciós fegyverkezési versenye a kórokozókkal szemben – összegezte a CNN.
[type] => post [excerpt] => Egy angol tömegtemetkezési helyet feltáró kutatócsoport emberi csontvázmaradványokban fedezte fel a pestist okozó baktériumok DNS-ét. Amire bukkantak, az a betegség legrégebbi ismert esete Nagy-Britanniában. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1685913960 [modified] => 1685886384 ) [title] => Négyezer éves DNS segít megoldani a pestis titkát [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3951&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3951 [uk] => 3954 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 3952 [image] => Array ( [id] => 3952 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [original_lng] => 124380 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1685875723:8 [_thumbnail_id] => 3952 [_edit_last] => 4 [views_count] => 1656 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 772 [1] => 49453 ) [tags_name] => Array ( [0] => DNS [1] => pestis tanulmányozása ) ) [1] => Array ( [id] => 3361 [content] =>A régészek összegyűjtötték a mexikói Campeche tíz, gyarmati kori lakosának DNS-ét, feltárva az amerikai kontinensen élő európai települések alapító populációinak sokféleségét. Ez volt az első város, amelyet a spanyolok a Yucatán-félszigeten alapítottak 1540-ben. A fontos kikötőt kezdetben egy plébániatemplom szolgálta, mígnem 1680-ban egy katedrálisra cserélték. Az eredeti épületet csak 2000-ben fedezték fel újra a mentőfeltárások során, amikor a régészek 129 korai gyarmati temetkezést találtak a helyszínen.
A temetkezésekkel kapcsolatos DNS kinyerésére tett korai kísérletek eddig kudarcot vallottak. Az ezzel kapcsolatos technológia fejlődése azonban lehetővé tette, hogy a tudósok genetikai adatokat gyűjtsenek a fontos helyszínről.
Az ősi DNS-t vizsgáló módszerek odáig fejlődtek, hogy masszív adatokat tudunk előállítani meleg, nedves környezetből – mondta dr. Jakob Sedig, a Harvard Egyetem Reich Laboratóriumának munkatársa és a kutatás társszerzője a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A megkövesedett csont segítségével kiváló adatokat tudtunk előállítani mind a 10 általunk tesztelt egyedről, ami biztató a jövőbeni ősi DNS-elemzés szempontjából.
A DNS kimutatta, hogy a gyarmati temetőben eltemetett tíz ember hat nőből és négy férfiból állt, és egyikük sem volt egymás közeli rokona. A legtöbb helyi őslakos amerikai volt, de azonosítottak európai és szubszaharai afrikai származásúakat is. Az Antiquity tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a paleogenomikai adatok nevezetesen ellentmondanak néhány korábbi kísérletnek, amely az egyedek nemét és származását kizárólag a fizikai tulajdonságok hagyományos elemzése alapján azonosította.
A korai gyarmati Campeche lakossága többnemzetiségű lehetett, ahol a különböző csoportok először keveredtek egymással a spanyol uralom alatt – mutatott rá Vera Tiesler professzor, az Universidad Autónoma de Yucatán kutatója és a kutatás társszerzője. – A helyiek térbeli eloszlása és a Campeche temetőben a különböző felmenőkkel rendelkező bevándorlók megerősítik, hogy az itt élő népesség kényszerű módon integrálódott ebbe az új életmódba.
Hozzátette: annak ellenére, hogy a sokféle népesség élt együtt, nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy az ilyen, különböző hátterű embereknek közös gyermekeik lettek volna.
A paleogenetikai adatokból feltárt részletek közül sok hiányzik a történeti feljegyzésekből, mivel ezek többnyire az európai ősök lakóira vonatkoznak. Az új adatok azonban új „emberi” réteget adnak ahhoz, hogy a tudomány megértse Új-Spanyolország történelmének döntő fontosságú korszakát és helyét.
[type] => post [excerpt] => A régészek összegyűjtötték a mexikói Campeche tíz, gyarmati kori lakosának DNS-ét, feltárva az amerikai kontinensen élő európai települések alapító populációinak sokféleségét. Ez volt az első város, amelyet a spanyolok a Yucatán-félszigeten alapít... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1658355180 [modified] => 1658263519 ) [title] => Váratlan részletek derültek ki Mexikó gyarmatosításáról [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3361&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3361 [uk] => 3375 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 3364 [image] => Array ( [id] => 3364 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/20220717gyarmatositas1.jpeg [original_lng] => 214604 [original_w] => 800 [original_h] => 534 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/20220717gyarmatositas1-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/20220717gyarmatositas1-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/20220717gyarmatositas1-768x513.jpeg [width] => 768 [height] => 513 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/20220717gyarmatositas1.jpeg [width] => 800 [height] => 534 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/20220717gyarmatositas1.jpeg [width] => 800 [height] => 534 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/20220717gyarmatositas1.jpeg [width] => 800 [height] => 534 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/20220717gyarmatositas1.jpeg [width] => 800 [height] => 534 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1658930549:8 [_thumbnail_id] => 3364 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3136 [_oembed_053b0f0d4ebf47146cbe362ce1df0957] => [_oembed_time_053b0f0d4ebf47146cbe362ce1df0957] => 1658170587 [_oembed_8f699fb140efcf2219057d6d52712ca5] =>[_oembed_time_8f699fb140efcf2219057d6d52712ca5] => 1658252683 [_oembed_d6551667b310df4c9f749ff308c9fc92] => [_oembed_time_d6551667b310df4c9f749ff308c9fc92] => 1692290905 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 772 [1] => 1793 [2] => 624 [3] => 851 ) [tags_name] => Array ( [0] => DNS [1] => genetikai vizsgálat [2] => Mexikó [3] => temető ) ) [2] => Array ( [id] => 946 [content] =>Mexican archaeologists have discovered the ruins of what they believe was an ancient Mayan city in an industrial complex in the outskirts of the city of Merida.https://t.co/1Tj5lrdZ3b
— RTÉ News (@rtenews) May 27, 2022„A kutatások megerősítették, az Árpád-dinasztia körülbelül a mostani Afganisztán északi részén alakult ki” – ismertette az eredményeket Kásler Miklós Magyarország az emberi erőforrások (EMMI) minisztere.
Árpád-házi királyok és királynék csontjain végzett genetikai vizsgálatokat a magyar Országos Onkológiai Intézet és egy külföldi egyetem, az eredmények alapján megállapították a dinasztiára jellemző DNS-t – írja péntek délután a Magyar Nemzet.
Új módszer, régi viták
„Sikerült nyolcszáz éves csontokból meghatározni az Árpád-házra jellemző DNS-t és több magyar király csontjait, ezzel a magyarság eredetének tudományos megállapításához is közelebb jutottunk” – idézi a lap Kásler Miklóst, aki sajtótájékoztatón számolt be az eredményekről.
A Magyar Nemzet tudósítása szerint a miniszter felidézte: Magyarországon hosszú időn keresztül teljesen egységes volt a magyarság eredetének megítélése, amely főleg a hagyományokra, legendákra támaszkodott. Ez a szemlélet megváltozott az 1800-as évek második felében és később volt, aki a finnugor, volt, aki a türk rokonságot állapította meg.
Kásler azt is elmondta, hogy sok tudományág foglalkozott a magyarság eredetével, mindenki kialakította a saját véleményét: a tézisek mellett mindig megszülettek az antitézisek és a vita az érzelmi síkra terelődött, amikor már nem a tények alapján alakítottak ki álláspontokat. „Ebből a helyzetből ki kellett mozdulni, amiben segítséget nyújtottak a most megjelent eredmények, amelyek szinte természettudományos pontosságúak, ténynek tekinthetők” – emelte ki az EMMI vezetője.
„A magyarság viharos történelme azt eredményezte, hogy szinte helyrehozhatatlan károk keletkeztek, azt hittük, soha többé nem lehet azonosítani a nagy magyar királyokat és nem lehet ellátogatni a sírjukhoz” – jelentette ki Kásler Miklós. „Ez szülte azt a gondolatot, hogy genetikai módszerekkel, az örökítőanyag vizsgálatával, a korábban ismeretlen csontokból határozzák meg a személyeket” – folytatta a miniszter.
A vizsgálatok alapját az adta, hogy az Országos Onkológiai Intézetben a személyre szabott terápia megállapításához új módszerek jelentek meg, amelyeket aztán lehetett hasznosítani az archeogenetikában is.
Vagyis a régi, nyolc-kilencszáz éves csontokból genetikai vizsgálatokat lehet végezni, hogy azonosítani tudják a személyeket – számol be a Magyar Nemzet. „Ebben a módszerben sokáig senki nem bízott, az elkezdett vizsgálat kivitelezése szinte lehetetlennek tűnt. A kormány húszmillió forinttal támogatta a kutatást, ezzel az új lendületet kapott” – jegyezte meg a tárcavezető.
III. Béla után II. Béla, Urál helyett Afganisztán
A tudósítás ezután ismerteti a kutatások hátterét. Mint ismert, eddig csak III. Béla személye volt ismert, ebből indultak ki, így megtalálták a csak az Árpád-házra jellemző DNS-kromoszómát. A kutatásba bevonták az MTA Régészeti Intézetét is, számottevő eredmény nélkül. „Végül az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) és egy külföldi kutatóintézetben sikerült kivenni a DNS-t, így bebizonyosodott, hogy a csontváz valóban III. Béláé” – mondta Kásler Miklós. Kiemelte, a Göteborgi Egyetem és az OOI kutatásai párhuzamosan folytak, és az eredmények összecsengtek, így egymást hitelesítették.
„Nem sokkal később sikerült azonosítani az Árpád-házi DNS-t és Vak Béla csontjait is. Majd nagy bizonyossággal le lehetett zárni a vizsgálatokat úgy, hogy megvan két Árpád-házi király, két királyné és két csecsemő csontváza” – folytatódik a cikk.
Az eredményeket összegezve Kásler elmondta, hogy a kutatások megerősítették, az Árpád-dinasztia körülbelül a mostani Afganisztán északi részén alakult ki. Elindult egy lassú mozgás, és körülbelül kétezer évvel ezelőtt az Urálig jutott a család és a rokonsága.
„A Magyarságkutató Intézettel létrejött az a műhely, amely magas tudományos színvonalon működik, és csak tudományos eredményekre épül, így korrekt véleményeket tud megfogalmazni. A legkorszerűbb vizsgálati módszerekkel kimutatott eredmények számos további kérdést vetnek fel, de mivel egzakt következtetésekről van szó, nem érdemes minősíteni, legfeljebb vitatkozni vele” – zárta a tájékoztatót a miniszter.
[type] => post [excerpt] => Árpád-házi királyok és királynék csontjain végzett genetikai vizsgálatokat az Országos Onkológiai Intézet és egy külföldi egyetem, az eredmények alapján megállapították a dinasztiára jellemző DNS-t. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1594506240 [modified] => 1594483124 ) [title] => Sikerült meghatározni az Árpád-házi dinasztiára jellemző DNS-t [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=946&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 946 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 947 [image] => Array ( [id] => 947 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arpad.jpg [original_lng] => 470380 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arpad-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arpad-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arpad-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arpad-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arpad.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arpad.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arpad.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1594472324:12 [_thumbnail_id] => 947 [_edit_last] => 12 [views_count] => 4242 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 281 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 11 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Kiemelt téma [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 774 [1] => 775 [2] => 772 [3] => 773 ) [tags_name] => Array ( [0] => Árpád-ház [1] => dinasztia [2] => DNS [3] => meghatározás ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 772 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 772 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )