A tettes a középiskolában maga is zenélt egy rockegyüttesben. Rajongott John Lennonért. Idővel azonban egyre jobban kiábrándult belőle. Mark David Chapman több ízben is tervezte a gyilkosságot. Először meggondolta magát.
Napra pontosan negyven éve saját háza előtt megvárta Lennont, autogramot kért tőle, majd lelőtte. Chapman tette után nem menekült el, életfogytiglanra ítélték. Első szabadlábra helyezését húsz év börtön után kérvényezte, de elutasították.
Lennon 1940. október 9-én Liverpoolban született. Kamaszkora csupa lázadás forrongás volt. A rock and rollért rajongó fiú 16 évesen ismerkedett meg Paul McCartney-val, akivel együttest alapítottak. Kettejük neve és élete összefonódott. A Beatles dalain (többségét Lennon és McCartney írta és énekelte) egy nemzedék nőtt fel. Szerzeményeiket számtalanszor dolgozták fel és át.
John Lennon a rockzene történetének egyik legnagyobb hatású személyisége volt, aki nemcsak zenéjével, hanem politikai szerepvállalásával is milliókra hatott.
A Beregsomért Alapítvány február 5-én A Lónyay-örökség beregsomi vetületei címmel tartott műhelymunkát, amelynek helyszíne a református parókia nagyterme volt. Ismeretes, hogy Beregsom is rendelkezik Lónyay-kastéllyal, ám erre a kastélyra is ráférne a szakszerű restaurálás, mely után újraéledhetne benne a kulturális élet.
A rendezvény kezdetén Farkas Ernő, a Beregsomért Alapítvány elnöke
köszöntötte az egybegyűlteket, felidézve a Tuzsér Községért
Közalapítvánnyal 2017-ben kezdődött közös munkát, mely a Lónyay család
felkutatására, bemutatására irányul.
Klicsu Ferenc, a Tuzsér Községért Közalapítvány elnöke egy kiselőadás
keretében prezentálta a Lónyay család történelmi hátterét, a tuzséri
kastély jelenét és jövőbeni lehetséges funkcióit. Az alapítvány célja,
hogy a fennmaradt kastélyokat felújított formában a közösség
szolgálatába állítsák. A felújított épületeknek funkciót kell találni,
hiszen egy családi ház fenntartása is nagy költségeket emészt fel, nem
beszélve ezekről az óriási műemléképületekről. A történelem megmutatta,
hogyan lehet könnyen elherdálni az épített örökséget: sok kastélyban
pártiroda, tsz-iroda működött, ekkor romlott jelentősen azok állapota. A
megújult kastélyok jelenlegi funkcióit leginkább a turizmusban látják a
szakemberek. Erről és sok más érdekességről is szól a műhelymunka során
bemutatott könyv, melynek címe A tuzséri Lónyay-kastély jövőbeni
hasznosítási lehetősége a kulturális turizmus kínálta kereteken belül. A
Klicsu Ferenc és Opra Zsuzsanna által szerkesztett kötetet vidékünk
lakói is haszonnal forgathatják, hiszen az örökségvédelem és
örökségturizmus mellett olyan gondolatébresztő témák is kibontakoznak
benne, mint a fogyasztói szokások a kulturális turizmusban. A bemutatott
könyvből mindenkinek jutott egy példány, sokan dedikáltatták is saját
könyvüket a szerkesztővel.
A rendezvény keretén belül levetítették a Lónyayak öröksége című
kisfilmet, melyből megtudhattuk, hogy a beregsomi Lónyay-kastély a
család nyári rezidenciája volt. A kisfilmet mindenki megtekintheti ide kattintva.
„Az emlékek ápolása nagyon fontos. Azt kívánom, hogy minél hamarabb
megújuljanak ezek az épületek, és a magyarság összetartó részévé
váljanak” – mondta zárszavában Gyebnár István beregszászi magyar konzul.
1945. január 27-én halt meg munkatáborban a magyar író, esszéista.
Hetvenöt évvel ezelőtt hunyt el Szerb Antal magyar író,
esszéista a balfi munkatáborban, ahová zsidó származása miatti munkaszolgálata
során került.
Szerb Antal 1901-ben született Budapesten Szerb Károly
óragyáros, kereskedő és Herzfeld Elza fiaként. Édesapjával együtt 1907-ben a
római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt), és attól
kezdve ebben a szellemben nevelték. A budapesti piarista gimnáziumban Sík Sándor
tanította magyarra és támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első
verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is
születtek. Az iskolai önképzőkör elnöke és a cserkészcsapat őrsvezetője volt.
Szerb 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem
bölcsészkarára, magyar–német szakra, megtanult angolul és franciául, majd a
Kölcseyről írt értekezésének benyújtása után 1924. július 24-én doktorrá
avatták. Legnagyobb művei a harmincas évektől születtek: a Magyar Irodalomtörténet
és A Pendragon-legenda 1934-ben, az Utas és holdvilág 1937-ben, A világirodalom
története 1941-ben jelent meg.
Az irodalmárt 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták
munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. Halálának körülményeiről
ellentmondásos adatok vannak. Szerb Antalné leírása szerint 1944 telén a balfi
táborban nagyon legyengült, „nyilas suhancok” félig agyonverték, ezt követően
1945. január 27-én meghalt.
Az első kínai császár, Csin Si Huang ti mauzóleuma mellett, az úgynevezett egyes számú gödörben újabb kétszáz agyagkatonát találtak a kutatók – közölte a Csin Si Huang-ti Múzeum.
Ókori fegyvereket, 12 agyaglovat és két harc szekér
maradványait is kiásták.
A kutatók 2009 és 2019 között mintegy négyszáz négyzetmétert
tártak fel a császár mauzóleumát körülvevő komplexumban.
– Az újonnan megtalált tárgyak egy most feltárt sírban voltak
elrendezve, egy, a mauzóleum sírjaihoz képest alárendelt sírkamrában –
magyarázta a múzeum kutatója a leletről beszámoló kínai állami televíziónak.
Csin SI Huang-ti egyesítette a korábban hadakozó országokból
álló Kínát, az ő nevéhez fűződik a Nagy Fal létrehozása is. Nyolcezer egyedi,
életnagyságú szoborból álló agyaghadsereg őrizte gigantikus sírját, ezekhez
csatlakozik a most megtalált kétszáz agyagkatona.