A Barcelonai Autonóm Egyetem (UAB) tudósai egy római tábor maradványait fedezték fel, amely a Kr. e. 39-ben Cerdanyában lezajlott cerretai lázadás leveréséhez kapcsolódik. A régészeti ásatásokon és a talált anyagok térbeli eloszlásán alapuló tanulmány új bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy ezek az erőszakos események a cerretaiak területén történtek – olvasható az UAB weboldalán.
Az Ibériai-félsziget római meghódítása nem volt sem rövid, sem békés folyamat. A mai Katalónia esetében, közel két évszázaddal azután, hogy a rómaiak Kr. e. 218-ban először megérkeztek Emporiumba, a Cerdaniából származó cerretaiak továbbra is ellenállás forrását jelentették. Kr. e. 39 körül Cassius Dio történész feljegyezte a cerretaiak felkelését a lesből megtámadott és visszavonulásra kényszerített római csapatok ellen. Közel-Hispánia tartomány kormányzója, Gnaeus Domitius Calvinus megbüntette katonáit a dezertálásért, majd gyorsan és határozottan leverte a cerretai lázadást.
A négyéves „Táj és terület az ókori Cerdanyában-3” (PATCA) projekt keretében az UAB csapata, melynek tagjai Oriol Olesti, Joan Oller, Jordi Morera és számos helyi kutató, szisztematikus vizsgálatot végzett egy Colle de Jovel-i (Urus, Cerdanya) útvonalra néző erdős területen. A beavatkozás eredményeként rendkívül fontos régészeti leletek egész gyűjteményére bukkantak. Az összes talált tárgyat leltározták, azonosító kódokkal jelölték meg, és GPS segítségével térben meghatározták a helyüket, ami lehetővé tette azok későbbi integrálását egy kartográfiai adatbázisba.
A munka során Katalóniában, Lleida tartományban fedezték fel egy római katonai tábor valószínűsíthető helyszínét, amely a cerretánusok elleni hadművelettel hozható összefüggésbe. A leletek között római legionárius szandálokból származó vas tüskék, valamint egyéb katonai tárgyak voltak: parittyahéjak, fibulák és érmék. Az érmék a lelőhelyet az i. e. 1. század második felére datálják.
Két feliratos parittyagolyó felfedezése azonban sokkal pontosabb kormeghatározást tett lehetővé. A kutatók a két golyón fennmaradt feliratot – CN (eus) D (omitius) – Gnaeus Domitius Calvinuséval azonosítják, aki Augustus tartományi képviselője és a cerretaiak ellen harcoló csapatok parancsnoka volt. A csapat fő hipotézise az, hogy a lelőhely egy római katonai tábornak felel meg, amely az adott epizód során zajló harcokhoz kapcsolódott, és a Cerdanya-síkság stratégiailag fontos hozzáférési pontján helyezkedett el. Eddig úgy vélték, hogy a lázadókkal vívott csaták nyugatabbra, a Pireneusokban zajlottak. A Colle de Jovel lelőhely azonosítása azonban ezeket az eseményeket a cerretaiak eredeti területére helyezi, egy olyan régióba, amelyet a PATCA-csapat munkája az elmúlt huszonöt évben aprólékosan dokumentált. Ez tehát a modern Katalónia őslakos lakossága és a római csapatok közötti utolsó ismert konfliktus epizódja – egy konfliktus, amely a cerretai települések széles körű elhagyásával végződött, akik brutális elnyomás áldozatául estek.
Az NV Techno korábban arról számolt be, hogy 2021-ben ókori római fegyvereket találtak a spanyolországi Libisos régióban, Albacete városától nyugatra: sisakokat, kardokat, tőröket és egy értékes pajzsot. A kutatók úgy vélik, hogy ezeket a fegyvereket az i. e. 1. századi polgárháború idején használhatták.
A leletek főként a rómaiak előtti időszakból a Római Köztársaság idejéből származnak. Az egyik legszembetűnőbb elem egy i. e. 2. század közepéről származó kard. „Függőlegesen egy falnak dőlve találták meg, ami a penge véletlen meggörbüléséhez vezetett” – áll a jelentésben.
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
