Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEwOTY7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 1227 [content] =>Az ősi szövegeket Mawangdui harmadik sírhalmában temették el, melyet Kr. e. 168-ban pecsételtek le, és a XX. század végén fedezték fel őket. Néhánynak korábban csak címét ismerték, mások pedig korábban nem ismert kommentárokat tartalmaztak a Konfuciusznak tulajdonított Ji Kinghez. Egy új tanulmány szerint a 2200 éves selyemre írt kézirat, a világ legrégebbi ismert orvosi tankönyve lehet.
A friss kutatásokat az angliai Bangor Egyetem és az Egyesült Államok Howard Egyetemének anatómiai szakemberei végezték, az eredmények a The Anatomical Record című folyóiratban jelentek meg.
Akupunktúra
A Changsha Mawangdui temetkezési helyen talált kéziratokat olyan akupunktúrás szövegeknek gondolják, melyek a Sárga császár belgyógyászattal foglalkozó klasszikus műve, a Huangdi Neijing előfutárai lehetnek. A kézirat ugyan nem említi kifejezetten az akupunktúrás pontokat, de ír meridiánokról és a kapcsolódási útvonalakról, melyeket a hagyományos kínai orvoslás ma is használ. 11 ilyen útvonal formájában írja le az emberi test felépítését, melyek mindegyikéhez saját betegségeik mintázatai társulnak.
Az anatómia történetét általában a klasszikus Görögországig vezetjük vissza. Vajon akkor ez a kézirat tudományos bizonyítékokon alapuló megközelítésnek tekinthető az emberi anatómia tekintetében? Ha igen, akkor az ókori Kína megelőzte Görögországot.
Valósághű leírások
A nyugati modern orvoslás ugyanakkor az akupunktúrát sem tekinti száz százalékban orvostudománynak, ezt a szöveget pedig korábban a misztikus energiák laza leírásaként értelmezték, nem pedig a test empirikus leírásaként. A kutatók most azonban azzal érvelnek, hogy a leírások fizikai anatómiai struktúrákon alapulnak, így gyakorlatilag mindegy, hogy a javasolt eljárások működnek-e vagy sem.
A vizsgálat során összehasonlították a Mawangdui kéziratban részletezett testi jellemzőket az emberi test fizikai tulajdonságaival. A Mawangdui szöveg utal például a „tai yin meridiánra”, amely a tenyér közepe és az alkar két csontja között ír le valamilyen kapcsolatrendszert. Ha e mellé a leírás mellé odateszünk egy boncolt emberi könyököt, akkor az artériák és az idegek mentén találunk egy lapos szövetsávot, az úgynevezett bicipitalis aponeurosis-t, amely ugyanezt a mintát követi.
Kételkedő nyugat
A tudósok ezzel nem azt állítják, hogy az akupunktúra sziklaszilárd tudomány, bár a bizonyítékokon alapuló kutatások alátámasztották hatékonyságát bizonyos állapotokban, például a fájdalom kezelésében. A nyugati orvoslás jelenleg nagyrészt szkeptikus annak tekintetében, hogy az akupunktúra hatékony eszköz lenne más betegségek kezeléséhez. A kutatók szerint a Mawangdui-kézirat ugyanakkor nem egyszerűen megalapozatlan elképzeléseken alapuló misztikus irat, hanem egy érvényes kísérlet az emberi anatómia leírására az ősi keleti kultúrában élők szemszögéből.
„Más szempontból kell megközelítenünk ezeket a szövegeket, mint a nyugati orvoslási nézetei az emberi test különálló artériáiról, vénáiról és idegeiről” – írta Vivien Shaw a tanulmány szerzője egy közleményben.
„A selyematlasz szerzői nem rendelkeztek ezzel a megértéssel, ehelyett a hagyományos kínai orvoslás szemszögéből nézték a testet, amely a yin és yang komplementer ellentéteinek filozófiai koncepcióján alapul – magyarázta Shaw.
(raketa.hu)
[type] => post [excerpt] => Az ősi szövegeket Mawangdui harmadik sírhalmában temették el, melyet Kr. e. 168-ban pecsételtek le, és a XX. század végén fedezték fel őket. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1600898696 [modified] => 1600868743 ) [title] => Egy selyemre írt szöveg lehet a világ legrégebbi anatómiai atlasza [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1227&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1227 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 1228 [image] => Array ( [id] => 1228 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1280px-mawangdui-silk-texts-1.jpg [original_lng] => 218790 [original_w] => 1280 [original_h] => 960 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1280px-mawangdui-silk-texts-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1280px-mawangdui-silk-texts-1-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1280px-mawangdui-silk-texts-1-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1280px-mawangdui-silk-texts-1-1024x768.jpg [width] => 1024 [height] => 768 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1280px-mawangdui-silk-texts-1.jpg [width] => 1280 [height] => 960 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1280px-mawangdui-silk-texts-1.jpg [width] => 1280 [height] => 960 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1280px-mawangdui-silk-texts-1.jpg [width] => 1280 [height] => 960 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1600857943:12 [_thumbnail_id] => 1228 [_edit_last] => 12 [views_count] => 5434 [translation_required] => 1 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1095 [1] => 1098 [2] => 1096 ) [tags_name] => Array ( [0] => akupunktúra [1] => Mawangdui selyemre írt szöveg [2] => ősi leírás ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 1096 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 1096 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )