A feltárások helyszínén kerámiaedényeket találtak, köztük főként konyhai eszközöket, háromlábú edényeket és tálakat.
Kína keleti részén a régészek felfedezték az ország legősibb, körülbelül 6000 éves városát – számolt be róla szeptember 26-án, pénteken a China Daily a helyi Kulturális Relikviák és Régészeti Intézetre hivatkozva.
A település Csiangszu tartományban, a Jangce folyó alsó szakaszán, Vuhszi városa közelében található, amely Kína egyik legrégebbi városa.
A feltárások során főként a neolitikumból származó, a Kr. e. 5000–3300 közötti időszakra datálható Mácsiabang-kultúra emlékeit azonosították, amely a Jangce deltáját foglalta el a mai Sanghajtól nyugatra. Ugyanakkor előkerültek a későbbi, Szuncö-kultúrához tartozó leletek is.
Eddig mintegy 16 ezer négyzetméteres területet tártak fel, ahol nagyrészt vörös homokos kerámiából készült tárgyakat találtak: főként konyhai edényeket, háromlábú edényeket és tálakat.
Csou Zsunken, az ásatás vezetője és a tartományi Kulturális Relikviák és Régészeti Intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy radiokarbon-vizsgálattal sikerült meghatározni a feltárt faszén- és növénymagminták korát, amelyek körülbelül 6000 évesek.
Ezen kívül több mint 140 Szuncö-kultúrához tartozó sírt is feltártak, amelyek mellékletei között nefrit- és kőbalták, kerámia háromlábú edények, csészék és széles szájú korsók voltak. Néhány sírban – feltehetően magas rangú személyek nyughelyein – több mint 20 mellékletet találtak, ami a tulajdonosaik magas társadalmi státuszára utal.
Egy Kínában talált, egymillió éves emberi koponya alapjaiban rengetheti meg az emberi evolúcióról alkotott eddigi képet.
A kutatók szerint a lelet arra utal, hogy a Homo sapiens jóval korábban, akár félmillió évvel korábban kezdhetett kialakulni, mint ahogyan eddig feltételeztük. A felfedezés egyben azt is sugallja, hogy fajunk sokkal hosszabb ideig élt együtt más rokon fajokkal, köztük a neandervölgyiekkel.
A vizsgálat eredményeit a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte, és a kutatócsoportot is meglepte a következtetés. Prof. Xijun Ni, a Fudan Egyetem munkatársa így fogalmazott: „Már a kezdetektől, amikor megkaptuk az eredményt, azt gondoltuk, hogy ez hihetetlen. Hogyan lehetne ez ennyire mélyen a múltban? De újra és újra teszteltük az összes modellt, minden módszert alkalmaztunk, és most már biztosak vagyunk az eredményben, sőt, rendkívül izgatottak is vagyunk.”
A kutatók szerint a Yunxian 2 nem a Homo erectushoz tartozik, hanem egy fejlettebb, a neandervölgyiekkel és a Homo sapiensszel azonos szinten álló rokon fajhoz. Prof. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum szakértője úgy nyilatkozott: „Ez a megdöbbentő elemzés legalább félmillió évvel tolja vissza a nagy agyú emberek evolúciójának idővonalát. Valószínű, hogy valahol a világon léteznek egymillió éves Homo sapiens-fosszíliák – csak még nem találtuk meg őket.”
Más kutatók azonban óvatosságra intenek. Dr. Aylwyn Scally, a Cambridge-i Egyetem evolúciós genetikus kutatója így fogalmazott: „Különösen óvatosnak kell lenni az időzítési becslésekkel kapcsolatban, mert ezek nagyon nehezen meghatározhatók, függetlenül attól, hogy genetikai vagy fosszilis bizonyítékokat vizsgálunk. Még a legnagyobb mennyiségű genetikai adat mellett is rendkívül nehéz 100 000 éven belül meghatározni, mikor élhettek együtt ezek a populációk.”
A felfedezés jelentősége abban is rejlik, hogy választ adhat a tudományban régóta fennálló „muddle in the middle” problémára, vagyis arra, hogy a 800 000 és 100 000 év közötti emberi fosszíliákat nehéz volt pontosan besorolni. Prof. Ni szerint: „Az emberi evolúció olyan, mint egy fa. Ez a fa több ágat tartalmazott, és három fő ág szorosan kapcsolódott egymáshoz, amelyek között előfordulhatott a kereszteződés is, és majdnem egymillió évig együtt léteztek. Ez egy hihetetlen eredmény.” – írja a cikkében a BBC.
A Yunxian 2 koponyát két másik lelettel együtt Hubei tartományban tárták fel, ám a csontok sérültek és összeroppantak, ezért sokáig tévesen kategorizálták őket. A kutatócsoport számítógépes modellezéssel állította helyre a koponyák eredeti formáját, majd 3D-nyomtatással készített másolatokat, amelyek alapján sikerült újraértékelni a besorolást.
Egy 2200 éves díszes sírra bukkantak Kínában. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan kit temettek a sírba, de a szakértők szerint Csu állam egykori uralkodója lehet benne. A kínai örökségvédelmi hivatal tisztviselői szerint a sír a legnagyobb és leggazdagabb sír, amelyet Csu állam területén valaha felfedeztek.
Lavish 2,200-year-old tomb unearthed in China may be that of ancient king https://t.co/sHTvi7qS45
A régészek több mint ezer kulturális emléket tártak fel a helyszínen – köztük lakkozott műtárgyakat, bronz edényeket és hangszereket. A sír központi része egy koporsó volt, amelyre több mint ezer írott karaktert véstek.
Kutatások szerint a sír Kr. e. 220 körül készülhetett, Csu állam késői korszakában, amikor Csin állam diadalmaskodott felette.
Végül Csin állam vette át a hatalmat, amely hat riválisát legyőzve egyesítette Kínát. Ezzel lefektetve a modern Kína alapjait. A kutatók szerint a leletek segítenek bepillantást nyújtani Csu állam politikai, gazdasági, kulturális, technológiai és társadalmi körülményeibe.
Kínának sikerült visszaszereznie külföldről egy négy évtizeddel ezelőtt ellopott, jól megőrzött bronz rituális edényt, amely több mint 3000 éves lehet.
A Kínai Népköztársaság Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Igazgatósága szerint 1978-ban egy Feng Xingshu Gui nevű bronzedényt találtak a késő Nyugati Zhou-dinasztia (Kr. e. 1046-771) régészeti lelőhelyén, Baoji városának közelében.
A műtárgy kiváló állapotban volt, ősi hieroglifákkal ellátva. Az Országos Adminisztráció a leletet a legmagasabb kategóriájú állami védelem alatt álló kulturális emlékek közé sorolta.
1984 novemberében azonban a műtárgyat ellopták, és azóta is folyt a keresése.
A kiadvány szerint tavaly januárban egy amerikai családnál találták meg az ereklyét, akik miután megismerték a műtárgy történetét, beleegyeztek, hogy visszaadják azt a kínai kormánynak.
A hazaszállítási eljárás csaknem egy évig tartott, az ereklye február elején került vissza Kínába.
Több mint háromszáz, 4500 éves sírt találtak kínai régészek a közép-kínai Henan tartomány egy régészeti helyszínén folyó ásatáson.
A Kína egyik legősibb városában, Lojangban található Szujang régészeti helyszínen, mintegy 15 ezer négyzetméternyi területen tárták fel a téglalap alakú ősi sírokat – írja az MTI.
Zsen Kuang, az ásatás vezetője elmondta, hogy a temetkezési hely a neolitikus Jangsao kultúrából a Lungsan kultúrába való átmenet korszakából származhat. A régész szerint egy ilyen méretű temetkezési hely felfedezése igazi ritkaságnak számít ebben a térségben.
A régészek eddig kilenc sírt tártak fel, amelyekben tíz ember maradványaira bukkantak. Egyes sírok állapota arra utal, hogy sírrablók rongálhatták meg.
A lelet Zsen szerint segíthet a korszak temetkezési szokásainak megértésében, és fontos információkkal szolgálhat a korabeli társadalom összetétele és a civilizációs folyamatok tanulmányozása szempontjából is.
A lojangi régészeti intézet 2021 óta folytat ásatásokat a 600 ezer négyzetméteren elterülő Szujang régészeti helyszínen.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
Egy angliai konyhából került elő az a Csing-dinasztia korából származó ősi kínai váza, amelyért másfél millió fontot adott egy telefonos licitáló szerdán a berkshire-i Dreweatts aukciósház árverésén.
A ritka festett vázát az 1735 és 1796 között uralkodó Csien-lung kínai császár számára készítették. Az 1980-as években néhány száz fontért egy brit sebész vette meg, majd odaadta a fiának, aki nem sejtve, hogy milyen értékes, a konyhájában tartotta. A tulajdonos egy hozzá látogató, régiségekkel foglalkozó szakértőtől tudta meg, hogy milyen kincs van a birtokában.
A 60 centiméter magas, élénk kék alapon arany és ezüst színnel díszített váza talapzatán a Csien-lung-korszak jellegzetes hatkarakteres jele látható. Az árverési ház előzetesen 110-150 ezer fontra becsülte a váza árát – számolt be róla a BBC News.
Mark Newstead, az aukciósház ázsiai szakértője elmondta, hogy élénk volt az érdeklődés a műtárgy iránt Kínából, Hongkongból, Amerikából és Nagy-Britanniából is, és végül komoly licitharc után nyerte el a vázát egy külföldi telefonáló.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Egy angliai konyhából került elő az a Csing-dinasztia korából származó ősi kínai váza, amelyért másfél millió fontot adott egy telefonos licitáló szerdán a berkshire-i Dreweatts aukciósház árverésén. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1652976720 [modified] => 1652921661 ) [title] => Másfél millió fontért kelt el egy XVIII. századi kínai váza egy brit árverésen [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3221&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3221 [uk] => 3279 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 3224 [image] => Array ( [id] => 3224 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/220505083411-01-qianlong-dynasty-vase-kitchen-bars-full-169.jpg [original_lng] => 119364 [original_w] => 1600 [original_h] => 900 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/220505083411-01-qianlong-dynasty-vase-kitchen-bars-full-169-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/220505083411-01-qianlong-dynasty-vase-kitchen-bars-full-169-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/220505083411-01-qianlong-dynasty-vase-kitchen-bars-full-169-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/220505083411-01-qianlong-dynasty-vase-kitchen-bars-full-169-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/220505083411-01-qianlong-dynasty-vase-kitchen-bars-full-169-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/220505083411-01-qianlong-dynasty-vase-kitchen-bars-full-169.jpg [width] => 1600 [height] => 900 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/220505083411-01-qianlong-dynasty-vase-kitchen-bars-full-169.jpg [width] => 1600 [height] => 900 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1654535857:8 [_thumbnail_id] => 3224 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 6865 [_oembed_0c8269092c3f5929a022571d60f4fcfd] => [_oembed_time_0c8269092c3f5929a022571d60f4fcfd] => 1652910862 [translation_required_done] => 1 [_oembed_a06487da5cc7da96869d2359ce834b1f] => [_oembed_time_a06487da5cc7da96869d2359ce834b1f] => 1663680692 [_oembed_03237ef1ad665d70f0e99cd43c3808b6] => [_oembed_time_03237ef1ad665d70f0e99cd43c3808b6] => 1709821147 [_oembed_8140892a77fc1712b3fc77245b886872] => [_oembed_time_8140892a77fc1712b3fc77245b886872] => 1719498293 [_oembed_c16119b8e5c585bf26aae3a431c3f62b] => [_oembed_time_c16119b8e5c585bf26aae3a431c3f62b] => 1719498294 [_oembed_c105dff853bedaa381ee3eab2cffbf1d] => [_oembed_time_c105dff853bedaa381ee3eab2cffbf1d] => 1719498294 [_oembed_f138e6e971f027fce4eedb40872941e7] =>
Lavish 2,200-year-old tomb unearthed in China may be that of ancient king https://t.co/sHTvi7qS45
Egy X. században épült román stílusú közfürdő romjait tárták fel a régészek az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen – írja az Origo.
A Tang-dinasztia idejéből származhat az impozáns fürdő
A csaknem 400 négyzetméteren elterülő komplexum egy kutakkal szegélyezett, téglából emelt főépületből, a keleti oldalon álló vályog szerkezetből, valamint a kemence számára kialakított területből állt.
A VII. század közepéről, a Tang-dinasztia korából származó papírkép
A főépület földalatti része biztosította a hőt a felszínen kialakított fürdő számára.
Vej Csien, a pekingi Zsenmin Egyetem professzora, az ásatás vezetője szerint a fürdő a korai Tang-dinasztia (618–907) idején épült kora-középkori város, Tangcsaotun része volt.
A romokon európai, román stílushatás látszik
A szakember szerint a nagy valószínűséggel közfürdőként használt építmény hatalmas és lenyűgöző volt, hosszú időn át használták és számos felújításon átesett.
„A várost az eurázsiai sztyeppe ölelte körbe, ahol a nyarak forrók és szelesek, a telek hidegek és fagyosak voltak, ezért érthető, hogy egy közfürdőt építettek egy ilyen éghajlaton. A komplexumot nem csupán a helyiek, hanem az utazók is használhatták” – jegyezte meg Vej.
A romokon a román stílus, míg a területen talált kisebb tárgyi leleteken, köztük agyagedényeken és faldíszítéseken a Csungjüan régió és a helyi kultúrák jegyei köszönnek vissza. A régészek szerint a területen immár három éve folynak ásatási munkák.
Egy eddig ismeretlen, kis termetű, tollas dinoszauruszfaj maradványait azonosították Kínában – számol be az MTI. Az állat nagyjából 120 millió éve élt.
Egy nagyjából 120 millió éve élt eddig ismeretlen, kis termetű, tollas dinoszauruszfaj képviselőjeként azonosítottak a kutatók egy Kínában feltárt ősmaradványt.
A fosszíliát, amelyet több mint egy évtizeddel ezelőtt fedeztek fel, az északkelet-kínai Liaoning tartománybeli Talieni Természettudományi Múzeum őrzi.
A faj, amelynek megkövesedett képviselőjét az Észak-Kína 120–130 millió évvel ezelőtti, kora kréta időszakbeli élővilágának emlékeit őrző Jehol-biótában tárták fel, a Wulong bohaiensis nevet kapta. A Wulong kínaiul táncoló sárkányt jelent, ami a fosszília testtartására utal.
A Wulong bohaiensis nagyobb volt mint egy varjú, de kisebb mint egy holló, csontos farka kétszer olyan hosszú volt mint a teste. Végtagjait tollak borították, a farka végét két hosszú toll ékesítette. A feje keskeny volt, vékony állkapcsában apró, hegyes fogak sorakoztak.
A kutatók szerint a Wulong az egyik legkorábbi ismert rokona a 75 millió évvel ezelőtt élt Velociraptornak. Legközelebbi ismert rokona a kisméretű, négyszárnyú Microraptor lehetett.
A Talieni Természettudományi Múzeum, a San Diegó-i Természettudományi Múzeum, a Montana Állami Egyetem és az egyéb kutatóintézetek szakemberei a The Anatomical Record című amerikai folyóiratban ismertették az eredményeiket.
Az első kínai császár, Csin Si Huang ti mauzóleuma mellett, az úgynevezett egyes számú gödörben újabb kétszáz agyagkatonát találtak a kutatók – közölte a Csin Si Huang-ti Múzeum.
Ókori fegyvereket, 12 agyaglovat és két harc szekér maradványait is kiásták.
A kutatók 2009 és 2019 között mintegy négyszáz négyzetmétert tártak fel a császár mauzóleumát körülvevő komplexumban.
– Az újonnan megtalált tárgyak egy most feltárt sírban voltak elrendezve, egy, a mauzóleum sírjaihoz képest alárendelt sírkamrában – magyarázta a múzeum kutatója a leletről beszámoló kínai állami televíziónak.
Csin SI Huang-ti egyesítette a korábban hadakozó országokból álló Kínát, az ő nevéhez fűződik a Nagy Fal létrehozása is. Nyolcezer egyedi, életnagyságú szoborból álló agyaghadsereg őrizte gigantikus sírját, ezekhez csatlakozik a most megtalált kétszáz agyagkatona.
