Magyar és román paleontológusok rendkívül gazdag gerinces leletegyüttest tártak fel a Hátszegi-medencében: a K2-es lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz fosszíliát találtak, köztük nagy méretű dinoszauruszcsontokat szinte egymásra rétegződve. A lelőhely részletes vizsgálatának eredményeit a napokban tették közzé a PLOS One tudományos folyóiratban.
Egy magyar és román paleontológusokból álló kutatócsoport már több mint öt éve folytat kutatásokat a dinoszauruszmaradványairól híres Hátszegi-medence nyugati felében, ahol már számos dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel. Az ELTE sajtóközleményéből kiderül, hogy a Valiora Dinosaur Research Group felfedezett egy lelőhelyet, ahol négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt találtak.
Kiemelték, hogy a nagy méretű dinoszauruszcsontok szinte egymáson feküdtek, ami példa nélküli koncentrációt jelent a medencében. „2019-ben, az első terepbejárásunk alkalmával a Hátszegi-medencében, szinte azonnal rátaláltunk a K2-es lelőhelyre. Ez a felfedezés emlékezetes pillanat maradt számunkra: már az első percekben feltűntek a patakmeder szürke, agyagos rétegeiben csillogó, nagy méretű, fekete dinoszauruszcsontok, amelyek kivételes megtartásukról tanúskodtak” – idézte fel a munka kezdetét Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszék adjunktusa, a kutatócsoport vezetője.
Megjegyezte, hogy ettől a pillanattól kezdve „teljes erőbedobással vetettük bele magunkat a munkába”, és a több éven át folytatott ásatások alatt rendkívül gazdag gerinces leletanyagot gyűjtöttek össze.
Mint írják, a Hátszegi-medencében tanulmányozott felső kréta szárazföldi rétegek a dinoszauruszok kihalását megelőző néhány millió éves időszakba engednek betekintést. Az ásatások eredményeként a kutatók egy több ezer gerincesmaradványt magában foglaló leletegyüttest azonosítottak, amely kétéltűek, teknősök, krokodilok, dinoszauruszok, repülő hüllők és emlősök maradványait is tartalmazza.
A leletek számát tekintve a K2-es lelőhely a leggazdagabb, ahonnan több mint 800 gerincesmaradvány került elő kevesebb mint öt négyzetméternyi területről. A lelőhely részletes vizsgálatának eredményeit a napokban tették közzé a PLOS One tudományos folyóiratban.
A lelőhelyről nemcsak különálló csontok, hanem részleges dinoszaurusz-csontvázak is előkerültek.
Ezek két különböző növényevő fajt képviselnek. Az egyik a Rhabdodontidae családba tartozó, mintegy két méter hosszú, többnyire két lábon járó növényevő, amely a Hátszegi-medence egyik leggyakoribb dinoszaurusza lehetett. Mint írják, a másik típusú csontváz azonban igazi meglepetést okozott: egy Titanosauria csoportba tartozó sauropoda maradványairól van szó – ilyen jó állapotban megőrződött példányt eddig nem ismertek Erdélyből.
Rámutattak, hogy a publikációban ismertetett leletegyüttes, valamint a Hátszegi-medencében zajló további ásatások alatt előkerülő anyag vizsgálata várhatóan még pontosabb képet ad majd azokról az evolúciós és ökológiai folyamatokról, amelyek formálták a késő kréta korban élt (kelet-)európai dinoszauruszfaunák összetételét.
