Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjYxNDt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30= [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 810 [content] =>Egy bányavállalat, akik vasat akarnak bányászni Ausztráliában, egyszerűen a levegőbe röpítette az ország egyik legősibb régészeti lelőhelyét, az ausztráliai bennszülöttek által mindmáig szentként tisztelt két több tízezer éves sziklamenedéket. A vállalat előbb a bennszülöttekre próbálta fogni a rombolást, majd bocsánatot kért, de a pusztítás helyrehozhatatlan. Régóta nem volt a világban ekkora régészeti rombolás, csak a monumentális afganisztáni Buddha-szobrok tálibok általi felrobbantásához fogható – vélik az UNESCO szakemberei.
A Jukan-szurdokról valószínűleg nem hallottak túl sokan mifelénk, de régészeti szempontól ez a nyugat-ausztráliai lelőhely különös jelentőségű. A déli kontinens benépesülése a tudomány mai állása szerint nagyjából 50 ezer éve kezdődött, a szurdok két barlangját pedig az itt talált tárgyak tanúsága szerint má4 46 ezer éve ember lakta, vagyis a legkorábbi humán emlékek között volt a helye.
Idáig, múlt vasárnap ugyanis szándékosan felrobbantották őket. Az elkövető a Rio Tinto bányakonszern, akik az itt található vaslelőhelyet szeretnék kiaknázni. Ehhez még 2015-ban hivatalos jóváhagyást is kaptak a hatóságoktól, időközben azonban az ilyenkor előírt régészeti lelőhelyfeltárás eredményes volt, ősi őrlőköveket és megmunkált csontdarabot találtak, valamint egy azokhoz képest friss, de így is 4000 éves hajfonatot azonosítottak. A lelőhelynek vallási jelentősége is van, a környéken élő két bennszülött csoport, a Puutu Kunti Kurrama és a Pinikura törzs ugyanis az ősökre hivatkozva saját kulturális örökségének tekinti azt, amihez pár éve a jogi elismerést is megkapták.
Ehhez képest egy héttel ezelőtt a bányacég simán felrobbantotta a helyszínt. Először arra hivatkoztak, hogy a bennszülöttek érdekvédelmi szervezete nem volt elég egyértelmű, hogy ezek mennyire fontos helyek számukra, ezt azonban azok rögtön hevesen cáfolták: mint mondják, több hónapja tárgyaltak a bányával erről, legutóbb márciusban jelezték, hogy a lelőhely elpusztítása elfogadhatatlan számukra. A robbantás előtt a bánya nem jelezte előre a szándékát.
Nagyon sajnáljuk az általunk okozott fájdalmat
– reagált néhány nap elteltével a bánya vezetése, akik megígérték, hogy a továbbiakban átnézik az egész térségben a terveiket.
Peter Stone, az UNESCO kulturális tulajdonlásért és békés megoldásokért felelős vezetője szerint a Jukan-szoros régészeti pusztítása a legsúlyosabbak a jelenkori történelemben, azt csak ahhoz lehet hasonlítani, amikor a tálibok vallási fanatikusként felrobbantották az óriási buddhista szobrokat Afganisztánban, a Bámiján-völgyben, vagy a szíriai Palmyra városának elpusztítását az Iszlám Állam szélsőségesei által.
(index.hu)
[type] => post [excerpt] => Egy bányavállalat, akik vasat akarnak bányászni Ausztráliában, egyszerűen a levegőbe röpítette az ország egyik legősibb régészeti lelőhelyét, az ausztráliai bennszülöttek által mindmáig szentként tisztelt két több tízezer éves sziklamenedéket. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1591119060 [modified] => 1591116266 ) [title] => Egy ausztrál vasbánya 46 ezer éves régészeti lelőhelyet és szentélyt tett tönkre [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=810&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 810 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 812 [image] => Array ( [id] => 812 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg [original_lng] => 106247 [original_w] => 620 [original_h] => 414 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg [width] => 620 [height] => 414 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg [width] => 620 [height] => 414 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg [width] => 620 [height] => 414 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg [width] => 620 [height] => 414 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg [width] => 620 [height] => 414 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1591105466:10 [views_count] => 7002 [_thumbnail_id] => 812 [_edit_last] => 10 [translation_required] => 2 [translation_required_done] => 1 [_oembed_32ba7a73617e11d67646ad87ff0b5545] => [_oembed_time_32ba7a73617e11d67646ad87ff0b5545] => 1597274162 [_oembed_6aad66eb1417e4b19e0554668cd69c57] =>[_oembed_time_6aad66eb1417e4b19e0554668cd69c57] => 1617547326 [_oembed_4dcc10a06067ef6c118d1a19bedb4b00] => {{unknown}} [_oembed_257857ed0f5d5e3802c7cc905ce859e3] => [_oembed_time_257857ed0f5d5e3802c7cc905ce859e3] => 1719562629 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 17 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Sürgős [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 401 [1] => 612 [2] => 614 [3] => 613 [4] => 615 ) [tags_name] => Array ( [0] => Ausztrália [1] => bányászat [2] => károk [3] => régészeti lelőhely [4] => UNESCO ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 614 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 614 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )Scientists determined the painting’s age by analysing ancient mud wasp nests around the artwork.
Posted by BBC News on Monday, February 22, 2021