Feltárhatják Artúr király sírjának titkát
A Manchesteri Egyetem régészeiből álló csapat feltárja az úgynevezett Artúr sírkövet, a legendás Artúr királyhoz köthető sírt. Az úgynevezett Artúr köve (Arthur’s Stone) egy neolitikus kamrás kősír, amely egy dombon található, ahonnan az Arany-völgyre (Golden-walley) és a Wye-völgyre nyílik kilátás az angliai Herefordshire-ben.
A belső kamrából mára csak a nagyobb kövek maradtak meg, amelyeket egy halomban helyeztek el, és amely eredeti mérete és alakja továbbra is rejtély a tudósok számára. A kamra összesen kilenc függőleges kőből áll, a tetején egy hatalmas, a becslések szerint egy több mint 25 tonnás zárókővel. A helyszín már az időszámításunk előtt 3700–2700 között, valamint a Krisztus után a XIII. század óta kapcsolódik Artúr királyhoz. Az uralkodó (angolosan Arthur, latinosan Artus) briton király, aki – amennyiben létező személy volt – az V. század végén, illetve a VI. század elején (körülbelül 496–537) uralkodott.
A legenda szerint Artúr egy óriást győzött le a helyszínen, aki a földre esésekor hagyott nyomot az úgynevezett Quoit-kőben.
Más mítoszok viszont azt állítják, hogy a sír Artúr egyik nagy csatájának a jelzőköve, de arról is szólnak, hogy a köveket maga Artúr hagyta ott, amikor letérdelt imádkozni. A legfrissebb kutatások alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a Narnia Krónikáit jegyző író, CS Lewis is az Artúr-kőre (vagy más néven Artúr kövére) hivatkozva írt arról a helyről, ahol Aslant, az oroszlánt feláldozták a történet szerint.
Az English Heritage és a Manchesteri Egyetem közös projektjének részeként a régészek először távolítják el a gyepet, hogy feltárják a rétegeket, hogy rögzítsék a régészeti maradványokat. A kutatók az emlékműtől délre végeztek ásatásokat, amelyek feltárták, hogy az Artúr köve eredetileg egy délnyugati mezőbe nyúlhatott, és egy lekerekített végű, alacsony gyepsánc formáját öltötte.
Artúr köve az ország egyik legjelentősebb kőkorszaki emléke, és ez az ásatás most egy igazán ritka és izgalmas lehetőséget adhat a nagyközönség számára, hogy eljöjjenek és megfigyelhessék a régészeti munkánkat „élesben” – mondta Ginny Slade, az English Heritage önkéntes menedzsere a HeritageDaily online tudományos portálnak.
Hozzátette: remélik, hogy a legújabb ásatások során olyan régészeti maradványokat tárnak fel, amelyek ugyanabból a régióból és a hasonló műemlékekből származnak, mint például a hiányos csontvázmaradványok, kovakő szerszámok, nyílhegyek és kerámiák. Ez a szakemberek szerint új betekintést adhat a sírépítés folyamatába, de lehetővé teheti a csapat számára azt is, hogy jobban megértsék és feltárják Artúr-kövének eredeti méretét, alakját és feltételezett titkait.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
