A dél-jütlandi Emmerlev kutatása során Lars Nielsen amatőr fémkereső egy egyedülálló aranygyűrűt fedezett fel, amely az ötödik vagy hatodik századból származik.
Ez a vörös féldrágakővel díszített tárgy felkeltette a kutatók érdeklődését. Úgy vélik, hogy a műtárgy a frank állam egy korábban ismeretlen királyi családjához kapcsolódik.
Kirstin Pommergaard régész, a Dán Nemzeti Múzeum kurátora hangsúlyozta, hogy ez a szenzációs felfedezés nemcsak új fejezetet nyit Emmerlev történetében, hanem összeköti az ókor nagy európai központjaival is.
A kutatók úgy vélik, hogy a gyűrű egy frank herceg lányáé lehetett, és hozományként került Dániába, miután hozzáment a helyi uralkodóhoz. A gyűrű egyedisége az akkori hihetetlen kivitelezésben nyilvánul meg. Jól kidolgozott spirálok és a frank stílusra jellemző trefoil minták láthatók rajta. A gyűrűben lévő vörös kő a hatalom szimbóluma, utalva királyi származására.
[type] => post [excerpt] => A dél-jütlandi Emmerlev kutatása során Lars Nielsen amatőr fémkereső egy egyedülálló aranygyűrűt fedezett fel, amely az ötödik vagy hatodik századból származik. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1708724880 [modified] => 1708689977 ) [title] => Dániában találtak egy 1500 éves gyűrűt, amely a frank királyok tulajdona volt [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4284&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4284 [uk] => 4281 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 4282 [image] => Array ( [id] => 4282 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/8a8cf31727745da985aa970dde415b71.webp [original_lng] => 18068 [original_w] => 900 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/8a8cf31727745da985aa970dde415b71-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/8a8cf31727745da985aa970dde415b71-300x150.webp [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/8a8cf31727745da985aa970dde415b71-768x384.webp [width] => 768 [height] => 384 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/8a8cf31727745da985aa970dde415b71.webp [width] => 900 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/8a8cf31727745da985aa970dde415b71.webp [width] => 900 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/8a8cf31727745da985aa970dde415b71.webp [width] => 900 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/8a8cf31727745da985aa970dde415b71.webp [width] => 900 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1708682778:5 [_thumbnail_id] => 4282 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2117 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_77a102737d1f27d9bb7335820e69b880] => {{unknown}} [_oembed_d3b14c375054841a3f34498435ab7e05] => [_oembed_time_d3b14c375054841a3f34498435ab7e05] => 1708682780 [_oembed_e65e4ded6d6d14cf2bea038a748a4164] =>
A Cambridge-i Egyetemmel együttműködő egyiptomi–angol régészeti misszió egy arany ékszergyűjteményt fedezett fel a Nílus keleti partján, a Mai Minya kormányzóságban található Tell El-Amarna nekropoliszban végzett ásatások során. Ez utóbbi Amarna városának temetője volt, amelyet időszámításunk előtt 1346-ban építettek Ehnaton fáraó, a tizennyolcadik dinasztia végének 10. uralkodójának fővárosaként.
Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep) fáraó elhagyta Egyiptom hagyományos politeista vallásait, helyette bevezette az atenizmus imádatát, amelynek középpontjában Aton kultikus isten állt, akit napkorongként ábrázoltak. Korai uralkodása alatt Ehnaton még követte a bevett fáraói istentiszteleti hagyományokat, de hamarosan bevezette az atenizmust, mint államvallást azáltal, hogy Atonnak dedikált templomokat és szentélyeket építtetett Egyiptom városaiban. A fáraó halála után utódai azonban visszatértek a hagyományos istenségekhez, és elhatárolták magukat az atenizmustól. Ehnatont úgymond hiteltelenítették, a korabeli beszámolók „ellenségként” vagy „bűnözőként” emlegették, a történészek pedig gyakran „eretnek királyként” aposztrofálták.
Az Amarma projekt néven futó régészeti expedíció 2005 óta kutatja Amarna nekropoliszát, és 1977 óta folyamatos ásatásokat végez a Cambridge-i Egyetem által vezetett régészeti misszió kutatóinak támogatásával Tel El-Amarnában.
Az északi sivatagi temetőben végzett ásatások során a régészek egy fiatal nő temetkezési helyét fedezték fel: a maradványait textil- és növényi rostszövetbe csomagolták; a nő szirom alakú medálokból álló nyakláncot és három aranyból és steatit-ból (szappankőből) készült gyűrűt viselt az ujján.
Számos más temetkezéssel együtt egy kis aknás-kamrás sírba helyezték el, amely a 18. dinasztia (Krisztus előtt 1550–1292), Ehnaton uralkodása idejéből származik.
Az egyik gyűrűt Bász képe díszíti, aki női társával, Básztettel együtt ókori egyiptomi istenséget jelképezett, akit a háztartások és különösen az anyák, a gyermekek és a szülés védelmezőjeként imádtak. Az istent később minden jó védelmezőjének és minden rossz ellenségének tekintették.
A nő temetkezési helye az Amarna északi sivatagi temetőben található, az északi síroktól nyugatra, az alacsony sivatagi részen – mondta dr. Anna Stevens, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Kis számú temetkezési aknát és sírt, valamint gödörsírokat is rejt.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
A Nuestra Senora de las Maravillas (A csodák Miasszonya) nevű galleon 1656-ban merült hullámsírba 70 kilométerre a szigetcsoport északi részén található egyik zátonynál. Az utóbbi 350 évben a fedélzetén szállított arany kincsvadászokat vonzott a térségbe, így amikor nemrég egy újabb expedíció indult a roncshoz, sokan letettek arról, hogy ilyesmit fognak találni.
Ugyanakkor a több mint 13 kilométer hosszú törmelékmezőn mesés leleteket – drágakövekkel berakott függőket és rozettedíszes aranyláncokat – találtak a roncs feltárásával megbízott Allen Exploration cég szakemberei a bahamai és amerikai haditengerészet régészeinek és búvárainak közreműködésével.
Feltételezések szerint a kincsek kidolgozottsága arra utal, hogy tehetős nemeseknek, vagy esetleg a királyi család tagjainak szánták őket. Mindemellett számos drágakő – Kolumbiában bányászott smaragdok és ametisztek – nem voltak feltüntetve a hajó rakománylistáján, ami arra szolgálhat bizonyítékul, hogy csempészáruról van szó.
— Bill Lamb @ zachvat@newsie.social (@zachvat) July 31, 2022
A leleteket az augusztus 8-án Freeportban megnyíló Bahamai Tengerészeti Múzeumban állítják ki.
A Szent Szűz Mária egyik madridi kolostorban található, XIII. századi „csodatévő” szobráról elnevezett Nuestra Senora de las Maravillas egy nagyobb flotta részét képezte, amely az amerikai kontinensről származó kincsekkel indult Havannából Spanyolország felé. A hajó 1656. január 4-én hajnalban süllyedt el, egy navigációs hiba következtében összeütközött a vezérhajóval, majd zátonyra futott a sekély vízben. A fedélzeten lévő 650 emberből mindössze 45-en élték túl a szerencsétlenséget, sokan cápák martalékává váltak.
Egy Rodosz szigetéről a második világháború alatt ellopott antik arany pecsétgyűrűt adott vissza Görögországnak a svédországi Nobel Alapítvány. A gyűrű Békésy György (Georg von Békésy) Nobel-díjas magyar–amerikai biofizikus halála után bukkant fel műgyűjteményében.
Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery
A görög szárazföld késő bronzkori kultúrájából, a mükénéi korból (Kr. e. 16-12. század) származó, vagyis több mint 3000 éves pecsétgyűrűt, amelyre egy pár szárnyas szfinxet véstek, formálisan csütörtökön Stockholmban adták át a görög kormány képviselőinek – közölte a görög kulturális minisztérium.
A ritka és rendkívül értékes régészeti leletet az Olasz Régészeti Iskola kutatói találták ásatások során egy mükénéi nekropoliszban 1927-ben, amikor a sziget olasz megszállás alatt állt. A gyűrűt a helyi régészeti múzeumból lopták el a második világháború alatt több más régiséggel együtt, amelyet azóta is keresnek.
Egy idő után az ékszer az Egyesült Államokban bukkant fel, a Nobel-díjas Békésy György (1899-1972) vásárolta meg, akinek gyűjteménye az utódok nélkül elhunyt biofizikus halála után a Nobel Alapítvány birtokába került. Az antik ékszert Stockholmban, a Földközi-tengeri és Közel-keleti … ahol 1975-ben a múzeum igazgatója, Carl Gustaf Styrenius régész és Mükéné-szakértő azonosította a Rodoszról ellopott kincsként.
A visszaszolgáltatással a Nobel Alapítvány kifejezi tiszteletét Görögországnak „a kulturális javakkal folytatott illegális kereskedelem elleni szakadatlan erőfeszítéseiért” – mondta Lina Mendoni görög kulturális miniszter.
„Világos volt számunkra, hogy a gyűrűt vissza kell adni. A műtárgynak nagy kulturális és történelmi jelentősége van Görögország számára” – mondta Vidar Helgesen, az alapítvány igazgatója.
A görög kulturális minisztérium közleménye szerint az antik aranygyűrű visszakerül a rodoszi régészeti múzeumba.
Békésy György Budapesten született, de 1947-től az Egyesült Államokban élt, és Honoluluban halt meg. A hallás mechanizmusának megfejtőjeként emlegetett tudós 1961-ben kapta meg az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat a hallással kapcsolatos tudományos munkásságáért.
Titokzatos, ékszerekkel teli bronzkori sírt tártak fel a magyarországi Baja melletti település határában. Bár az ékszerek külön-külön már ismertek a régészek számára főképpen kincsleletekből és egy-két típus néhány csontvázas sírból, de ilyen gazdag együttesben, viseleti szempontból is jól rekonstruálható módon még nem kerültek elő.
Páratlan bronzkori leletekkel gazdagodott a bajai Türr István Múzeum régészeti gyűjteménye, számolt be Facebook-oldalán az intézmény. Egy Baja melletti település határában földművelés alatt álló területen bukkantak a leletekre, így díszített karperecekre, bronztőrre, tüskés tutulusokra a múzeum régészei és műszeres külső munkatársai. A szakemberek még az újév előtt indokoltnak látták a kis felületű mentőfeltárás elvégzését. 2020 utolsó napjaiban egy igen gazdag, több mint ötven ékszert tartalmazó, érintetlen bronzkori, feltehetően női sír került elő. Bár az ékszerek külön-külön már ismertek a régészek számára főképpen kincsleletekből és egy-két típus néhány csontvázas sírból, de ilyen gazdag együttesben, viseleti szempontból is jól rekonstruálható módon még nem kerültek elő. A háton fekvő, nagyon rossz megtartású csontvázat beborították a bronz leletek, amik alapján a sír a bronzkor második felében, feltehetően Kr.e. 1400 és 1200 között kerülhetett földbe (tehát kb. 3200–3400 évvel ezelőtt), de pontosabb kort a tárgyak restaurálása után lehet majd meghatározni. Ebben az időben a régészek által Halomsíros kultúra néven számon tartott népcsoport lakott a területen. A teljes sír a leletek restaurálása és konzerválása után a múzeum új állandó kiállításában várja majd az érdeklődőket.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
