Borospincéje felújításakor bukkant mamutcsontvázra egy borász, aki elképedése után a Műemléki Hivatalhoz fordult. A régészek elmondása szerint több mint száz éve nem került elő ilyen jelentős mamutlelet.
Mintegy 30-40 ezer éves mamutcsontokra bukkant egy osztrák borász borospincéje felújításakor Gobelsburgban – adta hírül az MTI. A szerencsés megtaláló tájékoztatta az Osztrák Szövetségi Műemléki Hivatalt, ezt követően az Osztrák Tudományos Akadémia május közepén ásatásokat kezdett a helyszínen.
Kiderült, hogy több mint száz éve nem kerültek elő ilyen jelentős mamutleletek. A régészek szerint a megtalált csontok legalább három, a jégkorszakban élt állat maradványai lehetnek.
A kutatók hipotézise az, hogy a jégkorszakbeli emberek erre a helyre terelték az állatokat, hogy csapdába ejtsék és megöljék őket. A lelet egyúttal a vadászat szervezéséről is új ismeretekkel szolgálhat.
Az akadémia szóvivői felidézték, hogy 150 éve szintén egy gobelsburgi borospincében fedeztek fel gazdag ősi leleteket; csontmaradványokat, tárgyakat, ékszereket és kövületeket. A most előkerült csontmaradványokat a tudományos vizsgálatok után a bécsi Természettudományi Múzeumban restaurálják majd.
Ez év elején egyébként már volt egy mamutszenzáció: amerikai szénbányászok találtak munka közben egy csontvázat, ami egy több mint 2 méteres, tökéletes állapotú agyarat is magában foglalt. Több mint 20 csontot sikerült kiásni, ez volt eddig a legteljesebb amerikai mamuttetem.
A CIA képviselői 1,5 évvel ezelőtt elmondták, hogy befektetőcégükön keresztül szívesen támogatnák azokat a biotechnológiai kutatásokat, amik a mamutok felélesztését tűzték ki célul. Egy texasi kutatóvállalat célkitűzése ugyanis az, hogy kihalt állatokat élesszen újra megmaradt DNS-ük alapján.
Kilencvenmillió éves ősgerinces-lelőhelyet fedeztek fel többek között raptorszerű dinoszauruszok és krokodilfélék maradványaival Salzburgtól nem messze, St. Wolfgang település határában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai, együttműködésben osztrák és cseh kutatókkal.
Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek leletei igen ritkák. A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a XIX. század közepén szénbányászat során fedezték fel Bécsújhely határában, ahonnan komoly leletanyag, köztük Ankylosauria, Ornithopoda és Theropoda dinoszauruszok, valamint krokodilok maradványai kerültek elő.
Mint azonban emlékeztetnek, mezozoikumi őshüllők szempontjából számos területen fordulnak elő potenciális üledékes kőzetek Ausztria területén. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Michael Wagreich, a Bécsi Egyetem professzora is így fedezett fel egy új lelőhelyet Ausztria középső részén több magyar, osztrák és cseh kollégával együttműködésben.
A kutatók egy patak mentén bukkantak olyan kőszéntartalmú kőzetrétegekre, ahol gerincesek maradványai kerültek elő. A csontokhoz azonban nem volt egyszerű hozzájutni, ugyanis döntő többségük alig néhány milliméteres fosszília.
Sok száz kilogrammnyi anyagot kellett begyűjteni, majd különböző lyukméretű szitákon átmosni, hogy a parányi leletek napvilágra kerüljenek. Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) munkatársa mikroszkóp alatt válogatta ki a leletek jó részét – számol be az ELTE TTK a feltárásról.
A döntően ragadozó Theropoda dinoszauruszok fogai mellett halak fogai és csontjai, továbbá eddig ismeretlen, egyedi morfológiával jellemezhető krokodilfogak gazdagítják a leletegyüttest. A ragadozó dinoszauruszok között dominálnak a kistermetű, raptorszerű formák, de egy foglelet a nagyobb testű, Tetanurae csoport jelenlétére is utal, ez utóbbi a Bécsújhely melletti és az iharkúti (bakonyi) lelőhelyekről is ismert.
Az ősmaradványok utáni kutatást a lelőhely részletes földtani vizsgálata és kormeghatározásra alkalmas mikrofosszíliák begyűjtése kísérte, amelyet Botfalvai Gábor, az MTTM munkatársa végzett el. A lelőhely kora ugyanis kardinális kérdés volt a kutatás során.
A beszámoló szerint az eredményekből kiderült: az itt megtalált gazdag leletegyüttes néhány millió évvel idősebb, mint az Iharkúton felfedezett ősgerincesleletek. Az új ausztriai leletanyag egy 90 millió évvel ezelőtti pillanatot reprezentál a kréta időszakból, amelynek szárazföldi élővilágáról Európa-szerte eddig szinte semmit nem lehetett tudni.
A gerincesfosszíliák mellett nagyon gazdag és sok tekintetben új, gerinctelen élővilág leletanyaga segít megismerni az egykori környezetet. Mohr Emőke, az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa és Szente István, a ELTE Tatai Geológus Kert munkatársa osztrák és német kollégákkal együttműködve azonosította számos olyan különleges csiga, kagyló és kagylósrák maradványát, amely meghatározó az egykori vízi környezet rekonstruálásában – áll az ELTE TTK közleményében.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
