Lidar segítségével 478 darab 3000 éves ceremoniális központot találtak Mexikóban

Több száz ősi mezoamerikai ceremoniális központot sikerült légi távérzékeléssel azonosítani Mexikóban. A kutatók az olmék kultúra egyik legjelentősebb régészeti helyszínén is találtak egy eddig ismeretlen, nagyméretű teret.

A lidar távérzékelési módszer segítségével 478 ceremoniális központot találtak a Kr. e. 1100–400 között virágzó olmék és maja kultúrának otthont adó térségben. A tudósok a Nature Human Behaviour szakfolyóiratban számoltak be az ősi mezoamerikai térségre kiterjedő, nagyszabású kutatásról, amelyet Tabasco államban, Veracruz déli részén, valamint Chiapas, Campeche és Oaxaca egyes részein végeztek.

A lidar (a Light Detection and Ranging rövidítése) pulzáló lézerrel tapogatja le a helyszíneket, felméri és három dimenzióban mutatja a növényzet alatt meghúzódó szerkezetek alakját, amelyek egyébként nem láthatók a levegőből és a talajszinten sem.

Takeshi Inomata, az Arizonai Egyetem régésze elmondta, hogy a lidar egy nagy és korábban nem ismert, négyszögletes ceremoniális központot jelzett San Lorenzóban. Az ezer méter hosszú és 275 szélességű építményt a szélein 20 kissé kiemelkedő platform veszi körbe. Feltehetően egy olyan tér lehetetett ez, ahol sok ember összegyűlt valamiféle szertartásra, a körben álló platformok pedig lakóházak lehettek Inomata szerint.

Az olmék kultúra legismertebb emlékei a XIX. század végétől az 1990-es évekig feltárt hatalmas bazaltfejek. A 160–360 centiméter magas fejek súlya elérheti a 20 tonnát is. A régészek szerint olmék uralkodókat ábrázolhattak.

A kutatásban feltüntetett több száz ceremoniális helyszín sok hasonlóságot mutat a San Lorenzóban felfedezettel. „Ezek a központok valószínűleg a mezoamerikai naptárak alapfogalmainak legkorábbi megjelenítői” – magyarázta Inomata, megjegyezve, hogy a naptárak 20 napos egységen alapultak, ami megegyezik a San Lorenzo-beli ceremoniális központ körüli platformok számával.

(hvg.hu)