Misztikus rituálék helyszíne lehetett a skóciai Arran szigete

A régészek a skóciai Arran szigetén egy hatalmas, neolitikumi emlékművet fedeztek fel, amely egykor ősi rituálék és szertartások helyszíne lehetett, és amelyet az angliai Stonehenge-el egy időben építettek.

Az ilyen, úgynevezett „cursus” emlékműveket az újkőkor idején, Krisztus előtt 4000 és 2500 között építették. Ezek a neolitikumi szerkezetek Nagy-Britannia és Írország szigeteinek legrégebbi őskori műemléki építményeit képviselik. Hosszú, téglalap alakú földművekről van szó, amelyeket a föld módosításával épültek, árkokkal, gyakran faoszlopokkal. A tudósok szerint leginkább az ősök és halottak tiszteletére rendezett rituálékon, szertartásos felvonulásokra használták őket, de egyes felvetések szerint csillagászati irányokat is jelölnek. Némelyik eseményen még fel is gyújtották ezeket a faoszlopokat.

Számot régészeti bizonyíték támasztja alá, hogy Arran szigetét már a neolitikumban is lakták, erről számos kőkör tanúskodik, például Machrie Moor állókövei. A Szent Molio barlang pedig ritka pikt nyelvű bevéséseket rejt.

A most felfedezett, két párhuzamos halomként fennmaradt emlékműbe valószínűleg faelemeket is beépítettek – mondta Dave Cowley, a helyszín felfedezője, a skóciai Historic Environment régészeti programvezetője a The Scotsman portálnak, amit a LiveScience online tudományos portál idéz. – Hogy végül felgyújtották-e ezeket vagy sem, azt pillanatnyilag nem tudjuk.

Cowley és csapata még 2017-ben fedezte fel az angliai Stonehenge idejében emelt rituális helyszínt, miközben a skót sziget légi felmérését végezte a LIDAR technológia alkalmazásával.

Már ekkor rejtett struktúrákat, illetve két, szinte párhuzamos vonalat tártak fel, amelyek körülbelül 1,1 kilométerre terjedtek ki, illetve 30–40 méter szélesek voltak. A tudósok ezért a következő években újabb elemzéseket végeztek a helyszínen.

Mindkét töltés elhanyagolható méretű és alig látható a földön – mutattak rá a szakemberek az online is közzétett terepi feljegyzéseikben. – Habár a szerkezet hosszú, az egyes halmok akár 3,3 méter vastagok és 0,3 méter magasak.

Hozzátették: úgy tűnik, hogy a struktúrák nem folytonosak és csak földből vagy gyepből állnak, miközben nagyon kevés kő látható a területen. Azt egyelőre lehetetlen megmondani, hogy a szerkezeteket már eleve ilyennek tervezték-e vagy az évek során, a természetes folyamatok eredményeként keletkeztek. A kutatók mindenesetre abban nem gondolkodnak, hogy a téglalap alakú szerkezetnek teteje lett volna. Skóciában eddig mintegy hetven ilyen műemlékre bukkantak, amelyek többsége a keleti parton található, ám Arran szigetén ez az első, ehhez hasonló felfedezés.

(origo.hu)