Szent Gellért csaknem ezer év távlatából is a legismertebb magyarországi szentek egyike, emléknapját szeptember 24-én ünnepeljük. A vértanúhalált halt bencés szerzetes egy véletlen esemény következtében került Itáliából Magyarországra, ami személyes életében sorsfordulót hozott, Szent István király Magyarországán pedig új fejezetet nyitott a keresztény hit terjesztésében.
Szent Gellért valószínűleg 980 körül, Szent György napján (április 23-án) született a gazdag velencei Sagredo patríciuscsaládban. A keresztségben a György nevet kapta. Ötéves korában nagyon beteg lett, és szülei védőszentjének ajánlották fel: elvitték a San Giorgio Maggiore-sziget bencés monostorába, ahol a szerzetesek imádságától meggyógyult. Szülei fogadalmuknak megfelelően a monostorban hagyták a kisfiút, aki itt nevelkedett és tanult, majd a rend tagjai közé lépett, szerzetesi névként szentföldi zarándoklaton elhunyt atyja nevét vette fel így lett Gellért.
Huszonöt éves sem volt, amikor rendtársai perjellé (kolostorvezetővé), majd bolognai tanulmányai végeztével apáttá választották. Három év múltán lemondott, és szentföldi zarándoklatra indult, azzal a céllal, hogy Betlehemben kolostort alapítson. Azonban egy vihar Zára (Zadar) helyett az isztriai Szent András-szigetre vetette a hajóját.
A kényszerpihenő alatt beszélte rá Razina, a Szent Márton bencés monostor apátja, hogy engedjen az isteni jelnek és a Szentföld helyett inkább Pannóniába menjen téríteni.
Az unszolásnak engedve, és mivel István királytól akart támogatást kérni szentföldi útjának folytatásához, Pécsen át Székesfehérvárra utazott. A legendák szerint Gellért Magyarországra érkezvén a pécsi székesegyházban mondta el első prédikációját Péter-Pál napján, a templom névadóinak ünnepén. Ezután Pécsváradon beszélt a néphez olyan sikerrel, hogy hamarosan István király elé vitték Székesfehérvárra, ahol Szűz Mária tiszteletére tartott prédikációt.
Szent Gellért nem beszélt magyarul, de nagy szónoki tehetséggel megáldott tudós ember lévén személyiségének varázsa még a tolmácsok közvetítő beszédén is átsugárzott. István király felismerte tehetségét és udvarába hívta. Rövid időn belül bizalmi emberévé, tanácsadójává tette, valamint megbízta Imre herceg nevelésével is.
Nyolc év elteltével, 1023-ban, miután úgy vélte, a feladatnak eleget tett, az udvar lármájából Bakonybélbe vonult vissza. A legenda szerint itt hét évig böjtöléssel, elmélkedéssel töltötte napjait a maga építette cellában.
István király 1030-ban, Ajtony legyőzése után ismét megkereste, és rábízta a csanádi püspökség megszervezését. Szent Gellért az egyházmegyét főesperességekre osztotta, székesegyházat és templomokat építtetett, a papok képzésére káptalani iskolát hozott létre.
István király 1038-ban bekövetkezett halála utáni zűrzavaros helyzetben szándékai ellenére ismét politikával kellett foglalkoznia.
1044 húsvétján nyilvánosan vetette Aba Sámuel szemére gonosztetteit, de elítélte Orseolo Péter király türelmetlen és zsarnoki politikáját is.
Az 1046-os Vata-féle pogánylázadás idején szenvedett vértanúságot, amit látomása előző nap megjósolt. A száműzetéséből hazatérő András és Levente hercegek fogadására induló Szent Gellért és három társa 1046-ban a lázadók fogságába került, később a lázadók Gellért püspököt meggyilkolták. Előbb lerángatták kocsijáról, taligára rakták és a Kelen-hegyről (ma Szent Gellért-hegy) ledobták a mélybe. Túlélte a zuhanást, ezért támadói mellét átszúrták egy dárdával, majd a fejét egy sziklának ütötték, végül ez okozta a halálát.
Maradványait másnap a pesti Boldogságos Szűz templomában temették el. Sírjánál csodák, rendkívüli gyógyulások történtek.
Hét évvel később az általa alapított csanádi székesegyházban temették újra.
Szent László király idején, 1083. július 26-án István királlyal és Imre herceggel együtt avatták szentté. Bebalzsamozott tetemét 1384-ben szülővárosába, Velencébe szállították, ma Murano egyik templomának oltára alatt őrzik.
A szent püspök életének történetét két legenda őrizte meg számunkra. A kisebb Szent Gellért-legenda a XI. század második felében keletkezett, és a feltételezések szerint a püspök szerzetestársának, Valternek a tollából való. A kisebb Szent Gellért-legenda kéziratának egy-egy példánya a mai Belgium területén fekvő corsendonki könyvtárban, illetve a velencei Szent Márk-könyvtárban található.
A XIII–XIV. századból fennmaradt nagyobb Szent Gellért-legenda részletesebb leírást ad a szent életéről. Kézirata jelenleg a Bécsi Nemzeti Könyvtár tulajdonában van.
Az életút felvázolásán a legendák több helyen is említést tesznek Gellért Szűz Mária-tiszteletéről, amely valószínűleg szerepet játszott a magyarországi Mária-kultusz alakulásában és István király Szűz Mária-tiszteletében is. Mindkét legendában szerepel az éneklő szolgálólányról szóló epizód, amelyet a magyar ősköltészet egyik első bizonyítékának szoktak tartani.
