Törökországban egy több mint 800 éves, gyöngyökkel díszített íjászgyűrűt találtak

Az ősi Hasankeyf területén végzett régészeti feltárások során a kutatók egy ritka, XII–XIII. századból származó íjászgyűrűt fedeztek fel, amely új megvilágításba helyezi a középkori íjászok társadalmi státuszát és hagyományait.

A törökországi Hasankeyf városában az archeológusok egyedülálló leletre bukkantak: egy hagyományos íjászgyűrűre, amelyet a XII–XIII. századra datálnak. A lelet különlegessége a gyöngyökkel való díszítés, ami az első ismert példává teszi az ilyen típusú ékszert – számol be róla az Arkeonews.

A feltárásokat 2025-ben végezték a Nagy Palota területén, amelyet az Artukida-dinasztia uralkodóinak rezidenciájaként tartanak számon. A gyűrűt az épület teherhordó falai között találták meg. A kutatók szerint az ékszer nagy valószínűséggel az udvar egy magas rangú tagjához tartozott.

Az úgynevezett zihgir íjászgyűrű mindkét oldalán apró gyöngyökkel díszített, középpontjában pedig egy türkizkő kapott helyet. A gyűrűtestet háromszögmotívumokkal ellátott ezüstberakások és rombuszmintás ornamentika ékesíti. A tárgy elefántcsontból készült, amely abban az időben rendkívül értékes anyagnak számított, és elsősorban luxuscikkek előállítására használták.

Az ilyen gyűrűket a királyi és arisztokrata körökhöz tartozó személyek viselték. A hüvelykujjon hordták őket, nem elsősorban a gyakorlati íjászat céljából, hanem a társadalmi rang jelképeként, illetve ceremoniális alkalmakkor.

A középkorban Hasankeyf jelentős kereskedelmi és kulturális központ volt a mai Törökország délkeleti részén, a Tigris folyó mentén. A város története során rómaiak, bizánciak és oszmánok is lakták. Az Artukidák uralma alatt élte fénykorát, amit monumentális palotái, erődítményei és számos régészeti lelete is bizonyít.

A most előkerült íjászgyűrű nemcsak a középkori íjászat művészetéről alkotott ismereteinket gazdagítja, hanem megerősíti a társadalmi státusz és a szimbolika kiemelt szerepét a korabeli elit életében is.