Hihetetlenül ritka, nagyjából 180 millió éve kihalt állatok maradványaira bukkantak egy tóban az Egyesült Államokban. A szakértők szerint a leletek nagyon ritkák, és az ország idei egyik legfontosabb paleontológiai felfedezésének számítanak.
A maradványokra az Arizona és Utah államok határán található Powell-tó medrében bukkantak.
Az elemzéskor kiderült, hogy melegvérű, növényevő ősállatokról van szó, amelyek nagyjából 180 millió éve haltak ki, egyes fajaik pedig patkányméretűtől a farkasnagyságúig terjedtek.
A fosszíliákat olyan területen találták meg, amely általában víz alatt fekszik, a tó jelenlegi, változékony vízállásának köszönhetően azonban a felszínre kerültek.
A kutatóknak mindössze 120 nap állt a rendelkezésére, mielőtt a víz újra ellepte a helyszínt, ezalatt azonban lenyűgöző leleteket tártak fel.
A szakértők szerint a fosszíliák elképesztően ritkák, és az ország idei egyik legfontosabb paleontológiai felfedezésének számítanak. A tudósok reménykednek, hogy a maradványok tanulmányozása segíthet megfejteni, hogyan élték túl ezek az állatok a triász-jura időszak közötti kihalási eseményt.
A régészek új felfedezéseket tettek a görögországi Korinthosz mai településén található Teneában végzett ásatások során. Tenea évszázadokon át elveszett városnak számított, amelyről csak a görög mítoszokban és történelmi szövegekben olvashatunk: például a thébai király, Oidipusz legendájában, vagy a korinthoszi Arkhiaiosz történetében, aki telepeseket vitt Teneából és megalapította Szirakúza városát az olaszországi Szicília szigetén.
Tenea neve az időszámításunk utáni II. századi geográfus, Pauszaniasz szövegében is felbukkan, aki szerint a várost trójai hadifoglyok építették valamikor időszámításunk előtt 1100 körül. A település újrafelfedezéséhez egy 1984-es véletlen felfedezés vezetett, amikor a helyi falusiak egy kút ásása közben rábukkantak egy ősi szarkofágra, amiről tájékoztatták Eleni Korka régészt. A lelőhelyet már jól ismerték a fosztogatók és az illegális régiségcsempészek, ezért 2013-ban Korka vezetésével nagyszabású ásatásokat indítottak, hogy megvédjék a helyszínt a további károsodástól. A Kulturális és Sportminisztérium Őskori és Klasszikus Régiségek Igazgatóságának közelmúltbeli ásatásai számos új felfedezés mellett feltárták a város települési területének kiterjedését is. Összesen négy ásatási szektort vizsgáltak meg, amelyek egy 156 négyzetméteres, nagyméretű, római kori középületet tártak fel. Az épület díszes kőfalazattal rendelkezik és egy 18 ezüst- és rézpénzből álló rejtekhelyet tartalmazott, emellett egy vascsákányt, egy vaskulcsot, egy írószerszámot és római kori kerámiát, írja a HeritageDaily online tudományos portál.
Az ásatások során fogadalmi figurák gyűjteményét és 2100 érmét tartalmazó tárolót is feltártak egy római üzletek között található épületben.
Az érmék főként az V. és VI. századból származnak és vannak köztük olyanok, amelyek Cyzicusi Follis-t, Theodosius-t, Marcianus-t, I. Leó-t, Zénón-t, I. Anastasius Dicorus-t, I. Justinus-t és I. Justinianus-t ábrázolják, de akadt egy rézérme az időszámításunk utáni IV. századból is.
A római kereskedelmi központ közelében egy 145 négyzetméteres épületet is találtak, amelynek alsó alapozási rétegeiben az archaikus és klasszikus korból származó kerámiák mellett az időszámításunk előtt IV. századi korinthoszi drachma és féldrachma, jelentős számú miniatűr váza, lámpás, valamint madarakat, lovakat és más állatokat ábrázoló figurák kerültek elő.
A csapat a városi nekropolisz közelében felfedezett egy földalatti kamrával rendelkező római kori temetkezési emléket, ahol a régészek találtak egy időszámításunk előtt I. századi, Korinthoszban vert érmét, egy klasszikus korból származó athéni bronzérmét, egy lámpát Arész isten ábrázolásával, egy üveg füstölőt, egy urnát, egy csészét és egy lámpát. Az emlékmű alatti kamra egy gyermek temetkezését rejtette, akit egy kerámiatetővel fedett sírban helyeztek el.
Az emlékműtől keletre tártak fel egy 18 méter hosszú támfalat, amelyet téglalap alakú, megmunkált kövekből építettek. Úgy tűnik, hogy a falat a római korban megszakították egy nagy ciszterna építése érdekében, amely valószínűleg a város elsődleges vízellátását szolgálta a római korban.
A VII. században eltemetett, 30-40 év körüli avar nő háborítatlan sírjára találtak a régészek a 441. számú főút felújításához kapcsolódó régészeti feltárások során – közölte Fazekas András Kristóf régész az MTI-vel.
A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: 2022 tavasza óta zajlik a bontómunkálat és régészeti megfigyelés a Nagykőrös és Kecskemét közötti útszakasz felújításával párhuzamosan.
A projekt során hét, előzetesen „felderített” lelőhelyet tárnak fel, ahol túlnyomórészt római kori szarmata települések nyomaira leltek. A főként félig földbe mélyített házak és műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék, illetve árkok maradványai a Krisztus utáni 3-4. századra tehetőek.
Ezek között találtak rá a Nagykőrös-Fekete lelőhelyen, több mint két méter mélyen egy, a kora és középavar korszak határán, tehát megközelítőleg a 600-as évek közepén eltemetett nő teljes csontvázára.
A régész elmondása szerint az észak–déli tájolású sírban a koponya bal oldalán egy színarany lemezgömbös fülbevaló, a koponya környékén egy kupacban borostyán- és üvegpasztagyöngyök, a medencén lévő bronzcsat, a bal csípőnél megmaradt, csontból faragott tarsolyzáró, illetve egy, a bal combcsont belső oldalán fellelt vaskés tette kétségtelenné, hogy egy, az elmúlt közel másfél évezred viharait átvészelő, háborítatlan sírra bukkantak.
A csontok felszedésekor megtalálták az arany fülbevaló párját is. Az ékszer a „Jánoshida-típusba” sorolható kislemezgömbös fülbevaló, amelynek eredete a VII. század középső harmadára tehető.
A fülbevalókon a több mint egy centiméter átmérőjű, színarany lemezből kialakított gömbtestek tetején négy darab, rombusz alakban forrasztott, egyenként három milliméter átmérőjű aranygyöngy található, amelyekhez kapcsolódik az aranydrótból kialakított, oválisra hajlított fülkarika. Érdekessége, hogy ez a típusú fülbevaló kifejezetten ritkának számít a Duna–Tisza közén – tette hozzá.
Fazekas András Kristóf elmondta: az önmagában is értékes leletegyüttes a korszak temetkezési szokásairól is számos fontos információval szolgál. Egyrészt a sírgödör rövidebb oldalain, a lábnál és a fejnél lemélyedések voltak megfigyelhetőek, amelyek egy sírépítményt feltételeznek. Erre helyezhették rá a deszkakoporsót, amelyre egy darab birka- vagy kecskehúst is fektettek, hogy „a halott ne éhesen menjen át a másvilágra”.
A régész közlése szerint a Kecskeméti Katona József Múzeum a területen végzett régészeti kutatásokat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Régészeti Intézet alvállalkozójaként végzi.
Lengyel kutatók felfedeztek egy XVII. századi sírt, amiben egy olyan női csontvázat találtak, akit azzal vádoltak meg még életében, hogy vámpír.
Az Ostromeckotól nem messze található sírban fekvő csontvázat sarlóval a nyakánál temették el, illetve a lakatot raktak a bal nagylábújjára, hogy ne tudjon visszatérni a sírból a hiedelem szerint.
A kutatók úgy vélik, hogy a nőt azért gondolhatták vérszopó szörnynek, mert kiálló fogai voltak, ez pedig épp elég volt ebben az időben ahhoz, hogy valakit vámpírnak kiáltsanak ki.
A vámpirizmusról szóló mendemondák nagyon népszerűvé váltak Nyugat-Európában dr. John Polidori 1819-ben megjelent, a Vámpír című regénye, illetve Bram Stoke 1897-es Drakulája miatt, és az emberek tényleg hittek abban, hogy a grófhoz hasonló vérszívó élőhalottak köztünk járnak, ezért nem volt ritka, hogy valakit azért küldtek a másvilágra, mert azt hitték egy közülük.
A mostani csontváz azonban azért is érdekes, mert ez az első ilyen eset, amit Lengyelországban találtak.
A kutatók szerint a maradványból származó gégecső és bordák alapján a brachioszaurida faj 25 méter hosszú és 12 méter magas lehetett.
Az ásatások 2017-ben indultak a portugáliai Pombal városában, amikor az ingatlan tulajdonosa csontfosszíliákat talált a kertjében, majd értesítette a Lisszaboni Egyetem kutatóit – írja a Guardian.
Az áttörés most jött el, amikor spanyol és portugál kutatóknak sikerült kiásnia a dinoszaurusz bordáit és légcsövét, amelyek alapján úgy vélik, hogy egy brachioszaurida fajról lehet szó. A szauropodák (nagytestű növényevők, mint a brachioszauruszok, a diplodocusok vagy a brontoszauruszok) a legnagyobb dinoszauruszok, egyben a legnagyobb szárazföldi állatok voltak, akik a Földön valaha éltek.
Az egyik kutató, Elisabete Malafiata szerint nagyon ritka, hogy ilyen leletre bukkanjanak, főleg úgy, hogy megtartotta természetes anatómiai pozícióját. A kutatók szerint a lelet a felső-jura kori kőzetrétegből származik, ez alapján korát 150 millió évesre becsülik.
Egy őskori sírban 169 aranygyűrűt, egy réz karperecet és mintegy 800 gyöngyházból készített gyöngyöt találtak a régészek Bihar község határában – jelentették be egy csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón. A bejelentésről az Agerpres hírügynökség és az Ebihoreanul.ro portál számolt be.
A sírban – a régészek feltételezése szerint – egy nőt temettek el mintegy 4600–4300 évvel időszámításunk előtt, akinek a hajfonatait díszíthették az aranygyűrűk.
Az ásatásokat vezető Calin Ghemis régész szerint a csontváz fogazata és a mérete alapján valószínűsítő, hogy egy nő maradványairól van szó.
A feltevésüket erősíti, hogy a sírban nem találtak fegyvereket. Hasonló sírokba általában harcosokat, vezéreket, de mindenképpen férfiakat temettek, csak nagyon ritkán nőket.
Szeretnénk megtudni, hogy miféle kultúrához tartozott a személy, és azt is, hogy az Erdélyi-szigethegységből származó aranyból készültek-e a gyűrűk – idézte az Ebihoreanul.ro portál az ásatásokat vezető régészt.
Odesszában a katonák váratlan felfedezést tettek az erődítési munkálatok során, számos amforát találtak – számolt be a BBC pénteken.
A 126. Odesszai Területvédelmi Dandár a Facebook-oldalán számolt be a régészeti felfedezésükről, az első vizsgálatok szerint az amforák a Kr. e. negyedik és ötödik század között készültek.
A katonák átadták a leleteket az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Odesszai Régészeti Múzeumának, ahol megígérték, hogy felveszik az amforákat a múzeum gyűjteményébe.
Ókori görög-római település maradványira bukkant egy egyiptomi régészcsoport Alexandria kikötőváros Satbi negyedében, a mintegy 2300 éves település kereskedelmi központ és lakónegyed volt Egyiptom akkori fővárosának falain kívül.
A térséget átutazó kereskedők, látogatók és más utazók használhatták. A régészek találtak ugyanis vendégfogadókat, ahol az idegenek megszállhattak addig, amíg nem kaptak engedélyt arra, hogy belépjenek a fővárosba. Rábukkantak raktárakra, ahol kereskedők tárolták áruikat, illetve a vámosok megvizsgálták azokat, hogy döntsenek az adó mértékéről – adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap online kiadása.
Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács főtitkára szerint a felfedezés fényt derít arra, hogy milyen tevékenységet folytattak a görög-római kor idején a főváros falain kívül. A települést az ie. második századtól az i.sz. negyedik századig használták a régészek vizsgálatai szerint.
A régészek rábukkantak mintegy 40 ciszternára és kútra, agyagamforákra és -edényekre, lámpákra, halászati eszközökre és istenségek, császárok, harcosok márványszobraira. Találtak tűzhelyeket, élelmiszertároló edényeket, sírhelymaradványokat és mintegy 700 érmét is.
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Alig telt el négy nap a legutóbbi Belkh-i ásatások előrehaladásáról szóló egyeztetés óta, hétvégére már kézzelfogható eredményeket értek el a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében zajló kutatás során – olvasható a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Makoldi Miklós régészeti igazgató hetente egyeztetnek a mongóliai kollégákkal, akik hétvégére a fő sírban máris olyan szintre jutottak, hogy előkerültek egy kétezer éves díszes kocsi alkatrészei, és egyéb használati tárgyak, valamint bronzból készült díszítő elemek.
A közrendű sírból is elkezdtek szép számmal előbukkanni a leletek, főleg agyagedények töredékei, melyek ételáldozatokat rejthettek egykoron.
A kocsi előkerülése nem meglepő, mert a nagyobb, vezéri, fejedelmi sírokban gyakran elhelyezésre került a halott kocsija is, ami a túlvilági életben volt hivatott szolgálni korábbi tulajdonosát. Az ilyen kocsis temetkezéseknél általában a kocsi alatt 2-3 méterrel van a koporsó, így a mongol kollégák, és a magyar kutatók is feszülten várják a következő napok ásatási eredményeit.
A héten még az a megtiszteltetés érte a Magyarságkutató Intézetet, hogy az ásatást a helyszínen tekintette meg prof. dr. Regdel Duger a Mongol Tudományos Akadémia elnöke, illetve hétvégén Obrusánszky Borbála Magyarország mongóliai nagykövete, akinek a mostani fotókat köszönhetjük.
A nagykövet asszony nemcsak segítette az együttműködési megállapodás megkötését, de szabadidejében is nyomon követi az ásatást.
(mki.gov.hu)
[type] => post
[excerpt] => Alig telt el négy nap a legutóbbi Belkh-i ásatások előrehaladásáról szóló egyeztetés óta, hétvégére már kézzelfogható eredményeket értek el a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében zajló kutatás során.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1628372820
[modified] => 1628290298
)
[title] => Mongólia: Előkerültek az első leletek a hun sírokból
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2420&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 2420
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 2421
[image] => Array
(
[id] => 2421
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2.jpg
[original_lng] => 232579
[original_w] => 800
[original_h] => 661
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2-300x248.jpg
[width] => 300
[height] => 248
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2-768x635.jpg
[width] => 768
[height] => 635
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2.jpg
[width] => 800
[height] => 661
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2.jpg
[width] => 800
[height] => 661
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2.jpg
[width] => 800
[height] => 661
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2.jpg
[width] => 800
[height] => 661
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1628279499:12
[_thumbnail_id] => 2421
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5537
[_oembed_ba56710f5556f17ac4d9b04f55ad8683] =>
[_oembed_time_ba56710f5556f17ac4d9b04f55ad8683] => 1628362026
[_oembed_f4f24b0da12c8eb6696c5a51430ddde8] =>
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
A Jeruzsálemben folyó ásatásokon a 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak a régészek – adta hírül a The Jerusalem Post angol nyelvű izraeli újság hírportálja – olvasható a haon.hu oldalán.
A múltban más helyeken már több helyen is találtak bizonyítékokat a 2800 évvel ezelőtt, Uzziás júdai király idejében történt földrengésre, de Jeruzsálemben mindeddig soha nem találtak erre utaló tárgyi emlékeket a régészek.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói szerdán bejelentették, hogy a mai óváros falainak közelében, attól délre, Dávid városában, Jeruzsálemben is előkerültek az évszázadokig ható emlékezet alapján igen súlyos földrengés nyomai. Korábbi ásatásokon Hacorban és Tel es-Szafiban, az egykori Gát helyén már előbukkantak a földrengés nyomai, de most Jeruzsálemben, Dávid városa néhány épületében is törött cserépedényeket és a pusztulás más jeleit találták a tudományos kormeghatározás szerint egy olyan korban, amelyben nem törtek hódítók a városra, és nem történt semmiféle erőszakos történelmi esemény sem.
„Amikor feltártuk a szerkezetet, és benne egy i.e. 8. századi rétegben a pusztulást, akkor nagyon meglepődtünk, mert tudjuk, hogy Jeruzsálem folyamatosan fennállt egészen a körülbelül 200 évvel később bekövetkezett babiloni pusztításig” – mondta a lapnak az ásatásokat vezető két régész, Joe Uziel és Ortal Chalaf. „Megkérdeztük magunktól, hogy mi okozhatta ezt a drámai pusztítást ebben a rétegben. A Bibliában Ámosz és Zakariás könyveiben megjelenő földrengés éppen abban az időben történt, amikor ez a feltárt épület Dávid városában összeomlott” – magyarázta felfedezésüket a szakember. A Biblia több helyen is említi a 2800 évvel előtti földrengést.
Ámosz próféta így kezdi első könyvét: „Ámosz beszédei, aki a tekóai pásztorok közé tartozott. Ezt látta Izráelről Uzzijjának, Júda királyának és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében, két évvel a földrengés előtt.” „Akkor meneküljetek a hegyek szakadékaiba, mert a hegyek között a szakadék Ácalig ér. Úgy fussatok, ahogyan Uzzijjának, Júda királyának az idejében futottatok a földrengés elől! Mert eljön az ÚR, az én Istenem, szentjeivel együtt” – áll Zakariás próféta könyvének 14. fejezetében is.
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM