Monumentális antik márványfejre bukkantak régészek Rómában Traianus fóruma alatt. Róma polgármestere szombaton a közösségi oldalán jelentette be, hogy a lelet egy dús hajkoronát viselő, átható tekintetű férfifej, amely évszázadokon át a föld alatt rejtőzött.
Az ókori római időkből származó monumentális márványfejre bukkantak régészek a Róma történelmi központjában, Traianus egykori fórumán végzett ásatásokon. A lelet egy dús hajkoronát viselő, átható tekintetű férfifej, amely évszázadokon át a föld alatt rejtőzött – írta közösségi oldalán szombaton Roberto Gualtieri, Róma polgármestere.
„Az örök város soha nem fogy ki a meglepetésekből. A lábaink alatt mindennap tovább él egy több ezer éves történelem, amely újra és újra elkápráztatja a világot” – fogalmazott a városvezető. A régészek vizsgálják, kit ábrázolhatott az antik márványszobor. A műalkotást azon a területen találták, ahol egykor egy monumentális, csaknem 12 méter magas oszlopokból álló kapu állt – írta az MTI.
Nero császár korából, vagyis az első századból származó híd maradványai tűntek elő az olasz főváros folyója medréből, amelynek vízszintje minimálisra csökkent a rendkívüli szárazságban – jelentette a La Repubblica római napilap kedden.
Az ókori híd talapzatának több romos maradványa bukkant elő. A Nero császárnak tulajdonított ókori híd helye ismert volt, de a szerkezet a történelem során nagyon ritkán volt látható, mivel maradványait a Tiberis fedi el. A ma Teverének hívott folyó szintje a megszokott legalább négy és fél méterről most 112 centiméterre süllyedt. A túl alacsony vízszint veszélyt jelent a folyó ökoszisztémájára, és a hajózást is akadályozza. Lazio tartomány elnöke, Nicola Zingaretti a folyó területét már korábban katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította a tartós csapadékhiány miatt.
Az első századra datált híd az ókori Rómában a Nero császár építette stadion felé vezetett, amely a mai Vatikán területén állt. A városnak ezen a részén – a folyó jobb oldalán – találták meg Nero anyja, Agrippina villáját is. A híd ugyanott kötötte össze a Tiberis-folyó két oldalát, ahol most a II. Viktor Emánuel olasz királyról elnevezett híd húzódik, mely az Angyalvárral szemközti híd mellett található. Az ókori híd megmaradt magasabb részeit a 19. században bontották le a hajózás akadálymentesítése érdekében.
Forrás: mti.hu
[type] => post [excerpt] => Nero császár korából, vagyis az első századból származó híd maradványai tűntek elő az olasz főváros folyója medréből, amelynek vízszintje minimálisra csökkent a rendkívüli szárazságban - jelentette a La Repubblica római napilap kedden. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1657143960 [modified] => 1657097720 ) [title] => Ókori híd romjai bukkantak elő az alacsony vízállású Tiberis folyó medréből [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3316&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3316 [uk] => 3325 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 3317 [image] => Array ( [id] => 3317 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hid-romjai-roma-1.png [original_lng] => 730864 [original_w] => 979 [original_h] => 483 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hid-romjai-roma-1-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hid-romjai-roma-1-300x148.png [width] => 300 [height] => 148 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hid-romjai-roma-1-768x379.png [width] => 768 [height] => 379 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hid-romjai-roma-1.png [width] => 979 [height] => 483 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hid-romjai-roma-1.png [width] => 979 [height] => 483 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hid-romjai-roma-1.png [width] => 979 [height] => 483 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hid-romjai-roma-1.png [width] => 979 [height] => 483 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1657276824:2 [_oembed_561303f7eba6528e6361b81e0c41625f] => [_oembed_time_561303f7eba6528e6361b81e0c41625f] => 1657086817 [_thumbnail_id] => 3317 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 5265 [translation_required_done] => 1 [_oembed_9ca3189a1244e76b39fe40bfe4ee2cf9] => [_oembed_time_9ca3189a1244e76b39fe40bfe4ee2cf9] => 1657133166 [_oembed_d81ef366d0de2c17bd13c4d375e0a4bd] => [_oembed_time_d81ef366d0de2c17bd13c4d375e0a4bd] => 1657133166 [_oembed_1702634ab80404cec4eb3a0541faa3a6] => {{unknown}} [_oembed_ed325f5ade58b2d89ce2c2dc49074663] => {{unknown}} [_oembed_844c00e6eb30cf38e898a3035773f74b] => [_oembed_time_844c00e6eb30cf38e898a3035773f74b] => 1719499050 [_oembed_33b258b0e3d500fa592f75b867dc5a18] =>
Archaeologists in Türkiye believe they have discovered the tomb of Saint Nicholas, famously known as Santa Claus 🇹🇷 pic.twitter.com/T1Wx40gp7P
Róma történelmi központjában egy óriási követ találtak a munkások egy építkezés során, amely mintegy 2000 évvel ezelőtt az ókori Róma szent városhatárait jelölhette. Az úgynevezett pomeriás kő vagy más néven „cippus” közel kettő méter magas, és finom mészkőből faragták ki.
A kutatók szerint a most felfedezett kő lehetett az egyike azoknak, amelyek Róma „pomeriumát” jelölték: egy szent földsávot a városfalakon belül és kívül, amelyekre más jogszabályok vonatkoztak. Az ókori római jog szerint a szent határokon belül minden Róma városának része volt, ahol tilos volt építkezni vagy gazdálkodni, és amelyen belül tilos volt például a fegyvertartás.
Róma városának alapítása épp ezen határ létrehozásával kezdődött – mondta Claudio Parisi Presicce, a Római Régészeti Múzeumok igazgatója a felfedezést bejelentő sajtótájékoztatón júliusban, amit a LiveScience online tudományos portál idéz.
Peter Wiseman, az Egyesült Királyságbeli Exeteri Egyetem klasszikusok emeritus professzora emlékeztetett, hogy a pomeriumot az időszámítás előtti 8. században Romulus, Róma legendás alapítója határozta meg elsőként, aki a határt egy szent ökör által vontatott ekével húzott barázdával jelölte ki. Maga a barázda így jelölte meg a város ősi határát, amelyet úgy neveztek, hogy pomerium, ami a „pos moerium” szókapcsolatból ered, és ami azt jelenti, hogy „a fal mögött”.
A legenda szerint amikor Romulus ikertestvére, Remus gúnyolódva átugrotta a pomeriumot, Romulus dühében ölte meg őt.
A szakemberek eddig tíz ilyen szent jelölőkövet találtak, a legutóbbit több mint száz éve. Egy latin felirat a kövön azt mutatja, hogy azt a szent sáv mentén, Krisztus után 49 körül helyezhették ki, amikor Claudius császár kiterjesztette a város határait.
A város pomériájának szimbolikus jelentése is volt, és az ókori Róma történetében többször átrajzolták.
Az ókori Róma város körüli szent határ fogalma a tudósok szerint az etruszkoktól származhat, akik a régióban éltek, és akik befolyásolták az utánuk érkező rómaiak gondolkodását. Úgy gondolják, hogy amikor Romulus megrajzolja a pomeriumot, akkor alapvetően elválasztotta a várost a pusztától és a múltjától is, ami a határokon „kívül maradt”.
[type] => post [excerpt] => Róma történelmi központjában egy óriási követ találtak a munkások egy építkezés során, amely mintegy 2000 évvel ezelőtt az ókori Róma szent városhatárait jelölhette. Az úgynevezett pomeriás kő vagy más néven „cippus” közel kettő méter magas, és fi... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1628194920 [modified] => 1628133901 ) [title] => 2000 éves, a Romulus és Remus legendájához köthető követ találtak [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2413&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2413 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 2415 [image] => Array ( [id] => 2415 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210804roma-szent-ko-romolus-es.jpeg [original_lng] => 307622 [original_w] => 800 [original_h] => 600 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210804roma-szent-ko-romolus-es-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210804roma-szent-ko-romolus-es-300x225.jpeg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210804roma-szent-ko-romolus-es-768x576.jpeg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210804roma-szent-ko-romolus-es.jpeg [width] => 800 [height] => 600 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210804roma-szent-ko-romolus-es.jpeg [width] => 800 [height] => 600 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210804roma-szent-ko-romolus-es.jpeg [width] => 800 [height] => 600 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210804roma-szent-ko-romolus-es.jpeg [width] => 800 [height] => 600 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1628123101:12 [_thumbnail_id] => 2415 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3857 [_oembed_561303f7eba6528e6361b81e0c41625f] => [_oembed_time_561303f7eba6528e6361b81e0c41625f] => 1659017320 [_oembed_844c00e6eb30cf38e898a3035773f74b] => [_oembed_time_844c00e6eb30cf38e898a3035773f74b] => 1719579747 [_algolia_sync] => 508004503000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 8868 [1] => 8869 [2] => 231 [3] => 8867 ) [tags_name] => Array ( [0] => alapítás [1] => kő [2] => Róma [3] => Romulus és Remus ) ) [3] => Array ( [id] => 389 [content] =>
Két éven belül megnyithatják a látogatók előtt azt az időszámításunk előtt VI. századból való föld alatti szentélyt, amely az ókori Róma első királyának, Romulusnak lehet a síremléke – közölte Alfonsina Russo, a római Colosseum Régészeti Park igazgatója pár nappal azután, hogy az olasz fővárosban bejelentették a szentély felfedezését.
Halála után istenként tisztelték
A legendás Romulusnak, az örök város alapítójának tiszteletére emelt oltárt és a szarkofágot egy föld alatti teremben (hipogeum) találták meg a Forum Romanum területén. A mintegy 1,4 méter hosszú, tufából készült szarkofág egy kerek oltár előtt áll, amely az időszámításunk előtti 6. századból származik.
A szentélyt a Curia Julia – ez volt a római szenátus találkozóhelye Julius Caesar idején –, bejárata alatt, egy az 1930-as években, a Forum Romanum renoválásának idején épült lépcsőszerkezet alatt tárták fel.
Forum Magnum az ókori Róma fő köztere (Fotó: Wikimedia Commons)
„A felfedezés új fényt vet Róma egész történelmére – mondta el a pénteki sajtótájékoztatón Alfonsina Russo, a Colosseum Régészeti Park igazgatója, egyúttal bejelentve, hogy a 2500 éves helyszínt a tervek szerint „két éven belül megnyitják a látogatók előtt”.
A park közleménye szerint a szentély helye a Forum Romanumon belül egybeesik azzal a területtel, amelyet az ókori rómaiak Romulus sírjának tekintettek. Több szakember szerint azonban nem temetkezési helyről, csupán síremlékről – egy szimbolikus sírról – van szó, mivel a hagyomány szerint Romulus eltűnt egy viharban vagy a szenátorok megölték és darabokra szabdalták.
Halála után Romulust Quirinus néven istenként tisztelték.
A park szerint a szentélyt nem sokkal a halála után emelhették, hogy „kultuszát és emlékét” ünnepeljék.
A szentély további részei tárulhatnak fel
A szentélyt 1899-ben fedezték fel először, ám hamar a feledés homályába merült, mivel nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Akkor agyagedényeket találtak a szarkofágban, de csontokat nem.
A szentélyt 1899-ben fedezték fel először, ám hamar a feledés homályába merült, mivel nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Akkor agyagedényeket találtak a szarkofágban, de csontokat nem.
A régészek most újra ásatásokat kezdtek a területen és tavaly novemberben elkezdték lebontani a lépcsősort, amely a szentély felett húzódott. A lelet valódi jelentősége csak az újabb ásatások és kutatások fényében vált világossá. A tervek szerint áprilisban újabb munkálatok kezdődnek.
„Hamarosan megtudjuk, hogy mi van még odalent” – jegyezte meg az ásatást vezető Patrizia Fortini, aki szerint a szentély további részei tárulhatnak fel. A római mitológia szerint az örök várost Romulus és Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia papnő ikergyermekei alapították. Romulus magának akarta a hatalmat, ezért megölte Remust, és ő lett Róma első királya. A város alapítását a hagyomány időszámításunk előtt 753. április 21-ére teszi.
A szentélyt 1899-ben fedezték fel először, ám hamar a feledés homályába merült, mivel nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Akkor agyagedényeket találtak a szarkofágban, de csontokat nem.
A szarkofág egy kerek oltár előtt áll (Fotó: Archaeological Park of the Colosseum)
A régészek most újra ásatásokat kezdtek a területen és tavaly novemberben elkezdték lebontani a lépcsősort, amely a szentély felett húzódott. A lelet valódi jelentősége csak az újabb ásatások és kutatások fényében vált világossá. A tervek szerint áprilisban újabb munkálatok kezdődnek.
„Hamarosan megtudjuk, hogy mi van még odalent” – jegyezte meg az ásatást vezető Patrizia Fortini, aki szerint a szentély további részei tárulhatnak fel.
A római mitológia szerint az örök várost Romulus és Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia papnő ikergyermekei alapították. Romulus magának akarta a hatalmat, ezért megölte Remust, és ő lett Róma első királya. A város alapítását a hagyomány időszámításunk előtt 753. április 21-ére teszi.
