Gombát keresett, de egy különös bronzkori kincset lelt

Gomba után kutatott, ám ennél sokkal értékesebb dolgot talált egy férfi a Cseh Köztársaság egyik erdőjében: egy 3300 éves ősi kardot és bronz baltát. A régészek az értékes leleteket látva úgy döntöttek, hogy feltárják a környéket, amelyre eddig régészetileg nem éppen jelentős területként tekintettek.

Az ehető gombák keresése népszerű időtöltés Csehország vidéki területein. Roman Novák az ország többi lakójához hasonlóan egy esős tavaszi nap után elindult gombát gyűjteni az erdős domboldalon az otthona közelében a Jesenicko régió keleti részén. A talajt fürkészve azonban különös dolgot vett észre, amiben majdnem megbotlott.

Láttam, hogy egy furcsa fémdarab lóg ki néhány kő közül – mondta Roman Novák a Radio Prague International-nak, amit a LiveScience online tudományos portál idéz. – Belerúgtam és megállapítottam, hogy az nem más, mint egy penge, egy kard része; ezután tovább ástam és rábukkantam egy bronz baltára is.

A több ezer éves kard különösen feltűnő megjelenésű: ütközőjét és markolatát bonyolultan vésett körök és félhold alakú jelek sorai díszítik, és bár a penge a markolat közelében eltört, egyébként teljes.

A férfi azonnal értesítette a régészeket, és a közeli Sziléziai Múzeum munkatársai több elemzést, köztük kémiai vizsgálatokat és a belső struktúrák feltárására alkalmas röntgenanalíziseket is elvégeztek a két eszközön. Megállapították, hogy a díszesen ékesített bronzkardot valószínűleg Észak-Európában, a bronzkor idején készítették és leginkább az úgynevezett „Vasby” kardokhoz tűnik hasonlónak, amelyeket Svédország egyik városáról neveztek el. A kardhoz használt fémek azt jelzik, hogy – a baltával ellentétben – valószínűleg nem abban a régióban készült, ahol most megtalálták.

Alaposan bejárjuk a helyszínt és más, lehetséges leleteket keresünk – tájékoztatott Jiří Juchelka, a múzeum régésze. – A helyszín nagyobb távolságra található a korabeli városoktól és az ismert őskori településtől, ami régészeti szempontból marginális területnek számít, és ahonnan más leletekről eddig még érkezett jelentés.

Az ehhez hasonló kardok drága portékának számítottak a bronzkor azon időszakában, amikor az urnamezős kultúra éppen kialakulóban volt Közép-Európában és amely arról kapta a nevét, hogy a holtakat urnákba temették a mezőkön.

A röntgenes vizsgálat alapján a bronz fegyverhez az akkori leggyakoribb kardkészítési technikát használták, ami az olvadt bronz formába öntését jelentette; emiatt olyan légbuborékok kerültek bele, amitől a kard nem lett túl jó minőségű. Juchelka szerint emiatt feltételezhető, hogy inkább szertartásokra, nem pedig harcban használták.

A régészek arról azonban még találgatnak, hogyan került a kard és a fejsze egy helyre a cseh erdőben.

(origo.hu)