A dinoszaurusz-maradványokat a Federico Fanti, a Bolognai Egyetem szakembere által vezetett nemzetközi kutatócsoport elemezte. Az egyik lelet egy gyakorlatilag teljesen megőrződött egyedhez tartozik. Az állatok a Tethyshadros insularis fajba tartoznak.
Ez a növényevő állat, amely csaknem öt méter hosszúra nőtt, mintegy 80 millió éve élt a Földön. Az első felfedezett példányt 30 éve azonosították, a kutatók az Antonio nevet adták neki.
Már 30 évvel ezelőtt különleges lelet került elő a Trieszt melletti Villaggio del Pescatore, Olaszország legfontosabb paleontológiai lelőhelye területéről, egy szinte tökéletes állapotban megőrződött Tethyshadros insularis példány. Az azonban egyedüli lelet volt, mint ahogyan az összes többi az országban. Most először fedeztünk fel egy olyan helyet, ahol több példányra bukkantunk. A maradványokat feltártuk, elemeztük és összehasonlítottuk – mondta Fanti.
Az egykori mészkőbányából előkerült szinte teljesen ép példánynak a paleontológusok a Bruno nevet adták. Miután összehasonlították Antonio maradványaival, megállapították, hogy a korábban talált fosszília egy fiatalabb állaté volt.
Nem csak dinoszauruszok kerültek elő a lelőhelyről: halak, krokodilok, tengeri hüllők és apró rákfélék fosszíliái is.
Számos most előkerült leletet a Trieszti Természettudományi Múzeumban állítanak ki.
Aki kedveli a finom kávét, biztosan találkozott már az Illy márkanévvel, azt azonban valószínűleg nem tudja, hogy ezt a jellegzetesen zamatos feketét egy világháborús magyar veteránnak, Illy Ferencnek köszönhetjük. A Temesvárról származó üzletember az I. világháború befejezését követően az olaszországi Triesztből indult el találmányaival a világhírnév felé, és neki köszönhető a vérbeli olasz eszpresszó. Forradalmi technológiáival örökre beírta nevét a kávéfogyasztás kultúrájába: az általa alkalmazott vákuumcsomagolás lehetővé tette, hogy a frissen pörkölt kávé megőrizze a kávészemek illékony zamatát, emellett ő alkotta meg az első automata eszpresszófőzőt is. Francesco Illy, vagyis Illy Ferenc – aki mindig büszke volt magyar gyökereire – igazi világmárkát épített, az Illycaffè ma is az egyik legnagyobb olasz kávébrand, amelyet a világon mindenhol ismernek.
A későbbi magyar kávékirály, Illy Ferenc 1892-ben született Temesváron, amely akkoriban még Magyarországhoz tartozott. Apja asztalos volt, aki egy német nemzetiségű, temesvári nőt vett el feleségül. Fiuk Temesváron járt általános iskolába, később ott végezte a gimnáziumot is.
Az I. világháború sodorta a kávéipar felé
Furcsán hangzik, de az I. világháború forgataga sodorta a kávéipar felé. Ha nem jön a világégés, akkor Illy Ferenc valószínűleg könyvelőként helyezkedett volna el. Még a világháború kezdete előtt, 1913-ban besorozták az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe, a császári és királyi temesvári 61. gyalogezred kötelékébe. Végigharcolta a nagy háborút, részt vett az Isonzónál zajló csatákban is, és kiváló tiszthelyettes vált belőle.
Túlélte a borzalmakat, és őrmesteri fokozattal érte a békekötés. Hősiességéért több kitüntetést is kapott: 1915-ben megkapta a Koronás Ezüst Érdemkeresztet, 1916-ban a Koronás Vas Érdemkeresztet, 1917-ben pedig a Bronz Vitézségi Éremmel jutalmazták. Utóbbit az 1914 őszén és telén tanúsított hősies helytállásért kapta.
A háború vége Triesztben érte: ez a város akkoriban a kávégyártás és -forgalmazás fellegvára volt, számtalan márka indult hódító útjára innen. Már az 1800-as években 66 kávés vállalkozást jegyeztek az olasz kikötővárosban. Illy is egy kávékereskedésben kezdett el dolgozni a háború után.
Érzékelte a vásárlói igényeket: a vevők friss kávét kívántak, miközben azzal is tisztában volt, hogy nehéz hosszabb ideig frissen tartani a kávészemeket. Rájött, hogy megoldást jelent a más területen már bizonyított vákuumcsomagolás, amelyet a kávéiparban ő használt először. De új módszert alkalmazott: az volt a titka, hogy a légmentes csomagolásban lévő kávészemeknél nagy nyomás alatt az oxigént nitrogénnel helyettesítette, így a frissen pörkölt kávé eredeti állapotában konzerválódott.
Más szóval feltalálta a frissen pörkölt kávé illatát és aromáját megőrző vákuum (légmentes) csomagolást, amire speciális dobozokat használt. Így a kávét nem a vásárló előtt kellett pörkölni, és az ily módon csomagolt termék hosszabb távon is megőrizte aromáját és illatát.
Három nagy szerelem
Illy Ferenc az I. világháborút követően azért maradt Triesztben, mert közben a szerelem is rátalált. Megismerkedett a német-ír gyökerekkel is rendelkező, ott élő olasz zongoratanárnővel, Vittoria Berggel, és hamarjában el is vette feleségül. A házasságból két gyermekük született. Egyik unokája, Andrea Illy visszaemlékezéseiben később azt írta, nagyapjának életében három nagy szerelme volt: Trieszt városa, a kávé és a szépséges Vittoria.
Tizenöt évvel a világháború befejezése után, 1933-ban alapította meg mai napig létező vállalatát, az Illycaffèt, amely mára eurómilliós forgalmú cégbirodalommá nőtte ki magát. Majd két évvel később, 1935-ben újabb találmánya született, amivel forradalmasította a kávéfőzést is, megalkotva a világ első, automata, forró gőzzel működő eszpresszógépét, és a forró gőzzel működő kávéautomata szabadalmát le is védette. A ma is szép, dizájnos kialakítású szerkezet a dallamos Illetta nevet kapta. Az „Italian espresso” máig az olaszok egyik büszkesége.
A vállalat is jól jövedelmezett, a találmánya is bevált, így Illy Ferenc csakhamar dúsgazdag ember lett. Egy idő után aztán fiának, Ernestónak adta át a cég vezetését, aki továbbvitte, amit apja elindított, sőt tudományos szintre emelte a kávégyártást, és kávéegyetemet is alapított Triesztben.
Mindig büszke volt magyarságára
A családi vállalkozást később Illy Ferenc unokái vették át. Egyikük, Riccardo néhány éve egy interjúban mesélt a nagypapáról, amelynek során hosszasan ecsetelte, hogy Illy Ferenc mindig is büszke volt a magyarságára, feleségét beavatta a magyaros ételek elkészítésének titkaiba – gulyásleves például rendszeresen volt az asztalon.
Az unoka azt is felidézte, hogy a családi legendárium szerint nagyapja még az I. világháború alatt egy alkalommal a barakkban időzött a katonatársaival, ám hirtelen rossz érzése támadt, kiment az épületből, és az erdő irányába sietett. Fél perc múlva bombatalálat érte a barakkot, benn mindenki meghalt.
„Nagyapám mindig hallgatott a megérzéseire, és jó megérzései voltak – mondta Riccardo Illy, aki szerint az is kellett a nagypapa sikeréhez, hogy mert kockáztatni. – Egyáltalán nem félt attól, mi lesz vele, ha nem jön be a pénzügyi számítása.”
Korábbi felvétel Illy Ferenc fiáról, Ernesto Illyről (balra) és egyik unokájáról, Andrea Illyről, aki jelenleg az Illycaffè elnöke Forrás: Illy
Illy Ferenc, aki magyar létére a kávéjáról híres Olaszországban lett legenda, 1956-ban, 64 éves korában hunyt el Triesztben. Életműve azonban tovább él, hiszen ma is milliók fogyasztják a nevét viselő, friss, aromás kávét. 2013-ban posztumusz Temesvár díszpolgára lett, és az is szóba került, hogy az ottani, műemlékvédelem alatt álló, Józsefvárosi víztornyot alakítsák át kávézónak és nevezzék el róla.
Az Illycaffè az elmúlt évtizedekben az egész világon ismert vállalatbirodalommá vált, amely euróban számolva milliárdos forgalmat bonyolít le éves szinten. A cég a mai napig Illy Ferenc leszármazottai – immár a harmadik generáció – tulajdonában van, és családi vállalkozásként működik. A vállalatot ma Ferenc – vagy ahogyan az olaszok ismerik, Francesco – unokája, Andrea Illy vezeti, jelenleg ő az Illycaffè S.p.A. elnöke.
Kávéjuk titka évtizedek óta változatlan
Mind a mai napig kizárólag arabica kávékeverékkel dolgoznak, és az Illy az egyetlen cég a világon, amely kizárólag ebből a fajtából készült keveréket használ. A pörkölés mellett odafigyelnek arra is, hogy a legjobb minőségű kávészemeket használják fel.
Évről évre változik a kávétermés, de a kilenc különböző arabica kávét olyan arányban keverik össze, hogy létrejöjjön az utánozhatatlan zamatú Illy. Forgalmaznak szemes és őrölt kávét, valamint kávépárnákat és kapszulákat is. A termékek népszerűségének titka az állandó és magas minőség mellett továbbra is az aromatartó csomagolás.
A cég emblémája és kávéscsészéjük egyedi formája kezdettől fogva változatlan. Utóbbiak formavilága Ernesto Illynek köszönhető, akinek az volt a hitvallása, hogy a csészék nem lehetnek nagyok, hiszen nem rajtuk, hanem a kávén van a hangsúly.
Elképzelését az általa megálmodott „funkcionális, tudományos, idealisztikus” formáról Matteo Thun váltotta valóra, amikor 1992-ben megtervezte az Illy ikonikus kávéscsészéjét. Érdekesség, hogy azóta évről évre neves művészek gondolják újra a rajta lévő díszítést.
