A vizsgálat ugyan tisztázhatta a felfedező etnikai hátterét, ám a szülőhelyét nem lehet belőle megállapítani.
DNS-vizsgálat igazolja, hogy Kolumbusz Kristófnak zsidó felmenői voltak – írja a spanyol El País. A vizsgálat alapját a felfedező fiától, Kolumbusz Ferdinándtól származó minták alkották, ebből apai és anyai vonalon is sikerült kimutatni a zsidó származás nyomait.
Önmagában ez azért nem igazán nagy szenzáció, mert Kolumbusz zsidó identitását elég meggyőzően bizonyította Cecil Roth brit történész és a felfedező magánlevelezését tanulmányozó Estelle Irizarry nyelvészprofesszor. Roth szerint a Kolumbusz végrendeletén látható szimbólum a kádist, azaz egy ősrégi zsidó imát rejti, míg Irizarry arra mutatott rá, hogy Kolumbusznak a Diego fiához írt, fennmaradt levelei közül egy kivételével valamennyin szerepelnek héber írásjelek, amik a B’ezrat Hashem kifejezésre utaltak, ez magyarul nagyjából az Isten segítségével fordulatra ültethető át.
A kutatók Kolumbusz genovai eredetét is kizárták, és helyette a Baleár-szigeteket jelölték meg a felfedező legvalószínűbb származási helyeként. Fontos itt elmondani, hogy egyetlen DNS-vizsgálat sem tudja bizonyítani a mintaadó konkrét születési helyét. Földrajzi régiót meg tud határozni, ami ebben az esetben a Nyugat-Mediterráneum, ám ennél közelebbit nem tudtak megállapítani.
A kutatók nyolc feltételezhető helyszín közül állapodtak meg végül a Baleár-szigetekben, ugyanakkor a genovai származás kizárására az El Paísban közölt érvek meglehetősen sántítanak. Egyfelől Kolumbusz maga is genovaiként határozta meg magát, ahogyan ezt a származást jegyezte fel a fia, Ferdinand is az apjáról írt életrajzában.
A genovai háttér kizárására felhozott érvek a következők:
Kolumbusz ismert levelezése szinte kizárólag spanyol nyelvű.
A ma Genovában élő Colombus vezetéknevű emberek DNS-mintái nem mutatnak egyezést a felfedező fiától vett mintákkal.
Genovából a XII. században kiűzték a zsidókat.
A fenti érvekkel kapcsolatban pár dolgot azért érdemes megjegyezni. Kolumbusz valóban jobbára spanyolul írt, ám a második amerikai útja idején elvitte magával Plinius Naturalis Historiájának egy velencei kiadását is, amelyet ligur nyelvű jegyzetekkel látott el. A ligur egy Liguriában beszélt újlatin nyelv, a középkori Liguria központja pedig Genova volt, ráadásul Kolumbusz a jegyzeteiben a ligurnak egy kifejezetten Genova városa környékén beszélt dialektusát használta.
A második érv akkor lesz igazán fontos, ha a Baleár-szigeteken vagy bárhol máshol a Nyugat-Mediterráneum környékén találnak egyezéseket.
A genovai származás kérdése azért lehetett fontos a kutatók számára, mert szerintük a zsidó hátteret ki kell, hogy zárja a genovai eredet, ugyanis a városból a XII. században elűzték a zsidókat. Igen ám, de a már korábban hivatkozott Cecil Roth egy külön tanulmányt szentelt a XIII. századi genovai zsidók történetének, amely legalábbis megkérdőjelezi az elűzés végleges jellegét.
Mind közül ráadásul a legfontosabb, hogy Kolumbusznak elsősorban nem a származását, hanem a vallását kellett titkolnia. A kikeresztelkedett és az ősi vallást valóban elhagyó (vagy annak gyakorlásában tetten nem ért) zsidók Kasztíliában akár igen előkelő hivatalokat is betölthettek, erre jó példa a cikkben is említett Luis Santángel, aki Aragóniai Ferdinánd kasztíliai uralkodó hitelezője, illetve afféle pénzügyminisztere, valamint Kolumbusz vállalkozásának legjelentősebb támogatója is volt. De említhetnénk a Kolumbusznál száz évvel korábban, Solomon Halevi néven született Pablo de Santa Maria burgosi püspököt és királyi kancellárt is.
Az azonban tény, hogy a hírhedt spanyol inkvizíció kifejezetten vadászott a kényszerből katolizált, de a régi vallását titkon megtartó zsidókra és muszlimokra. Meg kell azonban jegyezni, hogy a spanyolul conversóknak nevezett, újonnan katolizált zsidók ellenőrzésére létrejött intézményt 1478-ban hozták létre, amikor Kolumbusz már bizonyíthatóan Portugáliában élt, ám a XVI. század elején keletkezett portugál források is ligurként, itáliaiként vagy genovaiként hivatkoztak rá.
Mindent összevetve a kutatások alapján mindössze két dolgot állíthatunk biztosan: hogy Kolumbusz felmenői között voltak zsidók, illetve azt, hogy a Nyugat-Mediterráneum területén született valahol. A történeti források és a szakirodalmi kiadványok döntő többsége a genovai származást tartja valószínűbbnek, de nem lehet kizárni, hogy az újabb kutatások fényében ez változhat. Pláne, hogy a mostani eredményeket prezentáló kutatóknak is az a szándékuk, hogy egy rangos tudományos folyóiratban publikálják felfedezésüket, ahol a tudományos bizonyítás minősége fontosabb szempont lesz, mint a kattinthatóság.
