A La Manche csatornában végzett háromhetes régészeti ásatás bizarr, megmagyarázhatatlan fordulatot vett, miután a kutatók véletlenül felfedeztek egy, a talajba rejtett, gondosan kivágott sírt, amelynek tartalma egyértelműen nem emberi eredetű.
A Guernsey partjainál található kis Chapelle Dom Hue szigeten 2017 szeptemberében tett felfedezés egy középkori delfin ősi maradványait tárta fel a földben, és a régészek tanácstalanok voltak a titokzatos állatsír mögött meghúzódó történet magyarázatában.
Nagyon különös, nem tudom, mit kezdjek vele – mondta akkor a The Guardian online portálnak Philip de Jersey régész, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetemének kutatója, amit most a ScienceAlert tudományos portál idéz. – Miért fáradtak azzal az emberek, hogy egy disznódelfint egy sírnak tűnő helyen temessenek el?
A rejtélyt az állat eltemetésének módja tovább fokozta, ami ugyanis nem utal arra, hogy az elhullott állatot egyszerűen befedték volna földdel. Ehelyett inkább úgy tűnik, mintha örök nyugalomra helyezték volna: a testet keresztény hagyomány szerint keletről nyugat felé igazították. A szakemberek szerint már a sír gondos ásása is arra utal, hogy azt egyfajta „ünnepélyes pihenőhelynek” szánták.
A régészek saját bevallásuk alapján egy középkori szerzetes maradványainak felfedezésére számítottak a sírban, mivel a szigetről úgy gondolják, hogy az akkoriban a menedéket kereső szerzetesek vallási menedékhelye volt.
Ám a talajban bekövetkezett változásokat látva megdöbbenésükre egy fiatal disznódelfin koponyájára bukkantak. A tudósok szerint lehetséges, hogy a delfint egyfajta táplálék gyanánt ölték meg, mivel ezeket az emlősöket a középkorban szívesen fogyasztották. Ám ha így történt, akkor a tudósok nem értik, hogy az akkori emberek miért nem a tengerbe dobták a maradványokat, amely mindössze tíz méterre van a helyszíntől, és a kis szigetet minden oldalról víz veszi körül.
Felfedezésük után a delfincsontokat eltávolították a nyughelyről, és átadták egy tengerészeti szakértőnek, hogy tanulmányozza. Ám Jersey azt mondta, hogy ez a legfurcsább lelet eddigi, harmincöt éves tudósi pályafutása során, ami egy igazi talánynak tart.
2020 decemberében kezdte a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti kutatásokat a magyarországi Újlengyel középkori lelőhelyén, melynek során egy egyedülálló, közel 7000 darabos éremkincsleletre bukkantak – olvasható a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
A bejegyzés szerint, a két napos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatája vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel összefogásban. A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló, 1455-ben záródó éremlelet.
A decemberi régészeti bejárás során fémkeresővel további érmek után kutattak, azonban a most előkerült kincsleletet az eredeti helytől egy kicsit távolabb, egy közeli dombon találták meg.
A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1×1 méteres aknát nyitottak meg, ebből került elő egy edény, aminek a hasát a pénzekkel együtt kitépte az eke.
Ritkán figyelhető meg ilyen jól, hogy hogyan rombolja, bolygatja meg a mélyszántás a földben rejtőző emlékeket – írták.
A kincs esetében az eke pont kettétörte az érmeket tartalmazó edényt, és egy adott irányban elhúzta azokat, így követni lehetett a széthúzott, kupacokban heverő pénzeket. A széttört edényt nem lehetett egy darabban tartani, így a benne lévő érmeket a helyszínen felszedték.
A leletegyüttes közel 7000 darab ezüstpénzből és négy aranyérméből állt: a legkorábbi veret egy Lucius Verus (161–169) ezüst denarius, továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516–1526) korabeli denárokat és obulusokat tartalmazott.
A felszedés során az edény has vonalában egy szövet alatt négy, I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforint lapult. A mosás során figyeltek fel egy vatikáni denárra, ami II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik, és igen ritka éremnek számít Magyarországon – magyarázták.
A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben hét lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.
A kincset az akkori emberek a településükön, valószínűleg egy támadás során rejthették el, a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén.
A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással hozhatjuk összefüggésbe, pontosabban amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányába haladt.
Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák.
Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít. A múzeum a lelőhely és a kincs felderítését tovább kívánja folytatni az elkövetkezendő időszakban – hangsúlyozták.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
A Skócia partjaitól északra fekvő Orkney-szigeteken erős viharok tomboltak az elmúlt időszakban.
A viharok elvonultával pikt és viking nyughelyek kerültek elő. A legkorábbi sírok közel 1500 évesek lehetnek – számol be a Live Science. Az önkéntesek homokzsákokkal próbálják elkeríteni a nyughelyeket, hogy csökkentsék a károkat.
Forrás: ORCA Archaeology
A szigeteken a VI. század közepén a piktek éltek, a népcsoport Skócia jelentős részén megtalálható volt. A temetőben a IX. századból a vikingek is megjelentek, a környéken még évszázadokkal később is alakítottak ki újabb sírokat.
Peter Higgins, az Orkney-szigeteki Régészeti Központ munkatársa szerint a magas hullámok kimossák a parti szirten fekvő nyughelyeket. A helyi szikla homokkőből épül fel, ami könnyedén erodálódik. Nagyjából 50 évvel ezelőtt 250 csontvázat szállítottak el a területről, azt azonban akkor nem tudták meghatározni, hogy a temető mekkora is lehet.
Az Orkney-szigeteken számos izgalmas régészeti lelőhelyet találni. A Newark-öbölben lévő temetőt az 1960-as években kezdték el feltárni. Higginsék célja most az, hogy megóvják a sírokat, az elkövetkező három évben pedig átfogó feltárást végezzenek a lelőhelyen. A sírok elemzése különösen fontos, hiszen sokat elárulhat a piktek és a vikingek kapcsolatáról.
A már felszínre került csontvázakat a kutatók agyaggal vonják be, vagy elszállítják. A szakértők és önkéntesek egyelőre versenyt futnak az idővel, a temető állapota ugyanis rohamosan romlik.
