A dél-görögországi Olümpia romvárosban nemrég a nagy eső egy bikát ábrázoló, több mint 2500 éves kicsiny bronzszobrot mosott ki a földből.
A helyszínen munkálkodó szemfüles régész vette észre az aprócska bika egyik földből kikandikáló szarvát az eső után a Zeusznak emelt olümpiai templom közelében – közölte pénteken a görög kulturális minisztérium.
A kiváló állapotban fennmaradt szobrocskát egy laboratóriumba szállították, ahol megállapították róla, hogy az antik görög művészet geometrikus korszakából (i.e. 1050-700) származik – áll a közleményben.
Kutatók szerint a figura egyike lehet annak a több ezer fogadalmi szobornak, amelyet Zeusz főistennek ajánlottak fel Olümpiában, az ókori Görögország egyik legjelentősebb szentélyében az i.e. 1050-től i.e. 700-ig terjedő korszakban, vagyis 2700-3000 évvel ezelőtt.
Az áldozati rituáléban való részvételére utalnak azok az égésnyomok, amelyeket a szobrocskáról levakart üledékben találtak.
A bikák és a lovak jelentős szerepet játszottak a régi görögök életében, így gyakran előfordultak az isteneknek felajánlott áldozati adományok között is.
Sok áldozati adományt egy vastag hamurétegben találtak Olümpiában, ezek jelenleg a helyi régészeti múzeumban láthatók.
Számos értékes római kori, középkori, kora újkori és századfordulós leletet találtak a szakemberek a Budavári Palotanegyedben, a legérdekesebb egy nőstény oroszlánt mintázó szobor, amely egykor Erzsébet királyné pihenőházát díszítette.
A Budavári Palotanegyed történelmi kertjeinek, parkjainak megújítása mellett megkezdődött a várfalak felújításának következő szakasza. A munkálatok állapotfelméréssel és régészeti feltárással indultak, akkor leltek a Déli nagy rondella környezetében az oroszlánszoborra – közölte a Várkapitányság kommunikációs irodája pénteken az MTI-vel.
Mint írták, a Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatosan újulnak meg a Budavári Palotanegyed balesetveszélyes, lepusztult, szerkezetileg meglazult várfalszakaszai. Kiemelt cél, hogy a várban élők és az oda látogatók rendezett környezetben töltődhessenek fel és a várfalak mentén is biztonságosan járhassák körbe a budai Várat.
A most megtalált, nőstény oroszlánt mintázó dombormű az úgynevezett magyar ház homlokzatát díszítette. A pihenőházat Erzsébet királyné kérésére Hauszmann Alajos építette a századfordulón, a második világháború után lebontották, helyére a ma is látható középkori Zsigmond-tornyot építették vissza.
A szakemberek római kori érmére, I. Ferdinánd király uralkodása idején vert ezüst dénárra, tömör vasból készült ágyúgolyókra, csiszolt kővel díszített 17. századi gyűrűre, a 19. század végén népszerű játékzsetonok angyalt ábrázoló darabjára és egy 1918-as, Kassán készült vasúti plombára is leltek. „A mostani feltáráshoz hasonló léptékű régészeti kutatás a várfalak mentén korábban soha nem volt a budai Várban, mintegy száz helyszínen dolgoznak a régészek. A munkálatokat a Várkapitányság a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum szakembereivel közösen végzi” – idézte Fullár Zoltánt, a Várkapitányság régészeti irodavezetőjét a közlemény.
A budai Várban zajló fejlesztéseket előkészítő régészeti feltárások során az elmúlt években is számos érdekes és értékes középkori, kora újkori és századfordulós leletet találtak. Így Zsigmond, Mátyás, I. Ferdinánd és Ferenc József uralkodásához köthető jelentős tárgyi emlékek is előkerültek. A mostani várfalrekonstrukciós munkálatokon túl a következő években folyamatosan lesznek feltárások, rengeteg új adattal gazdagodhat a budai Vár és számos, az elmúlt évszázadokból fennmaradt történelmi leletre is számítanak a szakemberek.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
