A Zsitomir megyei Korosztenyben egy zászlórudat akartak elhelyezni Mal fejedelem emlékműve mellett, s az ásási munkálatok folyamán érdekes dologra bukkantak.
Az előzetes információk szerint a leletek mamutmaradványok. Az archeológusok kiérkezéséig a helyet őrizet alá helyezték, a maradványoknak szarkofágot építettek.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Szokatlan, többszörösen is újdonsággal szolgáló, részlegesen mumifikálódott holttestet találtak egy ősi pompeji sírban.
A szokatlan lelet többszörösen meglepő, mert Pompeji utolsó, a Vezúv pusztító kitörését megelőző évtizedeiben nem volt szokás a holtak eltemetése, a felnőtt halottak túlnyomó többségét elhamvasztották, ráadásul a holttest részlegesen mumifikálódott, bár még nem tudni, hogy balzsamozásnak vagy a sírkamra tartósító hatásának eredményeként.
A romváros közönség előtt még elzárt területén, az egykori városközpont keleti részén, a Porta Sarnó-i nekropoliszban talált temetkezési helyen a sírfelirat ráadásul minden eddiginél határozottabban megerősíti, hogy a 79-ben elpusztult római településen a latin mellett használták a görög nyelvet is a színházakban, ami nagy görög befolyásról tanúskodik.
A város egyik főbejáratánál, a Sarnói kapunál talált sírkamrába egy felszabadított rabszolgát temettek, egy bizonyos Marcus Venerius Secundiót, aki meglehetősen sokra vitte szabad emberként. Földi maradványainak tanulmányozásából arra lehet következtetni, hogy nem végzett igazán kemény fizikai munkát, ráadásul szabad emberként elég tehetőssé vált ahhoz, hogy egy drága temetőben földeltesse el magát.
Az elhunyt 60 évi körüli lehetett, a sírban megtalálták ősz haját, füle egy darabját, több csontját és szövetfoszlányokat – hangzott el a lelet hétfői bemutatóján. Szakértők szerint ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt csontváz Pompejiben.
A sírfelirata méltatja, hogy az elhunyt „négy napig tartó, görög és latin nyelvű színházi előadásokat tartott”. Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint az, hogy görög nyelvű előadásokat is rendeztek, „bizonyíték az ősi Pompejire jellemző eleven és nyitott kulturális légkörre”.
A görög felirat „rendkívüli jelentőségét” méltatta Massimo Osanna, a régészeti lelőhely korábbi igazgatója is, aki szerint a felszabadított rabszolga „rejtélyes sírjának felfedezése megerősíti, hogy a régi görögök meghódították a latin kolónia legmagasabb köreit is”.
A rabszolga Marcus Venerius Secundio eleinte Vénusz templomának őre volt, ami befolyásos posztnak számított, hiszen a várost az istennőről nevezték el. Később az Augustus császár emlékét ápoló papság egyik alkalmazottja, sőt később a tagja lehetett.
A sírban talált férfi meglehet szándékosan balzsamoztatta be magát, hogy megóvja holttestét a nedvesség okozta bomlástól – vélekedett a feltárásban részt vevő spanyol kutató, Llorenc Alapont, a Valenciai Európai Egyetem tudósa.
A kutatók remélik, hogy a szokatlan sír sok új adalékkal szolgál a régi rómaiak temetkezési szokásairól.
Apre al pubblico dal 12 agosto il Termopolio della Regio V, l’antica tavola calda di Pompei, portata in luce durante gli ultimi scavi in un’area della città antica mai prima indagata.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
A tudósok remélik, hogy az „őshajó” új ismeretekkel szolgál a csónakok és hajók történelméről és a kőkorszaki vagy kora bronzkori életről a vizek partján.
A következő hetekben emelik ki a különleges fa ereklyét. A több mint nyolc méter hosszú monoxylon szakértők becslései szerint az időszámítás előtti XXIV–XXIII. évszázadból származik. A kifejezés eredendően egy darab fatörzsből kimélyített, az elején vagy mindkét végén hegyes vízi járművet jelöl.
Közlekedés és halászat
„A lelet alapján elsőként lehet bizonyítani, hogy a tavat ekkoriban közlekedési vagy halászati célra használták” – mondta Wolfgang Reimer, a stuttgarti regionális kormányhivatal vezetője.
A most felfedezett ladik Katrin Schütz baden-württembergi gazdasági államtitkár szerint a legrégebbi vízi közlekedési eszköz, melyet eddig a Boden-tóban találtak. Rejtély, hogy miért épp ezen a helyen süllyedt el a hajó. A kiemelt járművet éveken át tartó finom munkával fogják restaurálni és konzerválni.
Mi az a monoxylon?
A Boden-tó bajorországi részén három évvel ezelőtt találtak egy tölgyből készült monoxylont. Míg azonban azt egy darabban tudták felszínre hozni, a mostani esetben ez a Seerhein, a Rajna Boden-tóba ömlő egyik mellékfolyója miatt nem lehetséges, a fa ugyanis túl puha és törékeny.
A víz alatti régészek közlése szerint a monoxylon orra hiányzik. A hársfából készült hajótest 8,56 méter hosszú, legszélesebb része 81 centiméteres. Ezzel ez lehet a legteljesebb állapotban megőrződött prehisztorikus vízi jármű. A monoxylonok az emberiség legrégebbi vízi járművei közé tartoznak, elsősorban tóparti településeken alkalmazták őket.
Korábbi leletek
A Boden-tó rendkívül gazdag régészeti kincsekben. Több mint hetven cölöpfalu maradványait találták már meg a vízben és a lápban. Ezeket kő- és bronzkori vadászok és halászok építették. A tó több mint 110 lelőhelye az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Számos értékes római kori, középkori, kora újkori és századfordulós leletet találtak a szakemberek a Budavári Palotanegyedben, a legérdekesebb egy nőstény oroszlánt mintázó szobor, amely egykor Erzsébet királyné pihenőházát díszítette.
A Budavári Palotanegyed történelmi kertjeinek, parkjainak megújítása mellett megkezdődött a várfalak felújításának következő szakasza. A munkálatok állapotfelméréssel és régészeti feltárással indultak, akkor leltek a Déli nagy rondella környezetében az oroszlánszoborra – közölte a Várkapitányság kommunikációs irodája pénteken az MTI-vel.
Mint írták, a Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatosan újulnak meg a Budavári Palotanegyed balesetveszélyes, lepusztult, szerkezetileg meglazult várfalszakaszai. Kiemelt cél, hogy a várban élők és az oda látogatók rendezett környezetben töltődhessenek fel és a várfalak mentén is biztonságosan járhassák körbe a budai Várat.
A most megtalált, nőstény oroszlánt mintázó dombormű az úgynevezett magyar ház homlokzatát díszítette. A pihenőházat Erzsébet királyné kérésére Hauszmann Alajos építette a századfordulón, a második világháború után lebontották, helyére a ma is látható középkori Zsigmond-tornyot építették vissza.
A szakemberek római kori érmére, I. Ferdinánd király uralkodása idején vert ezüst dénárra, tömör vasból készült ágyúgolyókra, csiszolt kővel díszített 17. századi gyűrűre, a 19. század végén népszerű játékzsetonok angyalt ábrázoló darabjára és egy 1918-as, Kassán készült vasúti plombára is leltek. „A mostani feltáráshoz hasonló léptékű régészeti kutatás a várfalak mentén korábban soha nem volt a budai Várban, mintegy száz helyszínen dolgoznak a régészek. A munkálatokat a Várkapitányság a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum szakembereivel közösen végzi” – idézte Fullár Zoltánt, a Várkapitányság régészeti irodavezetőjét a közlemény.
A budai Várban zajló fejlesztéseket előkészítő régészeti feltárások során az elmúlt években is számos érdekes és értékes középkori, kora újkori és századfordulós leletet találtak. Így Zsigmond, Mátyás, I. Ferdinánd és Ferenc József uralkodásához köthető jelentős tárgyi emlékek is előkerültek. A mostani várfalrekonstrukciós munkálatokon túl a következő években folyamatosan lesznek feltárások, rengeteg új adattal gazdagodhat a budai Vár és számos, az elmúlt évszázadokból fennmaradt történelmi leletre is számítanak a szakemberek.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Titokzatos, ékszerekkel teli bronzkori sírt tártak fel a magyarországi Baja melletti település határában. Bár az ékszerek külön-külön már ismertek a régészek számára főképpen kincsleletekből és egy-két típus néhány csontvázas sírból, de ilyen gazdag együttesben, viseleti szempontból is jól rekonstruálható módon még nem kerültek elő.
Páratlan bronzkori leletekkel gazdagodott a bajai Türr István Múzeum régészeti gyűjteménye, számolt be Facebook-oldalán az intézmény. Egy Baja melletti település határában földművelés alatt álló területen bukkantak a leletekre, így díszített karperecekre, bronztőrre, tüskés tutulusokra a múzeum régészei és műszeres külső munkatársai. A szakemberek még az újév előtt indokoltnak látták a kis felületű mentőfeltárás elvégzését. 2020 utolsó napjaiban egy igen gazdag, több mint ötven ékszert tartalmazó, érintetlen bronzkori, feltehetően női sír került elő. Bár az ékszerek külön-külön már ismertek a régészek számára főképpen kincsleletekből és egy-két típus néhány csontvázas sírból, de ilyen gazdag együttesben, viseleti szempontból is jól rekonstruálható módon még nem kerültek elő. A háton fekvő, nagyon rossz megtartású csontvázat beborították a bronz leletek, amik alapján a sír a bronzkor második felében, feltehetően Kr.e. 1400 és 1200 között kerülhetett földbe (tehát kb. 3200–3400 évvel ezelőtt), de pontosabb kort a tárgyak restaurálása után lehet majd meghatározni. Ebben az időben a régészek által Halomsíros kultúra néven számon tartott népcsoport lakott a területen. A teljes sír a leletek restaurálása és konzerválása után a múzeum új állandó kiállításában várja majd az érdeklődőket.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
A babiloni fogságot követő perzsa uralom korából származó, 2500 éves pecsétnyomókat találtak Jeruzsálem óvárosánál az izraeli régészek – írja az MTI a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság cikke alapján.
Mintegy 50 évvel azután, hogy a babiloniak i.e. 586-ban elfoglalták Júdeát, lerombolták Jeruzsálemet és elhurcolták lakóit, II. Kürosz perzsa király hazaengedte a fogságból a zsidókat, akik a perzsa uralom alatt saját tartományukban élhettek és újra felépíthették a jeruzsálemi Szentélyt.
Ebből a perzsa korszakból származó pecsétnyomókat találtak a mai óvárostól délre lévő Dávid városánál, az egykori Giváti parkolóhelyen folyó ásatásokon, ahol 2500 évvel ezelőtt a város központja volt.
Juval Gadot, a tel-avivi egyetem professzora szerint a pecsétek jelenléte arra utal, hogy az akkoriban újjáépülő városban már jelentős adminisztrációs központ lehetett, ahol a perzsa minták szerinti pecsétekkel látták el az árukat és a leveleket.
A nagyobbik, 8 centiméteres pecsétnyomó nagyságából arra következtettek, hogy árukat tartalmazó nagyobb amforát vagy más kerámia szállítóeszközt zárhattak le segítségével. Egy törött cserépmaradvány átalakításával készítették, melybe különböző vonalakat véstek a perzsa birodalom akkori szokása szerint.
A másik, kisebb, valószínűleg levelek vagy más okiratok lezárását szolgáló pecsétnyomón két emberi alak látható. Egyikük egy nagy székben ül egy vagy két oszlop előtt, a szakértők szerint babiloni stílusú kompozícióban. Az ábra valószínűleg egy királyt ábrázol, az oszlopok pedig Nabu és Marduk istenek szimbólumai.
Az új leletek fényt derítenek egy olyan korra, amelyről eddig szinte kizárólag a Bibliából, Ezsdrás és Nehémiás könyvéből származó írásos emlékek voltak.
A Givati parkoló ásatásának eredményei rávilágítottak a helyi közigazgatás megújítására annak a helynek a közelében, ahol ez a központ az első Szentély megsemmisítése előtt, körülbelül 100 évvel korábban is működött.
A továbbiakban elemezni fogják a most előkerült tárgyakat annak kiderítésére, hogy honnan származtak az anyagok, melyekből gyártották őket és hol készültek.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
