A térség római kor utáni életébe ad értékes betekintést azoknak a koraközépkori kincseknek a tömkelege, amelyekre a Cambridge-i Egyetem lebontott diákszállásai alatt talált sírokban bukkantak régészek.
A szakemberek „az évszázad felfedezésének” minősítették a leleteket, mondván ez a koraközépkori temető az angolszász régészet egyik legizgalmasabb felfedezése a XIX. század óta – adta hírül a The Guardian brit napilap honlapja.
A King’s College régészei által feltárt kiterjedt temetőben több mint 60 sírt találtak, amikor lebontották az egyetem 1930-as években épült épületcsoportját az angliai város nyugati részében, hogy új modern campust építsenek.
A sírokból mintegy 200 tárgyat, bronzbrosst, gyöngy nyakláncot, kardokat, anyagedényeket, üvegpalackokat tártak fel. Legtöbbjük a korai angolszáz korból (400–650) maradt fenn, de találtak vaskori szerkezetekre és római kori földmunkákra utaló bizonyítékokat is.
Caroline Goodson, a King’s College történésze elmondta, hogy az emberi maradványok páratlanul jó állapotban őrződtek meg. A térségre jellemző lúgos föld nem mállasztotta el a csontokat. Ez azért jelentős, mert a régészek képesek lesznek a modern tudományos technikákkal meghatározni étrendjüket és az elhunytak DNS-ét, ami lehetővé teszi a családi kapcsolatok és az emberek vándorlásainak az elemzését.
Goodson elmondta, hogy a feltáráson dolgozók meglepődtek azon, hogy ilyen sok sírt találtak, és hogy ilyen nagy kiterjedésű középkori temetőt római kori árkokkal övezve közel a római kori Cambridge maradványaihoz.
A korabeli történelmi feljegyzések szerint sok római kori városhoz hasonlóan Cambridge is elnéptelenedett, amikor a rómaiak visszavonták katonai egységeiket Anglia területéről az V. században.
Már tudjuk, hogy Cambridge-ből nem vándoroltak el teljesen. De most egy tisztább és nagyobb képet kapunk a római kor utáni települések életéről – tette hozzá.
