A T-rex eredettörténetét is megváltoztathatja az új felfedezés. Az egyik legerősebb dinoszaurusz lehet, hogy nem is Ázsiából érkezett Amerikába.
A Tyrannosaurus-család egy új fajára bukkantak tudósok Új-Mexikóban, mely a híres Tyrannosaurus-rex előtt 5-7 millió évvel élhetett – derül ki egy, a Scientific Journal című folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányból. Amikor a zsarnokgyík koponyáját még az 1980-as években megtalálták, azt gondolták róla, hogy az egyik legismertebb dinoszauruszfaj egy példányához tartozott, ám amikor 2013-ban Sebastian Dalman paleontológus elkezdte vizsgálni, apró, de állandó különbségeket talált a T-rex-koponyához képest.
Például az alsó állkapocs keskenyebb volt, mint a T-rexé és hiányzott egy, a fajra jellemző csontrész a szemek nyílásánál is. Tudósok szerint ugyanakkor a leletből arra következtettek, hogy az állat 13 méter hosszú lehetett, tehát nagyjából akkora, mint a későbbi dinoszaurusz. Továbbá, míg a T-rex-leletek 66-68 millió évesek lehetnek a becslések szerint, addig a most azonosított ennél 5-7 millió évvel öregebb, tehát feltehetően a dinó egyik ősét sikerült megtalálni.
A kutatók úgy vélik, ráadásul a legtöbb faj nem is marad fent 1 millió évnél tovább, így a lelet kora volt a perdöntő bizonyíték.
Az új faj a Tyrannosaurus mcraeensis nevet kapta, a csontok lelőhelye után. Az elmúlt években már több tudós érvelt amellett, hogy egyes T-rex-leletek valójában más fajhoz tartoznak, de ritkán jártak sikerrel.
A mostani felfedezés azonban a The New York Timesnak nyilatkozó paleontológus, David Hone szerint más: a csontok eléggé különböznek a korábbi leletektől és az időbeli távolság is erősíti az elképzelést, hogy a tudósok új fajt azonosítottak. Ez pedig a T-rex történetét is módosíthatja, miután az Észak-Amerika nyugati részén az őshüllő rokonait fokozatosan szorította ki a zsarnokgyík, melynek legközelebbi ősét Mongóliában találták meg. Ezért korábban azt gondolták, hogy egy csoport egy szárazföldi átkelőn került Észak-Amerikába.
Az új-mexikói lelet azonban arra utalhat, hogy a T-rex délnyugatról érkezett északra.
Darla Zelenitsky, associate professor of dinosaur paleobiology at the University of Calgary, worked with researchers from Canada, Japan and Uzbekistan to identify a new species of carcharodontosaur — large, carnivorous dinosaurs with shark-like teeth. https://t.co/PorVyu6rsN
Darla Zelenitsky, associate professor of dinosaur paleobiology at the University of Calgary, worked with researchers from Canada, Japan and Uzbekistan to identify a new species of carcharodontosaur — large, carnivorous dinosaurs with shark-like teeth. https://t.co/PorVyu6rsN
Egy új csúcsragadozó dinoszauruszfajt azonosítottak a Cukubai Egyetem őslénykutatói egy Üzbegisztánban talált 90 millió éves fosszília alapján.
Az új dinoszauruszfajt, amely az Ulughbegsaurus uzbekistanensis nevet kapta, a húsevő carcharodontosaurus nemhez sorolták, amelynek képviselői a zsarnokgyíkalakú dinoszauruszok (tyrannosauroide) – köztük a T-rex – előtti időkben, a felső kréta korban élt.
A Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál cikke szerint a Royal Society Open Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban írták le a japán kutatók az új fajt, amely a mai Kizilkum-sivatag területén élt.
Két különböző evolúciós elemzés is megerősítette az új dinoszauruszfaj besorolását. Ez az első carcharodontosaurus, amelyet Közép-Ázsiában találtak.
„A baloldali felső állkapocs fosszíliája alapján határoztuk meg az új fajt” – magyarázta Tanaka Kohei adjunktus, a tanulmány egyik szerzője.
A theropodák között az állkapcsot arra lehet használni, hogy megbecsüljük az állat méretét, mivel annak nagysága összefügg a combcsont hosszával, amely a testméret egy jól elfogadott jelzője. Ez alapján úgy becsüljük, hogy az Ulughbegsaurus uzbekistanensis testtömege több mint ezer kilogramm lehetett, testhossza 7,5-8 méter, azaz nagyobb volt, mint egy jól kifejlett afrikai elefánt – mondta a kutató.
Az új dinoszauruszfaj jóval nagyobb volt, mint a lelőhelyen korábban talált más húsevő dinoszauruszok, ezért valószínű, hogy a felső krétai ökoszisztéma csúcsragadozója volt.
Darla Zelenitsky, associate professor of dinosaur paleobiology at the University of Calgary, worked with researchers from Canada, Japan and Uzbekistan to identify a new species of carcharodontosaur — large, carnivorous dinosaurs with shark-like teeth. https://t.co/PorVyu6rsN
Nevét egyébként Ulug bégről, egy 15. századi matematikusról, csillagászról, a közép-ázsiai timur birodalom uralkodójáról kapta.
A kutatók szerint a faj kihalását a zsarnokgyíkalakú dinoszauruszok mint csúcsragadozók megjelenése okozhatta.
Az Ulughbegsaurus uzbekistanensis felfedezése a fosszíliák lajstromában egy fontos űrt tölt be, mivel bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a carcharodontosaurusok Európától Kelet-Ázsiáig elterjedten éltek.
Mivel ez volt az egyik utolsó carcharodontosaurus az akkori Laurasia kontinensen, ennek a nagy csúcsragadozónak az együttélése a kisebb zsarnokgyíkokkal fontos időkorlát a csúcsragadozók közötti átmenetet illetően a felső kréta korban – mondta Kobajasi Josicugu professzor, a tanulmány vezető szerzője.
Darla Zelenitsky, associate professor of dinosaur paleobiology at the University of Calgary, worked with researchers from Canada, Japan and Uzbekistan to identify a new species of carcharodontosaur — large, carnivorous dinosaurs with shark-like teeth. https://t.co/PorVyu6rsN
Darla Zelenitsky, associate professor of dinosaur paleobiology at the University of Calgary, worked with researchers from Canada, Japan and Uzbekistan to identify a new species of carcharodontosaur — large, carnivorous dinosaurs with shark-like teeth. https://t.co/PorVyu6rsN
