Második Szfinxet rejthet a gízai fennsík

Egy második, homok alatt nyugvó Szfinx és egy kiterjedt föld alatti építményrendszer nyomait azonosíthatta a gízai piramisok közelében egy olasz kutatócsoport – jelentette be Filippo Biondi kutatásvezető a Matt Beall Limitless című podcast csütörtöki adásában közzétett, legfrissebb geofizikai elemzésekre hivatkozva.

A kutatók műholdas radartechnológia segítségével vizsgálták a gízai fennsík felszín alatti rétegeit. A mérések során a szakemberek geometriai szimmetriát kerestek: a Hafré-piramis középpontjából a jelenleg ismert Nagy Szfinxig húzott képzeletbeli egyenest alapul véve, és ezt a vonalszerkezetet a Nagy Piramis felől tükrözve egy olyan területet határoztak meg a plató túloldalán, ahol a műszerek jelentős sűrűségbéli eltéréseket mutattak ki.

A kijelölt helyszínen, egy mintegy 33 méter magas, tömör homokdomb alatt a radarfelvételek függőleges aknákat és vízszintes alagutakat rajzoltak ki, amelyek szerkezeti hasonlóságot mutatnak a már ismert Szfinx alatti és környéki járatokkal. Biondi tájékoztatása szerint a szimmetria pontossága alapján mintegy nyolcvan százalékos bizonyossággal állítható, hogy egy eddig ismeretlen, nagyméretű építmény rejtőzik a mélyben.

A geofizikai adatokat a kutatók szerint egy ókori egyiptomi képi emlék is alátámaszthatja. A hipotézis részben a Nagy Szfinx mellső mancsai között található, IV. Thotmesz fáraó által az i. e. 15. század elején (körülbelül i. e. 1401-ben, a 18. dinasztia idején) állíttatott úgynevezett Álom-sztélé ábrázolásain alapul. A kőtömbön egyértelműen két Szfinx-alak látható egymással szemben.

Míg a fősodratú egyiptológia ezt hagyományosan az isteni kettősséget kifejező szimbolikus ábrázolásként értelmezi, az olasz kutatók szerint a dombormű egy ténylegesen létező, fizikai emlékműpárt örökített meg. A csapat már tavaly is publikált adatokat egy Gíza alatti „megastruktúra” létezéséről, amelyet most a feltételezett második szoborral kötöttek össze.

A második Szfinx elmélete

A gízai Nagy Szfinx – amelyet a tudományos konszenzus szerint Hafré fáraó uralkodása alatt (i. e. 2500 körül) faragtak ki egyetlen mészkősziklából – a világ egyik legrégebbi és legnagyobb monumentális szobra. Bár az ókori egyiptomi építészetben a szfinxeket (például a templomok bevezető útjainál) szinte kizárólag párosával állították fel, Gízában eddig csak egyetlen ilyen kolosszus létezése volt bizonyított.

A második gízai Szfinx elmélete nem új keletű a régészeti diskurzusban. Bő egy évtizeddel ezelőtt Basszám as-Sammá egyiptológus már felvetett egy hasonló hipotézist, ókori feljegyzésekre hivatkozva, amelyek szerint egy második szobrot egy évezredekkel ezelőtti villámcsapás semmisített meg. Ezt az elméletet azonban Záhi Havassz, Egyiptom korábbi régiségügyi minisztere 2017-ben hivatalosan is elutasította, hangsúlyozva, hogy a fennsík érintett területein végzett kiterjedt ásatások semmilyen építészeti vagy régészeti bizonyítékkal nem szolgáltak.

A jelenlegi kutatást vezető Filippo Biondi jelezte: a műholdas adatok megerősítéséhez elengedhetetlen a helyszíni geológiai fúrás és feltárás, amelynek engedélyeztetésére a csapat már előkészítette a hivatalos projekttervet az egyiptomi hatóságok számára.

(origo.hu)