Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjIxMzt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30= [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 356 [content] =>A Venus Bilo volt a világ első tanulmányautója. Egyedi és modern formája annyira elütött az akkori Volvókétól, hogy a svéd gyártó eleinte mostohagyerekként kezelte, nem ismerte el sajátjaként.
Ismerős az Ericsson név? Lars Magnus Ericssonnak, a telefonkirálynak a fia, Gustaf az autóiparban jeleskedett. Egy ideig az USA-ban, a Hupmobile-nál volt gépészmérnök, majd otthon, Svédországban alapított rövid életű saját márkát.
Nagyszerű formatervező, rajzoló és szobrász volt,
így, amikor a mindössze hat éve létező Volvo vezetősége eldöntötte, megnézi, hogyan reagálna a publikum egy zárt karosszériás jövőautóra, kézenfekvőnek tűnt, hogy Gustafot kérje fel a megszerkesztésére.Érdekes volt a márka hozzáállása: a bukástól tartva eleinte nem adta a kocsihoz a nevét,de adta hozzá a PV655 vázát, hathengeres motorját és technikáját,sőt, állta az összes tervezési és építési költséget is. Az ifjabb Ericsson extravagáns, a kor ízlésének és építési tanainak ellentmondó, fellépők nélküli, sárvédőkbe süllyesztett fényszórós, szuper-áramvonalas pontontestet alkotott.
Az ideális helykihasználáshoz kilenc bőröndöt is tervezett, ezek részben a hátsó csomagtartóban, részben a bal első sárvédőben kialakított térben fértek el. Az egyik pótkerék a jobb első sárvédőbe költözött, a másik a kocsi végéből kandikált ki, lökhárítóként.
Végül a Venus Bilónak keresztelt autót a híres svéd kasztnigyár, a Nordberg Karosserifabrik építette meg, és 1933-ban, azaz
öt évvel a világ első tanulmányautójának tartott Buick Y-Job előtt mutatták be Gustaf saját, Stockholm melletti villájában.Itt készült az a néhány fotó is, ami a kocsiról fennmaradt. Utána néhány nagy svéd Volvo kereskedésben és Dániában is kiállították,
látványos bukás lett; a Volvo másfél év után leállítatta a projektet, később mégis „örökbe fogadta”, így lett az egyetlen példányban létező tanulmányautó neve Volvo Venus Bilo. Egy ideig az Ericsson család használta, majd a háborúig több tulajdonosa is volt.Itt készült az a néhány fotó is, ami a kocsiról fennmaradt. Utána néhány nagy svéd Volvo kereskedésben és Dániában is kiállították,
látványos bukás lett;
a Volvo másfél év után leállítatta a projektet, később mégis „örökbe fogadta”, így lett az egyetlen példányban létező tanulmányautó neve Volvo Venus Bilo. Egy ideig az Ericsson család használta, majd a háborúig több tulajdonosa is volt.Valószínűleg szétszedték vagy bezúzták, de az optimisták még reménykednek, hogy egyszer előkerül egy pajtából. A Venus Bilo túl korán jött, a közvélemény nem tudta megemészteni radikális formáit, amelyek megelőzték korukat, azonban pár év múlva már megszokottakká váltak.
Forrás: origo
[type] => post [excerpt] => Az egyedi és modern formatervezésű Volvo viszontagságos története. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1581931800 [modified] => 1582073596 ) [title] => Nem akarta felvállalni a Volvo, pedig megelőzte a korát [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=356&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 356 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 359 [image] => Array ( [id] => 359 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/volvo3.jpeg [original_lng] => 110284 [original_w] => 644 [original_h] => 429 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/volvo3-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/volvo3-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/volvo3.jpeg [width] => 644 [height] => 429 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/volvo3.jpeg [width] => 644 [height] => 429 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/volvo3.jpeg [width] => 644 [height] => 429 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/volvo3.jpeg [width] => 644 [height] => 429 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/volvo3.jpeg [width] => 644 [height] => 429 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1582136562:4 [_thumbnail_id] => 359 [_edit_last] => 4 [views_count] => 3674 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 23 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Fotók [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 214 [1] => 213 ) [tags_name] => Array ( [0] => tesztmodell [1] => Volvo ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 213 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 213 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )