Erdélyben a szebeni Astra múzeum zászlaja alatt dolgozó archeológus csapat szerint elképzelhető, hogy járványtemetőről van szó.
A 8000 négyzetméteren zajló régészeti feltárás helyszíne a Szeben folyó bal partja, pontosabban egy olyan parcella, ahol egy magánvállalkozó befektetési projektet kezdeményezett. Indokolt esetben ilyenkor kötelező a régészeti feltárás.
Egy 30 sírból álló temetkezési helyre leltek a régészek. 10 sírban érméket is találtak, melyek közül a legkorábbi 1577-ből, a legkésőbbi 1619-ből származik.
A régészek szakvéleménye szerint a temető a XVII. század első felében jött létre, ugyanis nem szerepel Magyarország első katonai felmérésében (az úgynevezett jozefiniánus térképen), amelynek erdélyi részét az 1760-as évek végén, illetve az 1670-es évek elején végezték el.
Az eddigi kutatások alapján két dolog figyelemre méltó: a temető viszonylag rövid ideig működött, és többnyire gyermekeket hantoltak oda. A régészek szerint elképzelhető, hogy egy járvány nyomán hozták létre, amikor viszonylag rövid idő alatt sok ember halt meg. A földi maradványok bioarcheológiai vizsgálata további hasznos adatokat szolgáltat majd az eltemetettek nemére, életkorára és egészségügyi állapotára vonatkozóan.
Az ásatási helyszínen összesen 88 objektumot azonosítottak: sírokról, épületmaradványokról, ipari létesítményekről, kohókról, különböző hálózatokat kiszolgáló gödrökről és sáncokról van szó. A régészeti leletek között kerámiák, üvegtárgyak, érmék, fémtárgyak találhatók, datálásuk a XIV. és XX. század közé tehető.
A kutatások értékelése, a talált csontok, tárgyak vizsgálata még folyamatban van.
