2700 éves illemhelyet találtak Jeruzsálemben

Kétezer-hétszáz éves illemhelyet találtak Jeruzsálemben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.

A babiloni fogság előtti, Júda királysága idejéből származó illemhelyet a korban szokásos módon alakították ki, egy téglalap alakúra faragott mészkő közepébe kerek nyílást faragtak, és üreget ástak alá.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársai szerint ebben a korban ritka volt a magánvécé, csak a nagyon előkelő emberek építettek maguknak palotáikban, és a Jeruzsálem Armon Hanacív negyedében folyó ásatásokon egy ilyen rezidenciára bukkantak, melynek további részletét jelenti ez a lelet.

A közepén mészkő ülőhelyet kialakítása alapján kényelmes tartózkodásra tervezhették. Mindössze néhány hasonlót találtak eddig, főként a mai óvárostól délre lévő akkori Jeruzsálemben, Dávid városában.

„Csakis a gazdagok engedhették meg maguknak a vécét. Ezer évvel később, amikor a Misna és a Talmud bölcsei különböző kritériumokat vetettek fel a gazdagság meghatározására, Joszi rabbi azt javasolta, hogy azt tekintsék gazdagnak, akinek saját asztala mellett saját illemhelye is van” – emlékeztetett a lapban az IAA keretében az ásatásokat vezető Jákov Bilig.

A mészkő ülőke alatti gödörben nagy mennyiségű kerámiacserepet és állati csontokat találtak. Gondosan összegyűjtötték a leleteket, és magát a talajt is, mert elemzésükkel fény derülhet az első szentély időszakában élő emberek életmódjára és étrendjére, sőt egykori betegségeikre is.

Az ásatások során lenyűgöző építészeti maradványokat is felfedeztek, köztük művészi módon kialakított kőgerendákat, amelyeket a korra jellemző mintázatokkal díszítettek, és kis méretű faragott oszlopokat, melyeket ablakok megtámasztására használtak.

A régészek bizonyítékokat találtak arra is, hogy díszfákkal, gyümölcsfákkal és vízinövényekkel teli kertet ültettek a vécéfülke közelébe, és mindez alátámasztja a feltételezést, hogy nagyméretű, gazdag palota állt egykor ezen a domboldalon.

A leletmentő ásatásokra a Bét Sac nevű, új turisztikai központ építése előtt került sor, amikor a régészek Dávid városától délre váratlanul nagyszabású építményre bukkantak az első szentély, vagyis a babilóniai rombolás és fogság előtti időszakból.

Az IAA, a Tel-avivi Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai szerdán mutatják majd be az új feltárásokat a Jeruzsálem és környékének kutatásáról rendezett közös, kétnapos konferenciájukon.

MTI