A spanyol Stonehenge, a Guadalperal Dolmen a híres brit emlékműnél 2000 évvel idősebb, 150 kőből álló őskori kör újból láthatóvá vált a szárazság miatt.
A Guadalperalt 1924-ben fedezte fel Hugo Obermaier német pap és amatőr régész a Valdecañas víztározó felszíne alatt. Az emlékmű 150 gránitkőből áll és több mint 7000 évvel ezelőtt épült. A gránitkövekből álló kör völgyét felfedezése után közel 40 évvel Franco spanyol diktátor parancsára elárasztották vízzel. Azóta a mostani az ötödik alkalom, hogy láthatóvá vált. A köveken hullámos díszítések találhatóak, amelyek a feltételezések szerint a közeli Tejo folyót ábrázolják. A régészek úgy gondolják, az őskori építményt vagy templomként használták, vagy temetési szertartásokhoz.
Bár Nyugat-Európában sok ehhez hasonló emlékmű van elszórva, keveset tudunk arról, hogy kik és miért építették őket. Mivel sok helyen a romok közelében emberi maradványokat találtak, leginkább sírokra gyanakodnak.
Spanyol–angol 1:1
Az angol Stonehenge-t évente 80 000 turista keresi fel, ennek a területe nagyobb, de a spanyol műemlék több kőből áll. A kőzetcsoport radiokarbonos kormeghatározás szerint körülbelül 7000 éves, ami 2000 évet ver rá Stonehenge-re.
Az angol köveket a walesi Preseli Hillsből bányászták, és szállították jelenlegi helyükre, de az még mindig rejtély, hogy miért építették fel őket a brit partoknál. A guadalperali dolmennél a régészek római maradványokat, érméket, kerámiákat és egy teljes települést is találtak.
Az ókori kör megmentése
Szakértők attól félnek, hogy ha újra elnyeli a víz a spanyol dolment, az már végzetes károkat okozhat benne, mert a gránit hajlamos az erózióra. Ángel Castaño, a Peraleda Kulturális Egyesület elnöke a közelmúltban petíciót indított, hogy az őskori emlékművet vigyék el vizes helyéről, és helyezzék biztonságosabb, szárazabb körülmények közé.
A monolitokon már jelentős kopás jelei mutatkoznak – mondta Castaño 2019-ben, amikor a kövek utoljára víz felett voltak. Ha most nem mentik meg őket, már késő lehet.
Enrique Cedillo, a madridi Complutense Egyetem régésze, az egyik szakértő, aki tanulmányozta a dolment. Szerinte a kövek egy központi kamrát vesznek körül, ahol talán napimádó szertartásokat tartottak. A vallási felhasználás szinte biztos, de szakértők szerint kereskedelmi központként is fontos szerepe lehetett.
