Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjExNDg0Mzt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30= [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 4948 [content] =>Csernyivci egy különös történelmű és építészetű város a Kárpátok túloldalán.
A Kereskedelmi Bank egykori székháza Csernyivci főterén. Kép forrása
A főtér egy német nyelvű képeslapon, a tornyos városházától jobbra látható a címlapképen lévő épület. Kép forrása
Bukovinát több lépésben kebelezte be a Habsburg birodalom: Lengyelország 1772-es első felosztásakor az északi részt, majd három évvel később egy törökellenes háború eredményeképp a déli részt – írta Szende András az Architextúra blogon.
A meglehetősen „hátsó udvari” elhelyezkedésű, a török terjeszkedés miatt évszázadokig háború sújtotta vidék szinte teljesen lakatlan és elszegényedett állapotban került Bécs uralma alá. Szinte azonnal elkezdődött a német telepesek nagyarányú betelepítése, ekkor alakult ki a tartomány közép-európai viszonylatban is tarka etnikai képe: az 1910-es népszámlálás 800 ezer főt talált, ebből nyelvileg 38 százalék ukrán/ruszin, 35 százalék román, 25 százalék német, 4,5 százalék lengyel volt. Ezen kívül 1,3 százaléknyi magyar is élt itt, nagyrészük bukovinai csángó, akik az 1764-es madéfalvi veszedelem után menekültek át a Székelyföldről. A vallási kép mégnagyobb tarkaságot mutatott, a román és ukrán ortodoxok mellett katolikus németek, és nagyszámú zsidó is élt a tartományban, utóbbiak főleg német, illetve jiddis nyelven beszéltek (az akkori osztrák népszámlálások a csak a „társadalmi interakció” nyelvére kérdeztek rá, nemzetiségre nem, és a jiddis nyelvet német nyelvjárásként kezelték).
Ez a nyelvi-felekezeti tarkaság a főváros építészeti arculatán is tükröződik. A román nyelvű, de hivatalosan nem az akkor már létező román egyházhoz tartozó ortodox püspökség székhelye 1864–1882 között épült fel a város fölötti dombon. Az együttesre pályázatot írt ki a bécsi vallásügyi minisztérium, amit egy cseh építész, Josef Hlávka nyert meg.
A román ortodox metropolita egykori székháza. Kép forrása
A város fejlődése csak viszonylag későn, a vasúthálózat kiépülése után indult meg, így Csernyivci hangulatát főleg a XIX–XX. század fordulójának császárvárosi építészete határozza meg. A városban a legdivatosabb bécsi építészek dolgoztak, így a nagy színházépítő cég Fellner és Helmer. Az 1905-ben átadott színház, az előtte álló Schiller-emlékművel és a környező nagyvárosias házakkal Ausztria vagy a Német Császárság bármelyik városában állhatott volna:
Német nyelvű képeslap a színházról. Kép forrása
A színház nézőtere. Kép forrása
A város utcái-terei máig az egykori „Kis-Bécs” hangulatát árasztják, szinte a Mariahilfer Strasse környékén érezhetjük magunkat, leszámítva a rengeteg légvezetéket és az egyébként viszonylag jó állapotú homlokzatok kissé harsány színezését:
Utcatorkolat a város főterén. Kép forrása
Impozáns sarokkupolás épület a város főutcáján. Kép forrása
A mai szóval multikulturálisnak nevezhető városban számos nép, nyelv és felekezet keveredett-ennek máig látható építészeti nyomaival. A városban járva örmény katolikus, görög katolikus, római katolikus, evangélikus, román és ruszin és orosz ortodox templomokat találhatunk, a több kisebb-nagyobb zsinagógából viszont ma már csak töredék lelhető fel.
Az örmény katolikus templom. Kép forrása
Az 1864-ben felszentelt orosz ortodox székesegyház. Kép forrása
A római katolikus templom. Kép forrása
Csernovic századfordulós adatait nézve nem meglepő, hogy a városban hat nagyobb zsinagóga és több tucatnyi kisebb imaház működött. Ezek közül a legnagyobb ma is áll-kissé bizarr módon szocreál mozivá átalakítva.
A nagyzsinagóga egy századfordulós, német nyelvű képeslapon. Kép forrása
És napjainkban, szocreál mozivá alakítva. Kép forrása
A város virágkora az első világháború kitöréséig tartott. Ekkor a Csernyivci, Bukovinával együtt a hadak útjára került: az orosz hadsereg négy év alatt háromszor szállta meg a várost, természetesen ez jelentős harcokkal járt, és ahogy lenni szokott, sok civil elmenekült. A Párizs környéki békék Bukovinát Romániának juttatták Cernăuți néven, noha, mint látható a lakosság rendkívül vegyes összetételű volt (azt természetesen nem kell hangsúlyozni, hogy a nemzetiségi adatokat mennyire vették ott figyelembe). A város átalakulása és hanyatlása már ekkor elkezdődött, az osztrák tisztviselők és értelmiségiek Bécsbe költöztek, a lengyelek az újjáalakult államukba vándoroltak. Ez a demográfiai átalakulás-átalakítás a második világháború idején tovább folytatódott, mikor a Molotov-Ribbentrop-paktum keretében Bukovinát kettéosztották: az északi rész Csernyivcivel a Szovjetunióhoz, csak a déli rész maradt Romániánál. Ekkor fordult a kocka és a korábbi évtizedekben uralkodó román elitet űzték el a szovjetek, majd a paktum keretében a bukovinai németeket a Harmadik Birodalomba, illetve a megszállt Lengyelországba telepítették. Egy évvel később Románia német csapatok támogatásával visszafoglalta a várost, ezután a város felét kitevő zsidóság sorsa pecsételődött meg: az ötvenezer elhurcoltból egy két véletlenszerű kivételtől eltekintve mindenki elpusztult. A város így egy homogén szovjet, illetve ukrán településként lépett a XXI. századba. Az egykori vallási-kulturális gazdagság mára a múlté, csupán az épületek maradtak meg néma tanúnak.
[type] => post [excerpt] => Csernyivci egy különös történelmű és építészetű város a Kárpátok túloldalán. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1741123680 [modified] => 1741080803 ) [title] => A Kis-Bécs a Kárpátok túloldalán: Csernyivci [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4948&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4948 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4950 [image] => Array ( [id] => 4950 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/csernovic-1.jpg [original_lng] => 473527 [original_w] => 1670 [original_h] => 938 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/csernovic-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/csernovic-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/csernovic-1-768x431.jpg [width] => 768 [height] => 431 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/csernovic-1-1024x575.jpg [width] => 1024 [height] => 575 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/csernovic-1-1536x863.jpg [width] => 1536 [height] => 863 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/csernovic-1.jpg [width] => 1670 [height] => 938 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/csernovic-1.jpg [width] => 1670 [height] => 938 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1741073603:12 [_thumbnail_id] => 4950 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 3 [_oembed_6a4152106d2f692288c154c81555e8c5] => [_oembed_time_6a4152106d2f692288c154c81555e8c5] => 1740912504 [translation_required_done] => 1 [_encloseme] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 23 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Fotók [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 114843 [1] => 12068 [2] => 186 ) [tags_name] => Array ( [0] => Csernyivci [1] => építészet [2] => történelem ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 114843 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 114843 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )
Kereskedelmi Bank székházának csempemozaikja. Kép forrása
