A vár három-négyemeletes volt, és több lépcsőházzal rendelkezett, amelyek közül az egyik meglehetősen jó állapotban maradt fenn.
A hírek szerint megtalálták az északnyugat-franciaországi Vannes középkori várának maradványait a Château Lagorce, egy 18. századi, ma hotelként működő kúria területén. Mint kiderült, a Francia Régészeti Kutatási Intézet (Inrap) munkatársai fedezték fel a romokat, mégpedig egy képzőművészeti múzeum kialakításának előkészítése során. Az ásatások első szakaszának részeként a kutatók a kúria udvarát vizsgálták.
Ott a vár védőfalának két szintjét és egy vizesárkot tártak fel, amely 4 méter mélyen az utcaszint alatt található. A várat 1380 körül építtette IV. János, aki 1345-től Bretagne hercege és Montfort grófja, 1372-től pedig Richmond 7. grófja volt – írja a 24.hu a Heritage Daily-re hivatkozva. Hozzáteszik: a Château de l’Hermine néven ismert várat azért emelték, hogy a herceg megerősítse hatalmát a hercegségben és Vannes városában.
Az Inrap szerint a fennmaradt struktúrák arra utalnak, hogy a vár három-négyemeletes volt, és több lépcsőházzal rendelkezett, amelyek közül az egyik meglehetősen jó állapotban maradt fenn. A csapat többek között megmunkált köveket, valamint vízelvezető csöveket talált a helyszínen, s a latrinákban folytatott vizsgálatok során a 15. és 16. századi várbeli élet nyomaira (érmékre, késekre, csempékre, fatálakra, konyhai eszközökre, ékszerekre) bukkantak.
Sőt, a talajviszonyoknak köszönhetően olyan tárgyak is fennmaradtak, mint ruhadarabok, cipőcsatok, tűk, gyűrűk és egy lakat. A szakértők mindemellett egy malom romjait is felfedezték, amely a vár lakóépületéhez kapcsolódott, ahol egy csatornán átfolyó vízzel működött. Továbbá egy híd maradványai is előkerültek (ez a várat a várossal kötötte össze), tehát összességében rendkívül izgalmas felfedezést tettek.
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Európa legősibb, ismert területet ábrázoló térképét találhatták meg egy kőlapba vésve kutatók Franciaországban. A 4000 éves alkotás hosszú időn át egy várárokban hevert, mire a kutatók újból rátaláltak. A rajta lévő jelölések komoly térképészeti tudásról árulkodnak – írja a Bournemouth-i Egyetem honlapja.
A két méterszer másfél méteres kőlap véseteit tanulmányozó tudósok – a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ, az Inrap régészeti intézet, a Nyugat-Bretagne-i Egyetem és a Bournemouth-i Egyetem munkatársai – szerint a lap nem más, mint egy bronzkori térkép, amely Bretagne nyugati részének egy régióját ábrázolja. A régészek úgy vélik, hogy ez a kőtábla valójában az eddig fellelt legősibb, azonosított területet ábrázoló európai térkép.
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
A Saint-Bélec-tábla néven ismert lelet a Kr. e. 1900. és Kr. e. 1650. közötti időszakból származhat. Bretagne nyugati részén, Finistere-ben egy ősi temetkezési hely feltárásakor bukkant rá 1900-ban egy helyi régész, Paul du Chatellier – idézi fel a BBC hírportálja.
A leletről aztán egy évszázadra megfeledkeztek, évtizedekig tárolták egy várárok alatt, du Chatellier otthonában, a Kernuz-kastélyban. A tábla után kutató régészek 2014-ben találták meg egy pincében. A kőlapra vésett jeleket és vonalakat értelmezve jöttek rá, hogy egy térképet ábrázolnak.
Az ismétlődő motívumok, amelyeket vonalak kötnek össze, a kutatók szerint Finistere megye egy részét ábrázolják. A felfedezésről szóló tanulmányt a Francia Őskori Társaság bulletinjében publikálták a kutatók.
A kőtábla vésetei alapján azonosították, hogy az Odet-folyó völgyét ábrázolja a térkép, amelynek vonalaiból a terület folyóinak hálózatát is felismerték. A térkép mintegy 80 százalékos pontossággal mutatja a folyó több mint 20 kilométer hosszú szakaszának környékét.
Clément Nicolas, a Bournemouth-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint a térkép valószínűleg egy adott terület megjelölésére szolgálhatott. „Lehet, hogy ezzel igazolták abban az időben egy kisebb herceg vagy király területhez fűződő tulajdonjogát” – mondta Nicolas.
„Hajlamosak vagyunk alábecsülni a múlt társadalmak földrajzi ismereteit. Ez a kőtábla azért is fontos, mivel megmutatja a kor térképészeti ismereteit” – fogalmazott a tudós.
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
[type] => post
[excerpt] => Európa legősibb, ismert területet ábrázoló térképét találhatták meg egy kőlapba vésve kutatók Franciaországban. A 4000 éves alkotás hosszú időn át egy várárokban hevert, mire a kutatók újból rátaláltak. A rajta lévő jelölések komoly térképészeti t...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1618001640
[modified] => 1617916556
)
[title] => Ez a hatalmas kőtábla lehet Európa legrégibb 3D-s térképe
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2048&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 2048
[uk] => 2063
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 2054
[image] => Array
(
[id] => 2054
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[original_lng] => 68097
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1618039409:8
[_oembed_cf831b791ca6427bd421a8196ea2ce59] =>
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Ötven éve, 1970. november 9-én halt meg Charles de Gaulle francia elnök, a modern kori francia történelem egyik legnagyobb alakja, az Ötödik Köztársaság első elnöke. De Gaulle a XX. század második felének legmeghatározóbb francia politikusa volt. Hazájában a mai napig igen erős a gaulle-izmus, ez a sajátos jobboldali áramlat, amely a nemzeti függetlenséget, az intézmények stabilitását, Franciaország nagyságát állítja a középpontba.
1890. november 22-én, Lille-ben született. Irodalomtanár apjától hazafias és vallásos nevelést kapott, tizenkilenc évesen jelentkezett a katonai akadémiára. 1912-ben kezdte meg katonai szolgálatát, parancsnoka az a Philippe Pétain volt, akivel a második világháború alatt került szembe. Az első világháborúban kétszer sebesült meg a frontvonalban, a verduni csata idején fogságba esett, és hiába próbált többször is megszökni, csak a német fegyverletétel után nyerte vissza szabadságát. A háború után a tehetséges fiatal tiszt a vezérkarhoz került, és könyvekben fejtette ki újszerű nézeteit: a jövőben csak egy motorizált, stratégiáját mozgékony páncélos alakulatokra alapozó hadsereg lehet ütőképes. A Maginot-vonalra és a németekkel szembeni védelemre esküvő francia katonai vezetés nem sok figyelmet szentelt de Gaulle hóbortjainak, de állítólag a túloldalon, Berlinben alaposan tanulmányozták műveit.
A második világháborúban, amikor a németek villámháborús taktikájukkal egyszerűen megkerülték a francia erődrendszert és tankjaikkal legázolták a franciákat, de Gaulle egy harckocsidandár élén ért el kisebb sikereket, de a vereséget nem tudta megakadályozni. A megadást ellenezte, de most sem hallgattak rá, így emigrációba vonult, nem vállalt közösséget a Pétain vezette, a nácikkal kiegyező vichyi Franciaországgal. Londonból irányította a felszabadításért küzdő Szabad Francia Erőket, ébren tartotta a lelkesedést és állhatatosságával, makacsságával (amelyet szövetségesei időnként arroganciának éreztek) kivívta, hogy Franciaországot a második világháború végén a győzelem teljes jogú részesének ismerje el a többi szövetséges nagyhatalom. Az ország felszabadításakor természetszerűen ő került a nemzeti kormány élére, de 1946 elején – nem tudván összebékíteni a különböző pártok gyakran eltérő véleményeit – lemondott. Ezután az ellenzéki lét, majd 1953-tól a magány (vagy ahogy a francia közbeszédben emlegetik, a sivatagi átkelés) évei következtek, ezeket vidéki birtokára visszavonulva töltötte. Az utódok kisszerű marakodása, a kiábrándulás és az 1950-es évek második felére kiéleződő algériai válság nyomán egyre többen gondolták ismét úgy, hogy csak a rendkívül népszerű De Gaulle vezetheti ki a válságból Franciaországot. 1958 júniusában kormányfő lett, majd az új alkotmány kidolgozása után, még abban az évben, novemberben az Ötödik Köztársaság első elnökévé választották.
Az ezt követő tizenegy év, a de Gaulle-korszak a látványos változások periódusa volt: sikerült lezárnia az algériai válságot, 1966-ban az ország szuverenitására hivatkozva kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, konzekvensen akadályozta Nagy-Britannia belépését az Európai Közösségekbe, az Európai Unió elődjébe. De Gaulle hitte, hogy Franciaországnak erős vezetésre van szüksége, monarchiára, de nem isteni jogból eredő örökletes, hanem választási monarchiára. A monopolisztikus berendezkedésnek idővel egyre több ellenfele támadt, különösen a fiatalok körében, és az 1968-as diákmozgalmakon az elnök még úrrá lett, de a következő év már bukását hozta. Egy nem túl jelentős, a szenátus reformjáról tartott népszavazáson 1969-ben vereséget szenvedett, és mivel feltétlenül tisztelte a népszuverenitást, azonnal lemondott. Élete hátralévő másfél évében egyszerű életet élt kelet-franciaországi vidéki házában, távol tartotta magát a politikától, emlékiratain dolgozott. Tizenhárom nappal nyolcvanadik születésnapja előtt, 1970. november 9-én, Colombey-les-Deux-Églises-ben érte utol a halál, amelynek hírét Georges Pompidou elnök, megválasztása előtt de Gaulle közeli munkatársa, e szavakkal jelentette be:
„De Gaulle tábornok halott. Franciaország megözvegyült.”
[type] => post
[excerpt] => Ötven éve, 1970. november 9-én halt meg Charles de Gaulle francia elnök, a modern kori francia történelem egyik legnagyobb alakja, az Ötödik Köztársaság első elnöke.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1604961853
[modified] => 1604952227
)
[title] => Ötven éve történt: „De Gaulle tábornok halott. Franciaország megözvegyült.”
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1384&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 1384
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 1385
[image] => Array
(
[id] => 1385
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/charlesdg.jpeg
[original_lng] => 68097
[original_w] => 1000
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/charlesdg-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/charlesdg-300x180.jpeg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/charlesdg-768x461.jpeg
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/charlesdg.jpeg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/charlesdg.jpeg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/charlesdg.jpeg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/charlesdg.jpeg
[width] => 1000
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1604945027:12
[_thumbnail_id] => 1385
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5185
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cf831b791ca6427bd421a8196ea2ce59] =>
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
