XIII. századi karmelita kolostor maradványait találták meg egy többszintes parkolóház bontási munkálatai közben, az angliai Gloucester belvárosában. A történészek már korábban is tudták, hogy valaha kolostor állt a környéken, de azt nem tudták, hogy pontosan hol volt az épület. Most erre is fény derült a King’s Quarter felújítása során, mely júliusban kezdődött – adja hírül a bbc.com.
Úgy tűnik, a kolostor legalább négy nagy épületből állt, melyek vagy teljes egészükben kőből készültek, vagy csak az alapjuk volt kő, a falak egyes helyeken az egy méter szélességet is elérték. Csempével illetve padlólappal ellátott padlómaradványokat is találtak, valamint egy középkori csatorna egy részét is feltárták. A nagyobb falak némelyike kelet-nyugati irányban helyezkedik el, ez az elrendezés jellemző a középkori egyházi épületekre. A kolostort 1270-ben alapították, de a XVI. században nagyrészt lebontották, és csak nyomai maradtak fenn a történelmi térképeken is.
Feltételezések
szerint Szent Eanswythe az első kereszténységet bevezető brit uralkodó
leszármazottjától valók a megtalált csontok.
Angliában a kenti St. Mary and Eanswythe templom
felújításakor 1885-ben befalazott kamrába helyezett ólomkoporsót találtak,
melyet feltehetőleg a reformáció relikviapusztítása elől rejthettek el egykor.
Megtalálásakor nem sok derült ki róla, de idén újra
kezdeményezték a csontok alaposabb vizsgálatát, melynek eredményeként érdekes
következtetés született: a maradványok Szent Eanswythe csontjai lehetnek.
A rejtélyes csontok
A csontokat a XIX. századi technológiát jóval túlszárnyaló
vizsgálatoknak alávetve megállapították, hogy azok egy fiatal nő maradványai
lehetnek.
A középkori templom, ahol a csontokat befalazták.
Csontszerkezete alapján nem szenvedett alultápláltságtól,
ami igen fontos részlet, mert azt feltételezi, hogy valószínűleg előkelő
származású lehetett. Fogát és lábcsontját radiokarbonos kormeghatározásnak
vetették alá, és azt is megállapították, hogy a nő mintegy 1300 éve, a hetedik
században élhetett. Angliában a
kereszténység a 7–10. század terjedt el.
A maradványok.
A vizsgálódó, angliai egyetemekről érkezett szakértők,
Lesley Hardy és Andrew Plested és Andrew Richardson kíváncsian vizsgálgatva a
csontokat és a történelmi hátteret arra jutottak, hogy minden valószínűség
szerint Szent Eanswythe-ről van szó, Eadbald király lányáról, annak az angol
királynak, Ethelbertnek az unokájáról, aki a brit uralkodók közt elsőként tért
át keresztény vallásra. A hercegnő maga is sokat tett a kereszténységért
Angliában.
A templomi sír.
Szent Eanswythe, a kereszténység fiatal úttörője
Életéről keveset tudunk, 630-ban született Kentben, és
nagyon fiatalon, 17–20 esztendősen hunyt el körülbelül 650-ben. A kereszténység
elkötelezettje volt maga is, mint Ethelbert király, hiszen a vallás fiatal
úttörőjeként, tizenévesen alapította Folkestone első női szerzetesközösségét és
maga is apácaként élt. Nem véletlen, hogy a város védőszentjének választotta.
Szent Eanswythe képmása.
Az 1300 éve a templomban nyugvó szent önmagában is
fantasztikus lelet mind Anglia, mind általában a keresztény egyház számára.
Attól azonban még különlegesebb, hogy Szent Eanswythe maradványai a legkorábbi
maradványok, ami angolszász szenttől valaha is előkerült.