Rejtélyes múmiát találtak jégbe fagyva Szibériában

Egyre gyakrabban kerülnek elő tetovált múmiák a világ legkülönbözőbb részeiről, a legújabb felfedezést Szibériában tették, ahol egy 2500 éves nőn találtak több állatot tartalmazó tetoválást, amelyek csak speciális eszközzel láthatók. Korábban az Andokban és Egyiptomban is fedeztek fel hasonló eseteket, de még a híres Ötziről is kiderült, hogy tetoválásokkal rendelkezett.

Újabb meglepő felfedezést tettek a tudósok, ezúttal egy 2500 éves szibériai jégmúmián találtak olyan tetoválásszerű mintákat, amelyeket még a modern korban is nehéz reprodukálni. A leleten talált mintán leopárdok, egy szarvas, egy kakas és egy mitikus lény (félig oroszlán, félig sas) is megjelenik az elhunyt nő testén − írta az Antiquity.

A régészek egy tetováló segítségét kérték, aki saját testén reprodukál ősi bőrdíszeket, hogy megértse, miként készülhettek eredetileg. A múmia egy 50 év körüli nő, aki a nomád paziriki népcsoportból származott, amely a Kína és Európa közötti sztyeppén élt. A vizsgálatokból kiderült, hogy egy olyan tetoválás van az alkarján, amely szabad szemmel nem látható.

„A felismerések valóban arra vezetnek, hogy mennyire kifinomultak ezek az emberek” − közölte Gino Caspari, a Max Planck Geoantropológiai Intézet és a Berni Egyetem vezető kutatója. Ugyanakkor nehéz részletes információkat találni az ősi társadalmi és kulturális gyakorlatokról, mert a bizonyítékok többsége idővel megsemmisül.

Szibéria sem lett kivétel

A paziriki jégmúmiákat az Altaj hegységben találták meg a 19. században, de eddig tetoválásokat nem fedeztek fel rajtuk. Jelenleg Oroszország-szakértők vizsgálják a szentpétervári Ermitázs múzeumban az infravörös digitális fényképeket, amelyekkel nagy felbontásban láthatják a tetoválást. Caspari szerint ez olyan érzést keltett benne, hogy sokkal közelebb kerülnek ahhoz, hogy lássák a tetoválás mögött álló művészeket, miként dolgoztak; ezzel keltették életre a képeket.

A paziriki nő jobb alkarján leopárdok láthatók a szarvas feje körül, míg a bal karján egy mitikus, griffszerű lény harcol egy másik szarvassal. A harci jelenet a szakértő szerint jellemző volt erre a kultúrára. Ugyanakkor a nő hüvelykujján egy kakas is látható. A csapat Daniel Ridayjel dolgozott együtt, aki történeti módszerekkel reprodukálja az ősi tetoválásmintákat a saját testén.

Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a két tetoválás minősége különbözik egymástól, és szerintük nem ugyanaz a személy készítette mindkettőt, vagy ha mégis, akkor a művész hibát követett el. Daniel Riday úgy véli, hogy a jobb kar alsó felére készült tetoválás négy és fél óra alatt készült el, és további öt órába telt elkészíteni a felső részt.

A szakértő szilárd elkötelezettségnek nevezte a művész hozzáállását. Elmondta, hogy képzeljük el, hogy a földön ül a sztyeppén, ahol egész idő alatt fúj a szél, ezért ezt olyan személynek kellett elvégeznie, aki ismeri annak kockázatát, hogy mi történik, ha a bőrre tetoválást készítenek. A nő bőrén lévő jelek elemzését követően a csapat úgy véli, hogy az ábrát valószínűleg először a bőrre ragasztották, mielőtt rátetoválták volna.

A kutatók szerint egy tűszerű szerszámot használhatott a művész, ami állati szarvból vagy csontból készült, a pigment pedig növényi anyagból vagy koromból. Caspari úgy véli, hogy egy ősi gyakorlatra világít rá, amelyek rendkívül kifinomultak, és az akkori emberek sok időt és erőfeszítést tettek ezeknek a képeknek a létrehozására. Viszont a tetoválások egy része sérült, amikor a testet előkészítették a temetésre.

Sorra kerülnek elő a tetovált múmiák

Nem ez volt az első eset a 21. században, hogy olyan holttestet fedeztek fel, amelyen tetoválás volt látható. 2006-ban mértani ábrákat és mitikus állatokat találtak egy fiatal nő holttestén, amelyeket kaktusztűvel tetoválhattak rá. A múmia az 5. századból származik, és Peru északi részén került elő, Trujillo városától nem messze, a Huaca Cao Viejo piramis mellett.

A sír ép volt, fosztogatók nem garázdálkodtak benne. Finoman cizellált ékszereket, díszeket is találtak a régészek. A múmia mellett egy serdülő fiú csontváza hevert, akit bizonyára azért áldoztak fel, hogy elkísérje az asszonyt a túlvilágra. Ebből a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy a nő magas társadalmi osztályból származott.

Az egyik legősibbnek vélt tetoválást pedig két ötezer éves egyiptomi múmián találták meg a tudósok, ami vad bikát és sörényes juhot ábrázolt. A minták először sötét foltnak tűntek a múmia bőrén, de aztán bebizonyosodott, hogy valódi tetoválások vannak a fiatal férfi felkarján. A férfi halálát szúrt seb okozta, és két tetoválás is volt rajta, az egyikből egy vadbika képe rajzolódik ki, amelyet hosszú farokkal és kidolgozott szarvakkal ábrázoltak, a másik pedig sörényes juhra hasonlít, görbe szarvakkal és púpos vállal.

Egy női múmia is ki volt varrva, az ő felkarjára és vállára S alakú motívumokat tetováltak. A kutatók szerint ábrái státuszt, bátorságot és mágikus tudást jelölhetnek. A jobb vállán négy kis S alakú motívum fut végig. Egy olyan ábrázolás is megjelenik rajta, amely a rituális tánchoz használt botokra hasonlít. A minták a bőr alatt vannak, valószínűleg korommal színezték őket.

A legősibb tetoválásokat az Alpokban találták egy mumifikálódott testen: a világhírű gleccsermúmia, Ötzi, akinek maradványait 1991-ben a dél-tiroli Ötz-völgyben találták meg, több mint 5200 éve élt, ám az ő tetoválásai vízszintes és függőleges vonalakból álltak, nem voltak figuratívak.

A szibériai felfedezést megelőzően májusban számoltunk be róla, hogy egy több mint 800 éves múmia került elő az Andokból, amelynek arcán és karján is szerepelt tetoválás, és a felhasznált pigmentek teljesen különböznek az ókori testdíszítő művészet eddig ismert példáitól. A nő 1215 és 1382 között halhatott meg, jobb csuklóján egy S alakú motívum látható, melyet magnetittel, piroxénnel és szilikátásványok keverékével készíthettek.

(index.hu)