Régészek megtalálták a világ egyik legrégebbi pénzverdéjét

A régészek felfedezték a világ egyik legkorábbról ismert pénzverdéjét, amely Kína Henan tartományában található. A komplexumot a császári Kína felemelkedése előtt központi regionális hatalom helyszínén, Guanzhuangban, a Zheng állam városában és közigazgatási központjában végzett ásatások során találták meg a szakemberek.

Az Antiquity tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a régészek bronzöntödét és különféle érmeformákat is találtak a helyszínen, érmefoszlányokkal és fémtörmelékekkel együtt. A leletek elemzése során kiderült, hogy a pénzverde úgynevezett „ásóérméket” gyártott, amelyek a kertészeti eszközhöz való hasonlóság miatt kaptak nevet. Az érmék a kínai Zhou-dinasztia idején használt, az árukért cserébe adott pénz legrégebbi formáját jelzik, amelyeket a Zheng és a környező régiók területén használtak mindaddig, amíg Kína első császára el nem törölte azokat időszámításunk előtt 221-ben.

A guanzhuangi öntöde időszámításunk előtt 770 körül kezdett el működni, de először főleg rituális eszközöket, fegyvereket és szerszámokat gyártott – mondta Dr. Hao Zhao, a Zhengzhou Egyetem munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A pénzverési tevékenység csak körülbelül 150 évvel később jelent meg ebben az öntödében.

A szénizotópos kormeghatározás azt jelzi, hogy a pénzverést csak 640-550 között kezdték meg a térségben, így a most felfedezett helyiség Kína egyik legrégebbi példája a fém pénznem gyártására. Mint ilyen, ez új megvilágításba helyezheti a pénzverés időrendjét és fejlődését.

Az érmék készítése az egyik legforradalmibb pénzügyi újításnak számított az emberiség történetében – mutatott rá Dr. Zhao, megjegyezve, hogy ez tette lehetővé a vagyon könnyű kereskedelmét, számbavételét és felhalmozását.

A korábbi kutatások szerint az érméket először a kereskedők bocsátották ki, ami sokkal könnyebbé tette magát a kereskedelmet, a szállítást és a vagyon számolását.

A guanzhuangi pénzverde azonban a külső város széléhez közel fekszik, a közigazgatási belváros kapuja közelében található.

Ez a szakemberek szerint arra utalhat, hogy az uralkodó is részt vett a valuta korai története alakításában, bár a helyszínen talált korlátozott számú műtárgy azt jelentheti, hogy az öntöde pontos hovatartozása még nem erősíthető meg.