Ókori római büntetőakció nyomaira bukkantak Spanyolországban

A Barcelonai Autonóm Egyetem (UAB) tudósai egy római tábor maradványait fedezték fel, amely a Kr. e. 39-ben Cerdanyában lezajlott cerretai lázadás leveréséhez kapcsolódik. A régészeti ásatásokon és a talált anyagok térbeli eloszlásán alapuló tanulmány új bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy ezek az erőszakos események a cerretaiak területén történtek – olvasható az UAB weboldalán.

Az Ibériai-félsziget római meghódítása nem volt sem rövid, sem békés folyamat. A mai Katalónia esetében, közel két évszázaddal azután, hogy a rómaiak Kr. e. 218-ban először megérkeztek Emporiumba, a Cerdaniából származó cerretaiak továbbra is ellenállás forrását jelentették. Kr. e. 39 körül Cassius Dio történész feljegyezte a cerretaiak felkelését a lesből megtámadott és visszavonulásra kényszerített római csapatok ellen. Közel-Hispánia tartomány kormányzója, Gnaeus Domitius Calvinus megbüntette katonáit a dezertálásért, majd gyorsan és határozottan leverte a cerretai lázadást.

A négyéves „Táj és terület az ókori Cerdanyában-3” (PATCA) projekt keretében az UAB csapata, melynek tagjai Oriol Olesti, Joan Oller, Jordi Morera és számos helyi kutató, szisztematikus vizsgálatot végzett egy Colle de Jovel-i (Urus, Cerdanya) útvonalra néző erdős területen. A beavatkozás eredményeként rendkívül fontos régészeti leletek egész gyűjteményére bukkantak. Az összes talált tárgyat leltározták, azonosító kódokkal jelölték meg, és GPS segítségével térben meghatározták a helyüket, ami lehetővé tette azok későbbi integrálását egy kartográfiai adatbázisba.

A munka során Katalóniában, Lleida tartományban fedezték fel egy római katonai tábor valószínűsíthető helyszínét, amely a cerretánusok elleni hadművelettel hozható összefüggésbe. A leletek között római legionárius szandálokból származó vas tüskék, valamint egyéb katonai tárgyak voltak: parittyahéjak, fibulák és érmék. Az érmék a lelőhelyet az i. e. 1. század második felére datálják.

Két feliratos parittyagolyó felfedezése azonban sokkal pontosabb kormeghatározást tett lehetővé. A kutatók a két golyón fennmaradt feliratot – CN (eus) D (omitius) – Gnaeus Domitius Calvinuséval azonosítják, aki Augustus tartományi képviselője és a cerretaiak ellen harcoló csapatok parancsnoka volt. A csapat fő hipotézise az, hogy a lelőhely egy római katonai tábornak felel meg, amely az adott epizód során zajló harcokhoz kapcsolódott, és a Cerdanya-síkság stratégiailag fontos hozzáférési pontján helyezkedett el. Eddig úgy vélték, hogy a lázadókkal vívott csaták nyugatabbra, a Pireneusokban zajlottak. A Colle de Jovel lelőhely azonosítása azonban ezeket az eseményeket a cerretaiak eredeti területére helyezi, egy olyan régióba, amelyet a PATCA-csapat munkája az elmúlt huszonöt évben aprólékosan dokumentált. Ez tehát a modern Katalónia őslakos lakossága és a római csapatok közötti utolsó ismert konfliktus epizódja – egy konfliktus, amely a cerretai települések széles körű elhagyásával végződött, akik brutális elnyomás áldozatául estek.

Az NV Techno korábban arról számolt be, hogy 2021-ben ókori római fegyvereket találtak a spanyolországi Libisos régióban, Albacete városától nyugatra: sisakokat, kardokat, tőröket és egy értékes pajzsot. A kutatók úgy vélik, hogy ezeket a fegyvereket az i. e. 1. századi polgárháború idején használhatták.

A leletek főként a rómaiak előtti időszakból a Római Köztársaság idejéből származnak. Az egyik legszembetűnőbb elem egy i. e. 2. század közepéről származó kard. „Függőlegesen egy falnak dőlve találták meg, ami a penge véletlen meggörbüléséhez vezetett” – áll a jelentésben.