Irak északi részén, a Moszuli-gát víztározójának partján, a Duhok tartománybeli Khanke térségben 40 ókori sírt fedeztek fel a vízszint drámai csökkenése után.
A leletek a becslések szerint több mint 2300 évesek, és a hellenisztikus vagy hellenisztikus–szeleukida korból származhatnak. Bekas Brefkany, Duhok régészeti igazgatója és a feltárást vezető szakember szombaton elmondta: „Eddig körülbelül 40 sírt fedeztünk fel.” Csapata már 2023-ban felmérte a területet, de akkor csak néhány sír részleteit látták. A tényleges feltárásra csak most, a vízszint „legalsó” állásánál nyílt lehetőség.
Az elmúlt években az iraki aszályok – amelyek immár ötödik éve sújtják az országot – több ezer éves romokat hoztak felszínre ugyanebben a térségben. „Az aszályok számos területre, például a mezőgazdaságra és az energiatermelésre is jelentős hatással vannak. De számunkra, régészek számára… lehetővé teszik, hogy ásatásokat végezzünk.”
A most feltárt sírokat a szakemberek a Duhoki Múzeumba kívánják szállítani további vizsgálat és megőrzés céljából, mielőtt a területet ismét elárasztja a víz. Irak különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira: az ország évről évre emelkedő hőmérséklettel, krónikus vízhiánnyal és tartós aszályokkal küzd – írja az Al Jazeera.
Archaeologists in drought-hit Iraq have discovered 40 ancient tombs after water levels in the country's largest reservoir declined, an antiquities official said Saturday. https://t.co/MFxQtQk3QBpic.twitter.com/S4P2uVrWwr
A hatóságok figyelmeztettek, hogy az idei év az egyik legszárazabb 1933 óta, a víztartalékok pedig teljes kapacitásuk mindössze 8 százalékára csökkentek. Emellett az ország a szomszédos Iránban és Törökországban épített víztározókat is okolja, amelyek drasztikusan visszafogták a hajdan bővizű Tigris és Eufrátesz folyók áramlását – ezek a folyók évezredek óta Irak mezőgazdaságának éltetői.
A régészek szerint a település a Mitanni Birodalom fontos központja, az egykori Zakhiku lehet. A palota maradványait már 2018-ban feltárták, most sikerült a többi épületét is.
Mintegy 3400 évvel ezelőtt a Tigris-folyó partján feküdhetett az a város, amelynek a maradványait egy német és kurd régészekből álló csoport tárta fel.
A település maradványai a moszuli víztározóból kerültek elő, miután az év elején az Irakban pusztító súlyos aszály miatt leapadt a vízszint.
A kutatók szerint a város, amelyben egy palota és több nagy épület, köztük egy hatalmas raktár is állt, a Kr. e. XV–XIII. századi ókori mezopotámiai Mitanni Birodalom fontos központja, Zakhiku lehet. A régészeti helyszín Irak kurdisztáni régiójában, Kemunében található – számolt be róla hétfőn a Phys.org tudományos ismeretterjesztő portál.
A régészcsoport villámgyorsan állt össze a feltáráshoz, mivel nem tudhatták, hogy mikor kerül ismét víz alá a helyszín. A munkálatok finanszírozását a Fritz Thyssen Alapítvány biztosította a Freiburgi Egyetemen keresztül.
A kutatóknak sikerült nagyrészt feltérképezniük a várost.
A mintegy 2000 négyzetméteres palota maradványait már 2010-ben felfedezték, és 2018-ban, mikor egy aszályos időszakban szárazra került, fel is tárták. A többi épületet azonban most sikerült feltárni.
A régészeket meglepte, hogy a napon szárított vályogtéglából készült falak milyen jó állapotban maradtak meg. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a várost Kr. e. 1350 körül földrengés rombolta le, és a falak fölső részei maguk alá temették az épületeket.
A régészcsoport egy német tagja, Peter Pfälzner, a Tübingeni Egyetem tudósa elmondta, hogy öt kerámiaedényt is találtak, amelyekben több mint 100 ékírásos agyagtábla volt. A kutatók remélik, hogy ez a felfedezés fontos információkkal szolgál majd a Mitanni-korszak végéről és az asszír uralom kezdetéről a térségben.
A régészeti helyszín konzerválása érdekében a feltárt épületeket teljesen beborították szorosan illeszkedő műanyag fóliával, és kaviccsal fedték le, hogy ne károsítsa a visszatérő víz.
Lassan visszatérnek az európai régészek a civilizáció bölcsőjének tartott egykori Mezopotámia területére, hogy végre megint ókori kulturális kincsek után kutassanak. Mindezt eddig a háború és a fegyveres konfliktusok nem tették lehetővé.
„Larsza ősi sumér városnál vagyunk, ami pár kilométerre esik a mai Nászirijjától. Larsza az egyik legnagyobb lelőhely Irakban, több mint 200 hetáron fekszik. Akkora lehetett, mint Párizs a középkorban, II. Fülöp idejében” – beszél a helyszínről Régis Vallet francia régész, aki munkatársaival együtt előzőleg éppen egy híd pillérének maradványait tisztította meg a földtől.
Larsza Mezopotámia legősibb városainak egyike, amely már az i. e. 5. évezredben is lakott volt.
„Az eddigi leletek alapján itt egy templom lehetett, odébb pedig egy szentély” – mutat körbe a feltárás helyszínén egy német régész.
A nemzetközi régészeti misszió tagjainak nemrégiben sikerült feltárniuk egy uralkodói rezidenciát, amelyet 60 ékírásos tábla alapján azonosítottak. Az értékes leletek a bagdadi nemzeti múzeumba kerültek.
[type] => post [excerpt] => Lassan visszatérnek az európai régészek a civilizáció bölcsőjének tartott egykori Mezopotámia területére, hogy végre megint ókori kulturális kincsek után kutassanak. Mindezt eddig a háború és a fegyveres konfliktusok nem tették lehetővé. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1642196340 [modified] => 1642109123 ) [title] => Irak: Ismét kutatnak az egykori Mezopotámia területén európai régészek [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3011&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3011 [uk] => 3020 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 3012 [image] => Array ( [id] => 3012 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1920x1080-cmsv2-fe3c420d-6634-5c1b-ad57-fe4f30599fe8-6367628.jpg [original_lng] => 152465 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1920x1080-cmsv2-fe3c420d-6634-5c1b-ad57-fe4f30599fe8-6367628-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1920x1080-cmsv2-fe3c420d-6634-5c1b-ad57-fe4f30599fe8-6367628-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1920x1080-cmsv2-fe3c420d-6634-5c1b-ad57-fe4f30599fe8-6367628-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1920x1080-cmsv2-fe3c420d-6634-5c1b-ad57-fe4f30599fe8-6367628-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1920x1080-cmsv2-fe3c420d-6634-5c1b-ad57-fe4f30599fe8-6367628-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1920x1080-cmsv2-fe3c420d-6634-5c1b-ad57-fe4f30599fe8-6367628.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/1920x1080-cmsv2-fe3c420d-6634-5c1b-ad57-fe4f30599fe8-6367628.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1643115235:5 [_oembed_fcb569098856ae8afd08e1ab0427fc74] => [_oembed_time_fcb569098856ae8afd08e1ab0427fc74] => 1642101878 [_thumbnail_id] => 3012 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 6478 [translation_required_done] => 1 [_oembed_921429f866a535f1bb2e7e50e52a1991] => [_oembed_time_921429f866a535f1bb2e7e50e52a1991] => 1719498438 [_algolia_sync] => 508005652000 [_oembed_decde8bc484860cf8fef48d4a7a28ce8] =>
Archaeologists in drought-hit Iraq have discovered 40 ancient tombs after water levels in the country's largest reservoir declined, an antiquities official said Saturday. https://t.co/MFxQtQk3QBpic.twitter.com/S4P2uVrWwr
