A tettes a középiskolában maga is zenélt egy rockegyüttesben. Rajongott John Lennonért. Idővel azonban egyre jobban kiábrándult belőle. Mark David Chapman több ízben is tervezte a gyilkosságot. Először meggondolta magát.
Napra pontosan negyven éve saját háza előtt megvárta Lennont, autogramot kért tőle, majd lelőtte. Chapman tette után nem menekült el, életfogytiglanra ítélték. Első szabadlábra helyezését húsz év börtön után kérvényezte, de elutasították.
Lennon 1940. október 9-én Liverpoolban született. Kamaszkora csupa lázadás forrongás volt. A rock and rollért rajongó fiú 16 évesen ismerkedett meg Paul McCartney-val, akivel együttest alapítottak. Kettejük neve és élete összefonódott. A Beatles dalain (többségét Lennon és McCartney írta és énekelte) egy nemzedék nőtt fel. Szerzeményeiket számtalanszor dolgozták fel és át.
John Lennon a rockzene történetének egyik legnagyobb hatású személyisége volt, aki nemcsak zenéjével, hanem politikai szerepvállalásával is milliókra hatott.
A Beregsomért Alapítvány február 5-én A Lónyay-örökség beregsomi vetületei címmel tartott műhelymunkát, amelynek helyszíne a református parókia nagyterme volt. Ismeretes, hogy Beregsom is rendelkezik Lónyay-kastéllyal, ám erre a kastélyra is ráférne a szakszerű restaurálás, mely után újraéledhetne benne a kulturális élet.
A rendezvény kezdetén Farkas Ernő, a Beregsomért Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, felidézve a Tuzsér Községért Közalapítvánnyal 2017-ben kezdődött közös munkát, mely a Lónyay család felkutatására, bemutatására irányul.
Klicsu Ferenc, a Tuzsér Községért Közalapítvány elnöke egy kiselőadás keretében prezentálta a Lónyay család történelmi hátterét, a tuzséri kastély jelenét és jövőbeni lehetséges funkcióit. Az alapítvány célja, hogy a fennmaradt kastélyokat felújított formában a közösség szolgálatába állítsák. A felújított épületeknek funkciót kell találni, hiszen egy családi ház fenntartása is nagy költségeket emészt fel, nem beszélve ezekről az óriási műemléképületekről. A történelem megmutatta, hogyan lehet könnyen elherdálni az épített örökséget: sok kastélyban pártiroda, tsz-iroda működött, ekkor romlott jelentősen azok állapota. A megújult kastélyok jelenlegi funkcióit leginkább a turizmusban látják a szakemberek. Erről és sok más érdekességről is szól a műhelymunka során bemutatott könyv, melynek címe A tuzséri Lónyay-kastély jövőbeni hasznosítási lehetősége a kulturális turizmus kínálta kereteken belül. A Klicsu Ferenc és Opra Zsuzsanna által szerkesztett kötetet vidékünk lakói is haszonnal forgathatják, hiszen az örökségvédelem és örökségturizmus mellett olyan gondolatébresztő témák is kibontakoznak benne, mint a fogyasztói szokások a kulturális turizmusban. A bemutatott könyvből mindenkinek jutott egy példány, sokan dedikáltatták is saját könyvüket a szerkesztővel.
A rendezvény keretén belül levetítették a Lónyayak öröksége című kisfilmet, melyből megtudhattuk, hogy a beregsomi Lónyay-kastély a család nyári rezidenciája volt. A kisfilmet mindenki megtekintheti ide kattintva.
„Az emlékek ápolása nagyon fontos. Azt kívánom, hogy minél hamarabb megújuljanak ezek az épületek, és a magyarság összetartó részévé váljanak” – mondta zárszavában Gyebnár István beregszászi magyar konzul.
1945. január 27-én halt meg munkatáborban a magyar író, esszéista.
Hetvenöt évvel ezelőtt hunyt el Szerb Antal magyar író, esszéista a balfi munkatáborban, ahová zsidó származása miatti munkaszolgálata során került.
Szerb Antal 1901-ben született Budapesten Szerb Károly óragyáros, kereskedő és Herzfeld Elza fiaként. Édesapjával együtt 1907-ben a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt), és attól kezdve ebben a szellemben nevelték. A budapesti piarista gimnáziumban Sík Sándor tanította magyarra és támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is születtek. Az iskolai önképzőkör elnöke és a cserkészcsapat őrsvezetője volt.
Szerb 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra, megtanult angolul és franciául, majd a Kölcseyről írt értekezésének benyújtása után 1924. július 24-én doktorrá avatták. Legnagyobb művei a harmincas évektől születtek: a Magyar Irodalomtörténet és A Pendragon-legenda 1934-ben, az Utas és holdvilág 1937-ben, A világirodalom története 1941-ben jelent meg.
Az irodalmárt 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. Halálának körülményeiről ellentmondásos adatok vannak. Szerb Antalné leírása szerint 1944 telén a balfi táborban nagyon legyengült, „nyilas suhancok” félig agyonverték, ezt követően 1945. január 27-én meghalt.
Az első kínai császár, Csin Si Huang ti mauzóleuma mellett, az úgynevezett egyes számú gödörben újabb kétszáz agyagkatonát találtak a kutatók – közölte a Csin Si Huang-ti Múzeum.
Ókori fegyvereket, 12 agyaglovat és két harc szekér maradványait is kiásták.
A kutatók 2009 és 2019 között mintegy négyszáz négyzetmétert tártak fel a császár mauzóleumát körülvevő komplexumban.
– Az újonnan megtalált tárgyak egy most feltárt sírban voltak elrendezve, egy, a mauzóleum sírjaihoz képest alárendelt sírkamrában – magyarázta a múzeum kutatója a leletről beszámoló kínai állami televíziónak.
Csin SI Huang-ti egyesítette a korábban hadakozó országokból álló Kínát, az ő nevéhez fűződik a Nagy Fal létrehozása is. Nyolcezer egyedi, életnagyságú szoborból álló agyaghadsereg őrizte gigantikus sírját, ezekhez csatlakozik a most megtalált kétszáz agyagkatona.
