A tudósoknak sikerült megfejteni egy ősi fosszilis állat majd évszázados titkát

A felfedezése óta eltelt több mint kilencven év alatt sem találtak az olasz Alpokban felfedezett ősi, korai perm kori fosszíliához hasonlót. A rejtélyes kövület a Tridentinosaurus antiquus nevet viseli: 1931-ben tárták fel és igazán figyelemre méltó leletnek számít. A 280 millió évvel ezelőttre, a dinoszauruszok megjelenése előtti időszakban keletkezett és a szakemberek eddig úgy vélték, hogy a valaha talált egyik legrégebbi gyíkkövületet képviseli. De most úgy tűnik, hogy tévedtek.

A kövületek mindig egy kicsit furcsák

Ami még izgalmasabb, hogy a megőrződése is kivételesnek számít: az állat testének lenyomata konzervált lágyszövetben körvonalazódott. Nos, a tudósok most már tudják, miért nem találtak még egy ilyen fosszíliát: az a lágyszövet egy új, aprólékos elemzés szerint egyáltalán nem is lágyszövet. Sokkal inkább festék.

A felfedezést Valentina Rossi, a University College Cork paleobiológusa által vezetett csapat tette, akik a szokatlan maradványok tanulmányozása során fedezték fel a döbbenetes és megsemmisítő trükköt.

„Első pillantásra azt kell mondanom, hogy a fosszília egy kicsit… furcsának tűnt” – mondta Rossi a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Más kollégáim is elmondták, hogy ugyanez volt a reakciójuk; de a kövületek mindig egy kicsit furcsák, így folytattam a kutatást, és miután elemeztem a test körvonalának tűnő mikro-mintákat (tehát a bőrt), rájöttem, hogy semminek sincs értelme. 

Hozzátette: a molekuláris elemzések véglegesítették az eredményt, miszerint amit a fosszíliában látnak az nem elszenesedett lágyszövet, hanem fekete festék.

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a Tridentinosaurus már régóta egyfajta „fosszilis hírességnek” számít; a lágyszövetek ugyanis ritkán maradnak meg, általában lebomlanak, mielőtt a hosszú fosszilizációs folyamatok rögzíthetnék a lenyomatát.

Ha mégis megmarad, akkor sok mindent elárulhat arról az állatról, amelyhez tartozott: például a bőrének színét és textúráját, sőt még az anatómiai felépítését és belső szerveinek elrendezését is.

A kövület talán egy hamisítvány

A tudósok már előálltak elméletekkel arról, hogy a Tridentinosaurus lágyszövetei hogyan őriződhettek meg ilyen jó állapotban, de a bőrt korábban senki nem tanulmányozta részletesen. Rossi és kollégái ezért döntöttek úgy, hogy közelebbről megvizsgálják.

A Palaeontology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a kezdeti UV-vizsgálat kimutatta, hogy az egész kövületet egyfajta bevonat borítja. Ez a múltban bevett módszer volt a kényes struktúrák megőrzésére, és néha még ma is alkalmazzák a különösen törékeny példányok esetében. Az azonban, hogy mi volt a bevonat alatt, részletesebb elemzést igényelt.

A csapat pásztázó elektronmikroszkóppal kombinált energiadiszperzív spektroszkópiával , mikro-röntgen-diffrakcióval, valamint Raman teljes reflexiós – Fourier transzformált infravörös spektroszkópiával elemezte a fekete anyagot, amelyet elszenesedett bőrnek gondoltak.

Eredményeiket számos anyaggal összehasonlították. A minta konzisztens volt, de nem szerves anyaggal, hanem egy előállított csontfekete pigmenttel, ami gyakran látható a történelmi festményeken. A rendkívül váratlan felfedezés miatt a kutatók teljesen megdöbbentek.

Jó hír, hogy bár a „bőr” valószínűleg hamisítvány, a fosszília egyes részei valódiak: a hátsó lábcsontok, amelyekre a bőrt festették, igaziak, különösen a combcsontok.

A tudósok szerint „trükkös lesz ezeket a csontokat a festék alatt tanulmányozni, de a 3D-s képalkotás segíthet”.

Ez azt jelenti, hogy a kutatók most azon dolgozhatnak, hogy megértsék a valódi Tridentinosaurust, mondjuk más kövületekkel is összehasonlítva, amelyeket korábban talán túlságosan eltérőnek minősítettek ahhoz, hogy ugyanazt a fajt vagy nemzetséget képviseljék. A paleontológusok emellett újra felkereshetik azt a helyet, ahol a fosszíliát megtalálták, ahol új, esetleg jobb állapotban lévő példányok után kutathatnak.

(Origo)