Peru északnyugati részén a régészek egy 5000 éves szertartási templom romjait és emberi maradványokat fedeztek fel egy homokdűne alatt. A lelet a Zaña kerületben található, és a Los Paredones de la Otra Banda – Las Animas régészeti komplexum része.
A június 3-án megkezdett ásatások során tárták fel a többemeletes templom falmaradványait. A falak között három felnőtt csontvázára bukkantak a kutatók. A temetkezések anyagba tekert áldozatokat tartalmaznak, amelyek áldozati szertartásokra utalhatnak.
„Valószínűleg egy 5000 éves vallási komplexumot kutatunk egy agyagfalakkal elhatárolt régészeti térben. A középső részen található egy központi lépcső, amely egyfajta színpadhoz vezet” – mondta Luis Armando Muro Inonyan, az Ukupe–Zaña-völgy kultúrtájai régészeti projektjének vezetője.
A falakat bonyolult frízek díszítik, amelyek madárfejű emberi testet, macskavonásokat és hüllőkarmokat ábrázolnak. A falak felső részeit „festői képet ábrázoló vékonyvakolat” borította.
A kutatók egy emlékművet is felfedeztek, amely i.sz. 600-700-ból, a Moche-kultúra időszakából származik Peruban. A hatalmas templomairól és gyönyörű műalkotásairól, köztük az emberfej alakú kerámia serlegekről ismert Moche emberáldozatot gyakorolt. A csapat azonosította egy 5-6 éves gyermek temetkezési helyét, amelyre valószínűleg jóval később került sor.
Tizenhárom eltemetett emberi maradványra bukkantak egy mexikói piramisnál, közülük nyolc fiatal férfi volt, akiket egy templom felszentelésére szolgáló szertartás részeként fejezhettek le – közölték mexikói régészek szerdán.
A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet szerint a csontvázmaradványok akár kétezer évesek is lehetnek. A maradványok mellett több száz gyöngyöt, nyílhegyeket és kagylókból készült gyűrűket találtak szertartási felajánlásként.
A leletre a Moral-Reforma nevű maja romvárosban bukkantak rá, amely a Mexikói-öböl partján fekvő Tabasco államban található. A hely a Yucatán-félsziget és Közép-Amerika maja királyságait az öböl partvidékének más kultúráival összekötő folyami kereskedelmi útvonal egyik állomása lehetett.
A régészek szerint a nyolc áldozat maradványait feldarabolhatták, majd szétszórták a piramis alakú templom tövében, mert a csontokat eltérő helyszíneken találták meg. Ugyanitt egy másik csontcsoport is előkerült, amely több száz évvel későbbről származhat.
Emberi maradványokra és ruhadarabokra találtak a Brit Királyi Légierő 1941 júniusában, Hollandia légtere felett lelőtt Wellington bombázógépeinek roncsainál.
Az 1941 júniusában megsemmisített Wellington hattagú legénységéből öten életüket vesztették, miután a gép földbe csapódott az Amszterdamtól körülbelül 60 kilométerre található Niuwe Niedorp közelében. A repülőgépet egy német éjszakai vadászgép lőtte le, a Brit Királyi Légierő (RAF) csapata Bréma kikötőjét bombázta.
A BBC tudósítása szerint a maradványokra egy nagyszabású holland projekt keretében bukkantak rá, melynek célja a világháborús roncsok és a katonák maradványainak felkutatása.
Katerina Sequensova hollandiai cseh nagykövet egy héttel ezelőtt látogatást tett a helyszínen, ahol május 25-e óta dolgoznak civil mérnökök, a holland Védelmi Minisztérium munkatársai és a maradványok azonosítására specializálódott törvényszéki szakemberek.
A második világháború során a RAF 311-es (csehszlovák) százada olyan csehszlovák katonákból állt, akik a nácik által megszállt Csehszlovákiából elmenekülve, Lengyelországban és Franciaországban harci tapasztalatok szerezve csatlakoztak a brit légierőhöz. A század Vickers Wellington és Liberator bombázókkal repült.
A Hollandia feletti légi háború során több mint 5500 repülőgép zuhant le, ezek közül akár 50 roncs még mindig a legénység maradványait rejtheti.
Vilem Bufka százados, a feltárt Wellington pilótája ejtőernyős katapultálásra kényszerült, földetéréskor eltörte lábát. A német katonák elfogták és a Colditz-kastélyban tartották számos más RAF-hadifogollyal együtt, majd 1945-ben visszatért Csehszlovákiába. Vilem Bufka Bomber T2990 Gone Silent címen emlékiratot írt, végül 1967-ben vesztette életét.
