Római kori falu nyomaira bukkantak Bartapusztánál

Az elmúlt két hét alatt számos leletre bukkantak, például Krisztus utáni II. és III. századi szarmaták eszközeire, csontmaradványokra, kézzel formált, nagy méretű tárolóedényre, kutyacsontvázra. A munkálatok jövő évben érhetnek véget.

Nagy kiterjedésű, római kori szarmata település nyomaira bukkantak Törökszentmiklós határában a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai – közölte az ásatást vezető régész.

Kovács Péter tájékoztatása szerint a Törökszentmiklós határában lévő Bartapusztánál zajló, a leendő M4-es autóút új nyomvonalának régészeti feltárása a legnagyobb ásatás 2014 óta Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Mintegy 72 ezer négyzetméteres területet tárnak fel, miután a munkagépek leszedik a legfelső humuszréteget. A régész hozzátette: a római korban élt szarmaták faluját találták meg, amely egy részén fazekasmesterséget vagy valamilyen tűzzel kapcsolatos tevékenységet végezhettek, mert nagy számban találnak hamus gödröket és kemencéket.

Az elmúlt két hét alatt számos leletre bukkantak, például Krisztus utáni II. és III. századi szarmaták eszközeire, csontmaradványokra, kézzel formált, nagy méretű tárolóedényre, kutyacsontvázra.

Római kori pénzeket, valamint Pannónia provinciából származó import kerámiaedények töredékeit is találtak az ásatáson.

Emellett több fémtárgy is előkerült, amelyeket a ruházatok összefogására, csatként használtak a szarmaták.

Az eddigi felmérések alapján három temető is volt az ásatás területén, ezeket a következő hetekben fogják feltárni – adott tájékoztatást az MTI-nek Kovács Péter. A kánikula megnehezíti a munkát, ezért kibontás előtt vízzel locsolják a sírokat. A munkálatok jövő évben érhetnek véget.

(MTI)