Európa legrégebbi térképe, egy „elveszett aranyváros” Egyiptomban és egy hatalmas geoglifa Indiában, amely talán a világ legnagyobbja. Csak néhány példa a 2021-ben bejelentett régészeti felfedezések közül. Összegezzük 2021 legjobb történelmi és régészeti történeteit.
Hatalmas geoglifát találtak Indiában
Hatalmas, talán a világ legnagyobb geoglifáját találták idén májusban a történészek az India észak-nyugati részét található Thár-sivatagban (más néven: Nagy-Indiai-sivatag), amely körülbelül 20,8 hektáros területen fekszik, az ország pakisztáni határa közelében.
Több spirálból és egy kígyózó vonalból áll, amely oda-vissza megy.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A geoglifák vonalain tett képzeletbeli túra összesen mintegy 48 kilométeres utat tesz meg. A vörös színű murvás talajba rajzolt minták között akadnak 10 kilométer hosszúak is, ami azt jelenti, hogy ezek az eddig felfedezett legnagyobb ilyen típusú alkotások a Földön.
Az idén felfedezett geoglifák a becslések szerint körülbelül 150 évesek, ám a céljuk nem teljesen világos. A geoglifát a földről nehéz látni, és először egy tudóscsapat észlelte, akik a tájat elemezték a Google Earth segítségével.
Elveszett aranyvárosra bukkantak
A régészek egy „elveszett aranyvárost” fedeztek fel az egyiptomi Luxor (ókori Théba) közelében. A várost „Aton felemelkedéseként” ismerték, amit III. Amenhotep fáraó alapított, aki időszámításunk előtt 1391 és 1353 között uralkodott. A településen számos ház, adminisztratív épület, egy nagy pékség, egy vályogtégla-gyártó terület, valamint számos temető található.
A történelmi dokumentumok arra utalnak, hogy III. Amenhotepnek három királyi palotája volt a városban, ahol a régészeti ásatások még mindig folyamatban vannak.A város létezése a történelmi feljegyzésekből ismert volt, de csak ebben az évben fedeztük fel – mondta Zahi Hawass, a régiségügyekért felelős volt államminiszter és az Aranyváros ásatását vezető régész.
A szakember hozzátette: már sokan keresték ezt a várost, de soha nem találták meg.
A római keresztrefeszítés újabb bizonyítéka
Az Egyesült Királyságban található Cambridgeshire-ben a régészek egy férfi holttestére bukkantak decemberben, akit valamikor 25 és 35 év közötti korában feszítettek keresztre. A férfit a római kori Angliában végezték ki ezen a brutális módon.
A szakemberek szerint valamikor időszámításunk szerint a harmadik vagy a negyedik században feszítették keresztre.
A maradványait megtaláló régészek szerint valószínűleg rabszolga volt, akik egy szöget is felfedeztek, amelyet a férfi egyik sarkának csontjába ütöttek.
A kutatók azt is megállapították, hogy lábcsontjai igencsak vékonyak, ami azt jelentheti, hogy valószínűleg hosszú ideig a falhoz volt béklyózva a keresztre feszítése előtt. Ahogy arra rámutattak, a régészeti ásatások során nagyon kevés példát találtak keresztre feszítésre ezen a területen a Római Birodalom korában.
Európa legrégebbi térképe is előkerült
Egy 4000 éves franciaországi kőlapra vésett metszetsorozat lehet valószínűleg Európa legrégebbi térképe, amit az idén fedeztek fel a kutatók. A tudósok elmondása szerint a födém egy sor vonallal rendelkezik, amely az Odet folyót és a környező völgyet ábrázolja Nyugat-Franciaországban. A terület körülbelül 30 kilométerszer 21 kilométer kiterjedésű. Ahogy arra az idei évben publikált tanulmány rámutat,
a kőlapot valójában 1900-ban találták meg, ám a metszeteket csak a közelmúltban vizsgálták.
A szakemberek az úgynevezett fotogrammetriával dolgoztak, ami létrehozta a tábla rendkívül részletes, háromdimenziós képét, és feltárta, hogy a metszetek egy térképet alkotnak. Úgy vélik, hogy ezt egy herceg vagy király használhatta az általa uralt terület illusztrálására.
A világ legrégebbi kisállat temetője
Egy kettőezer éves kisállat temetőt fedeztek fel idén a kutatók, amely a világ legrégebbi ismert példája lehet Berenicében, ami egy kikötő az egyiptomi Vörös-tenger partján. A szakemberek szerint úgy tűnik, hogy a temetőben eltemetett állatok természetes okokból pusztultak el, és a gazdáik abszolút szerető gondoskodással bántak velük. Ez azért is fontos információ, mert Egyiptom más helyszínein szintén eltemették az állatokat, ám gyakran feláldozták őket isteneiknek.
A kisállat temetőben a régészek különféle állatokat találtak, köztük egy pálmalevél szőnyegbe csomagolt nagy kutyát, de ide tartoznak a fogatlan kutyák és macskák is, akik nagyon idősek lehettek, amikor elpusztultak, és bizonyára szükségük volt a gazdáik segítségére az evéshez. Felfedezésünk azt mutatja, hogy nekünk, embereknek nagy szükségünk van az állatok társaságára – mutatott rá Marta Osypińska kutatásvezető, a varsói Lengyel Tudományos Akadémia zooarcheológusa.
Ősi szerelmesek ölelése a sírban
Körülbelül 1500 évvel ezelőtt egy házaspárt együtt temettek el. A férfit és a nőt most egy szerető ölelésben fedezték fel a szakemberek. Amikor a régészek megtalálták a maradványaikat, ölelésük az idő múlása ellenére is érintetlen volt.
Ez az első pár, akit szeretetteljes ölelésben találtunk Kína területén – mondta a LiveScience online tudományos portálnak Qian Wang, a tanulmány vezető kutatója, a Texas A&M Fogorvosi Főiskola orvosbiológiai tudományok tanszékének docense.
A 29-35 év közötti férfi a halála előtt néhány sérülést szenvedett, többek között eltört a karja és hiányzott az ujja a jobb kezén. A nő 35-40 év közötti lehetett, de nem voltak látható sérülései. A kutatók azt feltételezik, hogy miután a férfi meghalt, a nő végezhetett magával, hogy így „könnyebben egyesülhessenek” a szerető ölelésben.
A legrégebbi szellemrajzot fedezték fel
Egy múzeum kurátora véletlenül fedezett fel egy 3500 éves babiloni táblán lévő metszetet, ami alig volt látható szabad szemmel. A szakember ezt a legrégebbi ismert szellemábrázolásként azonosította. A „szellemet” egy férfiként írta le, akinek szakálla van és bosszúsnak tűnik a képen, miközben egy nő kötélen vezeti az alvilágba.
A táblán a kutatók találtak egy feltehető „varázslatot” is, ami valószínűleg a szellem kiűzésére szolgált. A szövege a hit szerint átváltoztatja a szellemet egy figurává, és felszólítja Samas nap- és igazságistent, hogy segítsen neki átjutni a túlvilágra. A rituálé utolsó sora így figyelmeztet: „ne nézz magad mögé.”
A tábla ma a British Museumban található és a 19. században került oda, ám a „szellemet” egészen a közelmúltig nem vették észre rajta.
[type] => post [excerpt] => Európa legrégebbi térképe, egy „elveszett aranyváros" Egyiptomban és egy hatalmas geoglifa Indiában, amely talán a világ legnagyobbja. Csak néhány példa a 2021-ben bejelentett régészeti felfedezések közül. Összegezzük 2021 legjobb történelmi és ré... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1641075780 [modified] => 1641051213 ) [title] => Íme 2021-es év leglenyűgözőbb régészeti felfedezései [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2949&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2949 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 2951 [image] => Array ( [id] => 2951 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles.jpeg [original_lng] => 80344 [original_w] => 800 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles-300x169.jpeg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles-768x432.jpeg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles.jpeg [width] => 800 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles.jpeg [width] => 800 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles.jpeg [width] => 800 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/20211231szerelmesek-oleles.jpeg [width] => 800 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1641044014:12 [_oembed_66f73337f7ee73814208bd97b9bf727a] =>
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Kilencvenmillió éves ősgerinces-lelőhelyet fedeztek fel többek között raptorszerű dinoszauruszok és krokodilfélék maradványaival Salzburgtól nem messze, St. Wolfgang település határában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai, együttműködésben osztrák és cseh kutatókkal.
Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek leletei igen ritkák. A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a XIX. század közepén szénbányászat során fedezték fel Bécsújhely határában, ahonnan komoly leletanyag, köztük Ankylosauria, Ornithopoda és Theropoda dinoszauruszok, valamint krokodilok maradványai kerültek elő.
Mint azonban emlékeztetnek, mezozoikumi őshüllők szempontjából számos területen fordulnak elő potenciális üledékes kőzetek Ausztria területén. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Michael Wagreich, a Bécsi Egyetem professzora is így fedezett fel egy új lelőhelyet Ausztria középső részén több magyar, osztrák és cseh kollégával együttműködésben.
A kutatók egy patak mentén bukkantak olyan kőszéntartalmú kőzetrétegekre, ahol gerincesek maradványai kerültek elő. A csontokhoz azonban nem volt egyszerű hozzájutni, ugyanis döntő többségük alig néhány milliméteres fosszília.
Sok száz kilogrammnyi anyagot kellett begyűjteni, majd különböző lyukméretű szitákon átmosni, hogy a parányi leletek napvilágra kerüljenek. Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) munkatársa mikroszkóp alatt válogatta ki a leletek jó részét – számol be az ELTE TTK a feltárásról.
A döntően ragadozó Theropoda dinoszauruszok fogai mellett halak fogai és csontjai, továbbá eddig ismeretlen, egyedi morfológiával jellemezhető krokodilfogak gazdagítják a leletegyüttest. A ragadozó dinoszauruszok között dominálnak a kistermetű, raptorszerű formák, de egy foglelet a nagyobb testű, Tetanurae csoport jelenlétére is utal, ez utóbbi a Bécsújhely melletti és az iharkúti (bakonyi) lelőhelyekről is ismert.
Az ősmaradványok utáni kutatást a lelőhely részletes földtani vizsgálata és kormeghatározásra alkalmas mikrofosszíliák begyűjtése kísérte, amelyet Botfalvai Gábor, az MTTM munkatársa végzett el. A lelőhely kora ugyanis kardinális kérdés volt a kutatás során.
A beszámoló szerint az eredményekből kiderült: az itt megtalált gazdag leletegyüttes néhány millió évvel idősebb, mint az Iharkúton felfedezett ősgerincesleletek. Az új ausztriai leletanyag egy 90 millió évvel ezelőtti pillanatot reprezentál a kréta időszakból, amelynek szárazföldi élővilágáról Európa-szerte eddig szinte semmit nem lehetett tudni.
A gerincesfosszíliák mellett nagyon gazdag és sok tekintetben új, gerinctelen élővilág leletanyaga segít megismerni az egykori környezetet. Mohr Emőke, az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa és Szente István, a ELTE Tatai Geológus Kert munkatársa osztrák és német kollégákkal együttműködve azonosította számos olyan különleges csiga, kagyló és kagylósrák maradványát, amely meghatározó az egykori vízi környezet rekonstruálásában – áll az ELTE TTK közleményében.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Az egyik horvátországi római villaegyüttes ásatását végző régészek olyan épületek nyomaira bukkantak, amelyeket korabeli bevándorlók emelhettek a Római Birodalom összeomlása után. A ritka felfedezés segíthet jobban megérteni a kora középkor népmozgásainak környezetét.
Az ásatásokat a varsói Stefan Wyszyński bíboros Egyetem Régészeti Intézete és a zágrábi Régészeti Intézet végezte.
A kutatók a horvátországi Rab-szigetén tanulmányoztak egy vidéki, időszámításunk szerint az I-III. századból származó villakomplexumot, amikor feltárták az egykori Dalmácia római tartományából származó, bevándorló telepesek által emelt épületek nyomait. A római korban a sziget jelentős kikötőnek számított, amely egy stratégiai kereskedelmi útvonalat is jelentett az olyan áruk, mint például a finom üvegáruk, a kiváló minőségű terra sigillata (kis képekkel díszített agyagra utal) edények, a bor, az olívaolaj és a hal szállítására.
Kiderült, hogy az általunk vizsgált település területe később, a Nyugat-Római Birodalom bukása után is lakott volt – mondta Fabian Welc, a varsói Stefan Wyszyński Egyetem professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A már romos villa maradványaiban rögtönzött fa építészet nyomaira is bukkantunk.
Welc úgy véli, hogy az építményeket római bevándorlók emelhették, akik egyfajta menedéket kereshettek, amikor Dalmácia tartományát a keleti gótok inváziója fenyegette. A villa romjait valószínűleg faoszlopokra támasztott falak és tetők építésével alakították át.
A meglehetősen primitív körülmények ellenére viszonylag magas életszínvonalat tartottak fenn – magyarázta a szakember. – A rögtönzött helyiségek maradványai között importált afrikai olajos és boros edényeket, valamint számos bronztárgyat, köztük különféle érméket találtunk.
A szakemberek bizonyítékot találtak arra, hogy a hetedik században a telepesek további javításokat hajtottak végre a villakomplexumon, akik ebben az időben menedéket kereshettek a szigeten a szlávok vagy avarok ellen.
Ez az első ilyen lelet az Adriai-tenger északkeleti régiójában, ami betekintést nyújt az ókor végén és a kora középkorban zajló népvándorlási folyamatokba.
Ez pedig egyedülállónak számít a régészeti anyagokban, mert segíthet jobban megérteni a kora középkor népmozgásainak környezetét.
[type] => post [excerpt] => Az egyik horvátországi római villaegyüttes ásatását végző régészek olyan épületek nyomaira bukkantak, amelyeket korabeli bevándorlók emelhettek a Római Birodalom összeomlása után. A ritka felfedezés segíthet jobban megérteni a kora középkor népmoz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1636150920 [modified] => 1636082735 ) [title] => Ritka, ősi építmények rejtőztek egy horvát szigeten [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2789&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2789 [uk] => 2808 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 2791 [image] => Array ( [id] => 2791 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [original_lng] => 101481 [original_w] => 741 [original_h] => 486 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas-300x197.jpeg [width] => 300 [height] => 197 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [width] => 741 [height] => 486 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [width] => 741 [height] => 486 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [width] => 741 [height] => 486 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [width] => 741 [height] => 486 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/asatas.jpeg [width] => 741 [height] => 486 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1636223483:8 [_thumbnail_id] => 2791 [_edit_last] => 12 [views_count] => 6764 [_oembed_4ccb7773fd66c6d9e950eef3672da85f] => {{unknown}} [_oembed_66f73337f7ee73814208bd97b9bf727a] =>
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
A komáromi Szőny területén található ókori Brigetio Magyarország egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye, a két római légiótábor egyike. Az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszéke és a Komáromi Klapka György Múzeum 1992 óta folytat feltárásokat a világörökségi várományos helyszínen.
A 2021-es ásatási szezon jelentős eredménnyel zárult, ugyanis sikerült megtalálni és részben feltárni a légiótábor több ezer négyzetméter alapterületű fürdőjét, amelyhez Magyarországon egyedül a XVIII. században előkerült aquincumi Thermae Maiores fogható.
A brigetiói katonai fürdőben a rendkívül jó megtartású falak, vörös mészkőlapokból készült padlók, padlófűtésrendszerek és medencék mellett egy késő római csontfésűket készítő műhely, valamint egy arany nyakláncból és több tucat bronzéremből álló kincslelet is előkerült.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Szeged középkori városmagjának egy részletét tárják fel a Móra Ferenc Múzeum régészei egy belvárosi ásatás során – írja a Csongrád-Csanád megyei hírportál, a delmagyar.hu.
Szeged középkori városmagjának egy részletét tárják fel a Móra Ferenc Múzeum régészei egy belvárosi ásatás során.
Egy rendkívül jó állapotban megmaradt fa cölöpsorra és sáncárokra is bukkantak, mely egy középkorban készült erődítés lehetett a Palánk városrész körül. Az ásatás területéről az Árpád-kortól egészen a XX. századig terjedő időszakból kerültek elő tárgyi leletek, valamint feltárásra került egy XVII–XVIII. századra keltezhető épületmaradvány, a körülötte elhelyezkedő műhelygödrökkel – írja a Móra Ferenc Múzeum közleményében.
Műemléki házak felújítása zajlik Szeged belvárosában, az Oroszlán utcában. A munkálatokkal összehangolva a Móra Ferenc Múzeum régészei végeznek régészeti feltárást a Krebsz- és Burger-háznál, mely épületek az egykori szegedi városmaghoz, a Palánkhoz tartoztak.
Az ásatás során komoly, várostörténeti jelentőségű leleteket tártak fel a régészek: egy középkorból származó sáncárokra és egy hozzá tartozó, igen jó állapotban lévő fa cölöpsorra bukkantak. Rendkívül ritkaságnak számít, hogy ilyen épen megmaradt faanyagot tárjanak fel, ezért a pontosabb kormeghatározás és további információk kiderítése érdekében dendrokronológiai vizsgálatra (speciális kormeghatározási módszer) is küldenek egy mintasort.
A Palánk városrészt az 1879-es Nagyárvíz után teljesen át- és beépítették, így nagyon ritkán nyílik arra lehetőség, hogy ásatásokat lehessen végezni a középkori városmag területén.
A feltárás során az Árpád-kortól kezdve egészen a XX. századig terjedő időszakból találtak leletanyagot, különböző tárgyakat, épületmaradványokat.
Így például gazdag kerámiaanyagot a török korból, aranyozott üvegpoharakat a XVIII. századból, egy teljesen épen megmaradt bajonettet és egy fa borítású réz távcsövet a XX. század elejéről. Utóbbiak már nem régészeti korú anyagok, azonban mindenképpen fontosnak tekinthetőek néprajzi-várostörténeti szempontból.
A régészeti feltárásért a Móra Ferenc Múzeum felelős, a munkálatokat pedig a KÉSZ Csoport végzi. A projektben a Cégcsoport és tagvállalatai, a KÉSZ Építő Zrt. és a Provim Kft. vesz részt, illetve a Mahard, amely a földmunkákat és bontást igénylő munkafolyamatokat végzi. A restaurációs folyamatok 2021 tavaszán kezdődtek és előreláthatólag 2023 tavaszáig tartanak, és a meglévő épületegyüttes teljeskörű felújítása és átépítése zajlik a bim.GROUP tervei alapján.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.
Megválaszolásra kerülhet a Neander-völgyiek eredete
A Ramla nevű város közelében folytatott ásatásokon talált csont- és koponyamaradványokból határozták meg az új ősi előemberfélét, amelyek több százezer évig éltek a térségben, és számos további terület felé szóródtak szét Spanyolországtól Kelet-Ázsiáig. A Science című tudományos folyóiratban két tanulmányt tettek közzé, amelyek egyike meghatározza a Neser-Ramla csoportot, a másik pedig a csontok körül talált anyagi kultúrával, kőeszközökkel foglalkozik.
A publikációk új megvilágításba helyezik az ember őstörténetét, és választ kínálnak több eddig feloldhatatlannak tűnő ellentmondásra. A Homo Neser-Ramla képviselői több korábbi lelet alapján már 400 000 évvel ezelőtt megjelenhettek a Közel-Keleten, és egészen 130 000 évvel ezelőttig nemcsak itt éltek, hanem más populációk forrásaként is szolgáltak.
Az izraeli szakemberek úgy vélik, hogy felfedezésük megválaszolja az Európában évezredek óta meghatározó emberi csoport, a Neander-völgyiek eredetének kérdéseit, és rávilágít az emberi fajok különböző csoportjai közötti genetikus átfedésekre.
A tanulmány szerint újra kell definiálni az elő- és ősemberi csoportokat, és az eddig sehová be nem sorolt leletek egy része is a „Neser-Ramla” csoportba tartozik.
A vándorlás tette lehetővé a modern emberi gének Európába jutását
A vizsgálat alapjául szolgáló csontokat körülbelül tíz évvel ezelőtt fedezték fel a Ben Gurion repülőtértől nem messze található Neser Ramla gyárkomplexum mellett egy új kőbánya építésekor. A mély ásatási üregben számos, az ősemberek által használt kovakövet, állatcsontot, valamint emberi csontokat, két koponyacsontot és két foggal egy szinte teljes állcsontot tártak fel.
Ezek a csontok körülbelül 130 ezer évesek, s vizsgálatuk évekig tartott, amelynek során összehasonlították azokat az Izraelben és a világ más részein talált ősi emberi csontokkal.
Az antropológusok úgy vélik, hogy rábukkantak az évek óta keresett „hiányzó csoportra”, amelynek fennmaradt maradványait eddig a modern ember vagy a korai Neander-völgyi ember leletei közé sorolták. Eddig nem értették, hogy miként találhattak a több mint százezer évvel ezelőtt Európában élt Neander-völgyiek génjei között Homo sapiens géneket, miközben ez utóbbi csak 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában.
A Homo Neser-Ramla és a Homo sapiensek közötti keveredés, és ezeknek az embereknek a vándorlása viszont lehetővé tette a modern emberi gének eljuttatását Európába.
Eddig azt sem értették, miként jelenhettek meg újra és újra Európában a Neander-völgyiek, miután többször is kipusztultak a pleisztocén eljegesedési periódusok miatt. Az izraeli kutatók magyarázata szerint Neser-Ramla a Neander-völgyiek őshazája lehetett, és innen vándoroltak Európába, amikor az éghajlati viszonyok ezt megengedték.
Megvan a magyarázat a genetikai átfedésekre
Eddig az a klasszikus elképzelés uralkodott, miszerint Európában Neander-völgyiek, Afrikában pedig Homo sapiensek éltek, középen pedig vákuum keletkezett. De az új felfedezés megteremti a kapcsolatot a két korai embertípus között, és megmagyarázza a genetikai átfedéseket is.
A tanulmányok szerint a térség különböző embercsoportjai hosszú ideig párhuzamosan léteztek egymás mellett egymás kiszorítása nélkül, sőt, az ásatás során felfedezett kovakőeszközök elemzéséből kiderült, hogy a Neser-Ramla és a Homo sapiens csoportok információt cseréltek a kovakövek megmunkálásáról.
Vagyis nemcsak genetikai, hanem közeli kulturális kapcsolatban is álltak egymással.
„200 ezer éve Homo sapiensek érkeztek a térségbe, ahol a Neser-Ramla-emberekkel találkoztak. Több tízezer éven át egymás mellett éltek, és kicserélték tudásukat” – elemezte a helyzetet a Háárec című lapnak a kutatást vezető Izrael Herskovics professzor.
A 2010–2011-ben folytatott feltárásokon 12 méter mélyről kőeszközök kerültek elő, amelyek miatt a helyszínre hívták a régészeket, akik 60 ezer ősi kőeszközt és több ezer csontmaradványt találtak csodálatos épségben az agyagos talajban.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
2020 decemberében kezdte a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti kutatásokat a magyarországi Újlengyel középkori lelőhelyén, melynek során egy egyedülálló, közel 7000 darabos éremkincsleletre bukkantak – olvasható a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
A bejegyzés szerint, a két napos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatája vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel összefogásban. A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló, 1455-ben záródó éremlelet.
A decemberi régészeti bejárás során fémkeresővel további érmek után kutattak, azonban a most előkerült kincsleletet az eredeti helytől egy kicsit távolabb, egy közeli dombon találták meg.
A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1×1 méteres aknát nyitottak meg, ebből került elő egy edény, aminek a hasát a pénzekkel együtt kitépte az eke.
Ritkán figyelhető meg ilyen jól, hogy hogyan rombolja, bolygatja meg a mélyszántás a földben rejtőző emlékeket – írták.
A kincs esetében az eke pont kettétörte az érmeket tartalmazó edényt, és egy adott irányban elhúzta azokat, így követni lehetett a széthúzott, kupacokban heverő pénzeket. A széttört edényt nem lehetett egy darabban tartani, így a benne lévő érmeket a helyszínen felszedték.
A leletegyüttes közel 7000 darab ezüstpénzből és négy aranyérméből állt: a legkorábbi veret egy Lucius Verus (161–169) ezüst denarius, továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516–1526) korabeli denárokat és obulusokat tartalmazott.
A felszedés során az edény has vonalában egy szövet alatt négy, I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforint lapult. A mosás során figyeltek fel egy vatikáni denárra, ami II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik, és igen ritka éremnek számít Magyarországon – magyarázták.
A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben hét lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.
A kincset az akkori emberek a településükön, valószínűleg egy támadás során rejthették el, a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén.
A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással hozhatjuk összefüggésbe, pontosabban amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányába haladt.
Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák.
Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít. A múzeum a lelőhely és a kincs felderítését tovább kívánja folytatni az elkövetkezendő időszakban – hangsúlyozták.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
A csontvázakon végzett elemzések szerint az erőszak és a véres összetűzések nagy szerepet játszottak az itt élő nomádok életében.
Kegyetlen gyilkosságok 1700 éves nyomait tárták fel a szibériai sztyeppéken, a csontvázakon végzett elemzések szerint az erőszak és a véres összetűzések nagy szerepet játszottak az itt élő nomádok életében.
A dél-szibériai Tuva köztársaságban harcos nomádok éltek, akik a régészek szerint az úgynevezett kokel kultúrához tartoztak. Történelmi dokumentumok erőszakos csoportként írják le őket, gyakran kirabolták a szomszédos területeken letelepedett közösségeket.
A Tunnung-1 nevet viselő régészeti lelőhelyen Gino Caspari, a Berni Egyetem kutatója és munkatársai 87 csontvázat tártak fel, melyek a 2-4. századból származnak. A szibériai sztyeppék nomádjai ott temették el halottaikat az egyik korai szkíta halomsír közelében. Több csontmaradványon az erőszak nyomait fedezték fel.
A svájci–orosz kutatócsoport részletes elemzéseket végzett a csontokon talált sérüléseken. Eszerint az áldozatok negyede az őt ért erőszakos cselekedet következtében vesztette életét – írták a szakértők az American Journal of Physical Anthropology című tudományos lapban.
Legtöbben közelharcban haltak meg, sok esetben lefejezték őket. A halottak között gyerekek és nők is voltak. A tudósoknak azt is sikerült kideríteniük, hogy sok személyt valószínűleg még a csatamezőn megskalpoltak, és átvágták a torkukat.
Az adatok szerint a Tunnungban eltemetett lovas nomádok igen nagy százalékát érte erőszakos cselekedet – idézi a Berni Egyetem közleménye Marco Milellát, a tanulmány vezető szerzőjét.
„Az időszámításunk szerinti első évszázadban a hsziungnuk, vagy ázsiai hunok birodalmának szétesése után a politikai instabilitás korszaka zajlott a keleti sztyeppéken. Ennek a politikai változásnak erőteljes hatása volt az emberek életére” – fejtette ki a szakértő.
Arra egyelőre nem találtak választ, hogy az erőszakos tettek idegenekkel való harcok során vagy a közösségen belüli brutális rituálék keretében következtek-e be.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
