Megtalálhatták Róma alapítójának föld alatti szentélyét

Két éven belül megnyithatják a látogatók előtt azt az időszámításunk előtt VI. századból való föld alatti szentélyt, amely az ókori Róma első királyának, Romulusnak lehet a síremléke – közölte Alfonsina Russo, a római Colosseum Régészeti Park igazgatója pár nappal azután, hogy az olasz fővárosban bejelentették a szentély felfedezését.

Halála után istenként tisztelték

A legendás Romulusnak, az örök város alapítójának tiszteletére emelt oltárt és a szarkofágot egy föld alatti teremben (hipogeum) találták meg a Forum Romanum területén. A mintegy 1,4 méter hosszú, tufából készült szarkofág egy kerek oltár előtt áll, amely az időszámításunk előtti 6. századból származik.

A szentélyt a Curia Julia – ez volt a római szenátus találkozóhelye Julius Caesar idején –, bejárata alatt, egy az 1930-as években, a Forum Romanum renoválásának idején épült lépcsőszerkezet alatt tárták fel.

„A felfedezés új fényt vet Róma egész történelmére – mondta el a pénteki sajtótájékoztatón Alfonsina Russo, a Colosseum Régészeti Park igazgatója, egyúttal bejelentve, hogy a 2500 éves helyszínt a tervek szerint „két éven belül megnyitják a látogatók előtt”.

A park közleménye szerint a szentély helye a Forum Romanumon belül egybeesik azzal a területtel, amelyet az ókori rómaiak Romulus sírjának tekintettek. Több szakember szerint azonban nem temetkezési helyről, csupán síremlékről – egy szimbolikus sírról – van szó, mivel a hagyomány szerint Romulus eltűnt egy viharban vagy a szenátorok megölték és darabokra szabdalták.

Halála után Romulust Quirinus néven istenként tisztelték.

A park szerint a szentélyt nem sokkal a halála után emelhették, hogy „kultuszát és emlékét” ünnepeljék.

A szentély további részei tárulhatnak fel

A szentélyt 1899-ben fedezték fel először, ám hamar a feledés homályába merült, mivel nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Akkor agyagedényeket találtak a szarkofágban, de csontokat nem.

A szentélyt 1899-ben fedezték fel először, ám hamar a feledés homályába merült, mivel nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Akkor agyagedényeket találtak a szarkofágban, de csontokat nem.

A régészek most újra ásatásokat kezdtek a területen és tavaly novemberben elkezdték lebontani a lépcsősort, amely a szentély felett húzódott. A lelet valódi jelentősége csak az újabb ásatások és kutatások fényében vált világossá. A tervek szerint áprilisban újabb munkálatok kezdődnek.

„Hamarosan megtudjuk, hogy mi van még odalent” – jegyezte meg az ásatást vezető Patrizia Fortini, aki szerint a szentély további részei tárulhatnak fel. A római mitológia szerint az örök várost Romulus és Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia papnő ikergyermekei alapították. Romulus magának akarta a hatalmat, ezért megölte Remust, és ő lett Róma első királya. A város alapítását a hagyomány időszámításunk előtt 753. április 21-ére teszi.

A szentélyt 1899-ben fedezték fel először, ám hamar a feledés homályába merült, mivel nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Akkor agyagedényeket találtak a szarkofágban, de csontokat nem.

A régészek most újra ásatásokat kezdtek a területen és tavaly novemberben elkezdték lebontani a lépcsősort, amely a szentély felett húzódott. A lelet valódi jelentősége csak az újabb ásatások és kutatások fényében vált világossá. A tervek szerint áprilisban újabb munkálatok kezdődnek.

„Hamarosan megtudjuk, hogy mi van még odalent” – jegyezte meg az ásatást vezető Patrizia Fortini, aki szerint a szentély további részei tárulhatnak fel.

A római mitológia szerint az örök várost Romulus és Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia papnő ikergyermekei alapították. Romulus magának akarta a hatalmat, ezért megölte Remust, és ő lett Róma első királya. A város alapítását a hagyomány időszámításunk előtt 753. április 21-ére teszi.

(MTI/dpa/AP/Reuters)