Argentin kutatók megdöbbentő felfedezést tettek, amely átírhatja Dél-Amerika benépesülésének történetét.
Egy nemzetközi kutatócsoport meggyőző bizonyítékokat talált arra, hogy az ember már több mint 21 000 évvel ezelőtt jelen volt Dél-Amerika területén. A PLOS ONE folyóiratban közzétett tanulmány szerint a Buenos Aires tartományban található Reconquista folyó mentén felfedezett ősállatmaradványokon emberi tevékenység nyomait azonosították.
A leletek egy Neosclerocalyptus nevű, óriás glyptodonthoz tartoznak, amely egy páncélos testű, az övesállatokkal rokon kihalt emlősfaj volt. A maradványokon talált vágásnyomok elemzése arra utal, hogy ezeket kőeszközökkel ejtették az állat medencéjén, farkán és páncélzatán.
Mariano Del Papa, a La Plata-i Nemzeti Egyetem vezető kutatója elmondta: „A radiokarbon kormeghatározás megerősítette, hogy ezek a fosszíliák jóval régebbiek, mint az eddig ismert dél-amerikai leletek. Ez arra enged következtetni, hogy az emberek már a pleisztocén kor végén kapcsolatba kerültek a nagytestű emlősökkel.”
A felfedezés jelentősen korábbra helyezi az ember megjelenését a kontinensen, mint azt eddig gondolták, így mindez új megvilágításba helyezi az őslakosok szerepét a nagytestű emlősök kihalásában is.
A vár három-négyemeletes volt, és több lépcsőházzal rendelkezett, amelyek közül az egyik meglehetősen jó állapotban maradt fenn.
A hírek szerint megtalálták az északnyugat-franciaországi Vannes középkori várának maradványait a Château Lagorce, egy 18. századi, ma hotelként működő kúria területén. Mint kiderült, a Francia Régészeti Kutatási Intézet (Inrap) munkatársai fedezték fel a romokat, mégpedig egy képzőművészeti múzeum kialakításának előkészítése során. Az ásatások első szakaszának részeként a kutatók a kúria udvarát vizsgálták.
Ott a vár védőfalának két szintjét és egy vizesárkot tártak fel, amely 4 méter mélyen az utcaszint alatt található. A várat 1380 körül építtette IV. János, aki 1345-től Bretagne hercege és Montfort grófja, 1372-től pedig Richmond 7. grófja volt – írja a 24.hu a Heritage Daily-re hivatkozva. Hozzáteszik: a Château de l’Hermine néven ismert várat azért emelték, hogy a herceg megerősítse hatalmát a hercegségben és Vannes városában.
Az Inrap szerint a fennmaradt struktúrák arra utalnak, hogy a vár három-négyemeletes volt, és több lépcsőházzal rendelkezett, amelyek közül az egyik meglehetősen jó állapotban maradt fenn. A csapat többek között megmunkált köveket, valamint vízelvezető csöveket talált a helyszínen, s a latrinákban folytatott vizsgálatok során a 15. és 16. századi várbeli élet nyomaira (érmékre, késekre, csempékre, fatálakra, konyhai eszközökre, ékszerekre) bukkantak.
Sőt, a talajviszonyoknak köszönhetően olyan tárgyak is fennmaradtak, mint ruhadarabok, cipőcsatok, tűk, gyűrűk és egy lakat. A szakértők mindemellett egy malom romjait is felfedezték, amely a vár lakóépületéhez kapcsolódott, ahol egy csatornán átfolyó vízzel működött. Továbbá egy híd maradványai is előkerültek (ez a várat a várossal kötötte össze), tehát összességében rendkívül izgalmas felfedezést tettek.
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Egy bányavállalat, akik vasat akarnak bányászni Ausztráliában, egyszerűen a levegőbe röpítette az ország egyik legősibb régészeti lelőhelyét, az ausztráliai bennszülöttek által mindmáig szentként tisztelt két több tízezer éves sziklamenedéket. A vállalat előbb a bennszülöttekre próbálta fogni a rombolást, majd bocsánatot kért, de a pusztítás helyrehozhatatlan. Régóta nem volt a világban ekkora régészeti rombolás, csak a monumentális afganisztáni Buddha-szobrok tálibok általi felrobbantásához fogható – vélik az UNESCO szakemberei.
Robbantás előtt…
…és után
A Jukan-szurdokról valószínűleg nem hallottak túl sokan mifelénk, de régészeti szempontól ez a nyugat-ausztráliai lelőhely különös jelentőségű. A déli kontinens benépesülése a tudomány mai állása szerint nagyjából 50 ezer éve kezdődött, a szurdok két barlangját pedig az itt talált tárgyak tanúsága szerint má4 46 ezer éve ember lakta, vagyis a legkorábbi humán emlékek között volt a helye.
Idáig, múlt vasárnap ugyanis szándékosan felrobbantották őket. Az elkövető a Rio Tinto bányakonszern, akik az itt található vaslelőhelyet szeretnék kiaknázni. Ehhez még 2015-ban hivatalos jóváhagyást is kaptak a hatóságoktól, időközben azonban az ilyenkor előírt régészeti lelőhelyfeltárás eredményes volt, ősi őrlőköveket és megmunkált csontdarabot találtak, valamint egy azokhoz képest friss, de így is 4000 éves hajfonatot azonosítottak. A lelőhelynek vallási jelentősége is van, a környéken élő két bennszülött csoport, a Puutu Kunti Kurrama és a Pinikura törzs ugyanis az ősökre hivatkozva saját kulturális örökségének tekinti azt, amihez pár éve a jogi elismerést is megkapták.
Ehhez képest egy héttel ezelőtt a bányacég simán felrobbantotta a helyszínt. Először arra hivatkoztak, hogy a bennszülöttek érdekvédelmi szervezete nem volt elég egyértelmű, hogy ezek mennyire fontos helyek számukra, ezt azonban azok rögtön hevesen cáfolták: mint mondják, több hónapja tárgyaltak a bányával erről, legutóbb márciusban jelezték, hogy a lelőhely elpusztítása elfogadhatatlan számukra. A robbantás előtt a bánya nem jelezte előre a szándékát.
Nagyon sajnáljuk az általunk okozott fájdalmat
– reagált néhány nap elteltével a bánya vezetése, akik megígérték, hogy a továbbiakban átnézik az egész térségben a terveiket.
Peter Stone, az UNESCO kulturális tulajdonlásért és békés megoldásokért felelős vezetője szerint a Jukan-szoros régészeti pusztítása a legsúlyosabbak a jelenkori történelemben, azt csak ahhoz lehet hasonlítani, amikor a tálibok vallási fanatikusként felrobbantották az óriási buddhista szobrokat Afganisztánban, a Bámiján-völgyben, vagy a szíriai Palmyra városának elpusztítását az Iszlám Állam szélsőségesei által.
