Egy ritka, 1000 éves, Jézust ábrázoló aranyérmére bukkant valaki, miközben a hegyeket vizsgálta Norvégia déli részén fekvő településen, Vestre Slidreben – számolt be a Live Science.
A „histamenon nomisma” típusú kis érmét először Kr. u. 960-ban vezették be. Az egyik oldalon Jézus van, Bibliát tartva, a másik oldalon II. Vazul és VII. Konstantin, a két testvér, Bizánci Birodalom uralkodói. A Római Birodalom nyugati része 476-ban összeomlott, míg a Bizánci, vagy Kelet-Római Birodalom még 100 évig fennállt.
A régészek úgy vélik, hogy az érmét valamikor 977 és 1025 között verték, a testvérek regnálása alatt, az érmét szegélyező 3 pontozott vonal alapján, amit gyakran használtak abban az időszakban.
Az érmén van két bevésés. Az egyik latinul: „Jézus Krisztus, az uralkodók királya”. A másik görögül: „Vazul és Konstantin, a rómaiak császárai”.
Azt nem tudják a kutatók, hogy került az érme a hegyoldalra. Lehetséges, hogy Harald Hardrada, vagy más néven III. Harald érméje volt, aki Norvégiában uralkodott 1045–1066-ig. Mielőtt király lett, a bizánci császár őreként szolgált; gyakori volt, hogy az őrök engedélyt kaptak, hogy kifosszák a palotát, miután egy császár meghalt. Lehetséges, hogy az érme Kijev hercegének, Yaroslav herceg, vagy más néven Bölcs Yaroslav lánya hozományának egy része volt, akit III. Harald feleségül vett.
A régészek azt tervezik, hogy 2024-ben visszatérnek a helyszínre, hogy további ásatásokat végezzenek.
Több mint 700 darab aranyérmét találtak Kentucky államban egy kukoricaföldön, amely az amerikai polgárháború idejéből való – közölte pénteken a GovMint.com amerikai numizmatikai portál.
Az érméket a portálon keresztül értékesítik, s akár több millió dollárt is hozhatnak a szerencsés megtalálónak, aki az idén lelt rá farmján a „Nagy Kentucky-kincsre”. A megtaláló személyét, illetve a lelőhelyet azonban titokban tartják.
A GovMint.com viszont közzétette a férfi videóját a leletről. „Ez teljesen észveszejtő” – hangzott el a felvételen.
Az érmék az 1840-es évektől egészen az 1863-ig terjedő időszakból származnak. A kincs részét képezi 18 darab nagyon ritka 20 dolláros Gold Liberty aranyérme, amelyet 1863-ban vertek Philadelphia városában. A GovMint.com szerint gyűjtők hatszámjegyű dollárösszegeket is hajlandók egy ilyen ritkaságért fizetni.
Jeff Garrett érmekereskedő szerint egy ilyen lelet jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Mint mondta, a hihetetlen mennyiségű, több mint 700 darab aranyérme valódi időkapszulát jelent az amerikai polgárháború idejéből.
Kentucky a polgárháború idején (1861–1865) ugyan próbált semleges maradni, mégis belesodródott az Észak és Dél konfliktusába. Az érméket hitelesítő Numismatic Guaranty Company cég szerint a több mint 150 évre elkallódott „Nagy Kentucky-kincs” éppen ezen konfliktus eredménye lehet.
They found it! This is likely the time capsule everyone was looking for. Conservators studying it—stay tuned for next steps! (Won’t be opened today) pic.twitter.com/3lWrsPGZd2
They found it! This is likely the time capsule everyone was looking for. Conservators studying it—stay tuned for next steps! (Won’t be opened today) pic.twitter.com/3lWrsPGZd2
Egy ősi aranyérmére bukkantak Új-Fundland szigetének partján. A leletet Edward Hines amatőr történész fedezte fel, és ez a legrégebbi angol érme, amelyet valaha Kanadában találtak.
A hírt az Arkeonews közölte.
Az érmét Londonban verték 1422 és 1427 között. Ha a címletét korunkhoz hasonlítjuk, akkor körülbelül 81 amerikai dollár lenne. Természetesen ősi leletként az érmének sokkal nagyobb az értéke: a lelet ritka, jó állapotú, aranyból készült. A feketepiacon egy ilyen műtárgy ára több százezer dollár lenne. De egy múzeumba került, és az államé lesz.
Az értékes műtárgy megtalálásának pontos helyét titokban tartják. Erre azért van szükség, hogy ne vonja magára a kincsvadászok figyelmét. A közeljövőben hivatásos régészek nagyszabású régészeti feltárásokat fognak végezni ezen a területen.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
2020 decemberében kezdte a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti kutatásokat a magyarországi Újlengyel középkori lelőhelyén, melynek során egy egyedülálló, közel 7000 darabos éremkincsleletre bukkantak – olvasható a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
A bejegyzés szerint, a két napos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatája vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel összefogásban. A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló, 1455-ben záródó éremlelet.
A decemberi régészeti bejárás során fémkeresővel további érmek után kutattak, azonban a most előkerült kincsleletet az eredeti helytől egy kicsit távolabb, egy közeli dombon találták meg.
A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1×1 méteres aknát nyitottak meg, ebből került elő egy edény, aminek a hasát a pénzekkel együtt kitépte az eke.
Ritkán figyelhető meg ilyen jól, hogy hogyan rombolja, bolygatja meg a mélyszántás a földben rejtőző emlékeket – írták.
A kincs esetében az eke pont kettétörte az érmeket tartalmazó edényt, és egy adott irányban elhúzta azokat, így követni lehetett a széthúzott, kupacokban heverő pénzeket. A széttört edényt nem lehetett egy darabban tartani, így a benne lévő érmeket a helyszínen felszedték.
A leletegyüttes közel 7000 darab ezüstpénzből és négy aranyérméből állt: a legkorábbi veret egy Lucius Verus (161–169) ezüst denarius, továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516–1526) korabeli denárokat és obulusokat tartalmazott.
A felszedés során az edény has vonalában egy szövet alatt négy, I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforint lapult. A mosás során figyeltek fel egy vatikáni denárra, ami II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik, és igen ritka éremnek számít Magyarországon – magyarázták.
A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben hét lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.
A kincset az akkori emberek a településükön, valószínűleg egy támadás során rejthették el, a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén.
A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással hozhatjuk összefüggésbe, pontosabban amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányába haladt.
Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák.
Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít. A múzeum a lelőhely és a kincs felderítését tovább kívánja folytatni az elkövetkezendő időszakban – hangsúlyozták.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
