Néhány millió éve már biztosan ott vannak az olasz alpok oldalán azok a dinoszaurusznyomok, amelyeket egy természetfotós, Elio Della Ferrera fedezett fel szeptemberben, amikor keselyűket akart fotózni. A nyomok azért maradhattak eddig észrevétlenek, mert a legközelebbi út is 600 méterre van tőlük, az északra néző falat pedig ritkán éri nap. A felfedezést Cristiano Dal Sasso, a Milánói Természettudományi Múzeum paleontológusa kedden jelentette be egy sajtótájékoztatón – írja Qubit.
A paleontológus szerint a nyomokat valószínűleg két lábon járó, növényevő állatok hagyhatták a triász korban, körülbelül 210 millió évvel ezelőtt, amikor a mostani hegyoldal még a Tethys-óceán partján feküdt. A plateosaurusokhoz hasonló dinoszauruszok a tíz méteres magasságot és a négy tonnás súlyt is elérhették. Fabio Massimo Petti paleontológus szerint a puha sárban hagyott nyomok különös épségben maradtak fenn, így még a lábujjak formája és a karmok nyomai is látszanak rajtuk.
A nyomok tanúsága szerint a dinoszauruszok csordákban mozogtak, néha pedig kör alakú formációba rendeződtek. Della Ferrara szerint nem is az az igazán meglepő, hogy lábnyomra bukkant a hegyen, hanem az, hogy mennyire: a nyomok öt kilométer hosszan húzódnak a csaknem függőleges sziklafalon, a mostani becslések szerint akár húszezer is lehet belőlük.
A nyomok 2400-2800 méteres magasságban, nehezen megközelíthető terepen találhatóak, ezért a paleontológusok drónfelvételek alapján tanulmányozták őket. Attilio Fontana, Lombardia kormányzója „olimpiai ajándéknak” nevezte a felfedezést, néhány kilométerre innen, Bormióban rendezik ugyanis a 2026-os téli olimpia férfi alpesi síversenyét.
[type] => post
[excerpt] => Néhány millió éve már biztosan ott vannak az olasz alpok oldalán azok a dinoszaurusznyomok, amelyeket egy természetfotós, Elio Della Ferrera fedezett fel szeptemberben, amikor keselyűket akart fotózni. A nyomok azért maradhattak eddig észrevétlene...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1766183160
[modified] => 1766097844
)
[title] => Az olasz Alpokban dinoszauruszok nyomainak ezreit fedezték fel
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5376&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 5376
[uk] => 5373
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 5374
[image] => Array
(
[id] => 5374
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ochxac-c16x9x50px50p-af5f29237fbf4e48c67af21defdf4d88.webp
[original_lng] => 230530
[original_w] => 1312
[original_h] => 738
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ochxac-c16x9x50px50p-af5f29237fbf4e48c67af21defdf4d88-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ochxac-c16x9x50px50p-af5f29237fbf4e48c67af21defdf4d88-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ochxac-c16x9x50px50p-af5f29237fbf4e48c67af21defdf4d88-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ochxac-c16x9x50px50p-af5f29237fbf4e48c67af21defdf4d88-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ochxac-c16x9x50px50p-af5f29237fbf4e48c67af21defdf4d88.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ochxac-c16x9x50px50p-af5f29237fbf4e48c67af21defdf4d88.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ochxac-c16x9x50px50p-af5f29237fbf4e48c67af21defdf4d88.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1766090519:5
[_thumbnail_id] => 5374
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1002
[_oembed_7c32f98535b00451164ba0a8e3189b9e] =>
[_oembed_time_7c32f98535b00451164ba0a8e3189b9e] => 1766175966
[_oembed_9ef773443d97a400e0d1288ab9f08eee] =>
Giant marine reptile.
Scientists have discovered 200 million-year-old fossils in the Swiss Alps, including the largest tooth found for the species that grew up to 20 meters long https://t.co/E8iJgKDZVf#AFPgraphics on the ichthyosaur, a sea-dwelling prehistoric reptile pic.twitter.com/pd1tkL1peM
A huge fossilized tooth from an ancient marine reptile uncovered in the Swiss Alps may be the largest of its kind ever discovered, new analysis finds. https://t.co/4Aa23aImKW
Magyar és román paleontológusok rendkívül gazdag gerinces leletegyüttest tártak fel a Hátszegi-medencében: a K2-es lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz fosszíliát találtak, köztük nagy méretű dinoszauruszcsontokat szinte egymásra rétegződve. A lelőhely részletes vizsgálatának eredményeit a napokban tették közzé a PLOS One tudományos folyóiratban.
Egy magyar és román paleontológusokból álló kutatócsoport már több mint öt éve folytat kutatásokat a dinoszauruszmaradványairól híres Hátszegi-medence nyugati felében, ahol már számos dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel. Az ELTE sajtóközleményéből kiderül, hogy a Valiora Dinosaur Research Group felfedezett egy lelőhelyet, ahol négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt találtak.
Kiemelték, hogy a nagy méretű dinoszauruszcsontok szinte egymáson feküdtek, ami példa nélküli koncentrációt jelent a medencében. „2019-ben, az első terepbejárásunk alkalmával a Hátszegi-medencében, szinte azonnal rátaláltunk a K2-es lelőhelyre. Ez a felfedezés emlékezetes pillanat maradt számunkra: már az első percekben feltűntek a patakmeder szürke, agyagos rétegeiben csillogó, nagy méretű, fekete dinoszauruszcsontok, amelyek kivételes megtartásukról tanúskodtak” – idézte fel a munka kezdetét Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszék adjunktusa, a kutatócsoport vezetője.
Megjegyezte, hogy ettől a pillanattól kezdve „teljes erőbedobással vetettük bele magunkat a munkába”, és a több éven át folytatott ásatások alatt rendkívül gazdag gerinces leletanyagot gyűjtöttek össze.
Mint írják, a Hátszegi-medencében tanulmányozott felső kréta szárazföldi rétegek a dinoszauruszok kihalását megelőző néhány millió éves időszakba engednek betekintést. Az ásatások eredményeként a kutatók egy több ezer gerincesmaradványt magában foglaló leletegyüttest azonosítottak, amely kétéltűek, teknősök, krokodilok, dinoszauruszok, repülő hüllők és emlősök maradványait is tartalmazza.
A leletek számát tekintve a K2-es lelőhely a leggazdagabb, ahonnan több mint 800 gerincesmaradvány került elő kevesebb mint öt négyzetméternyi területről. A lelőhely részletes vizsgálatának eredményeit a napokban tették közzé a PLOS One tudományos folyóiratban.
A lelőhelyről nemcsak különálló csontok, hanem részleges dinoszaurusz-csontvázak is előkerültek.
Ezek két különböző növényevő fajt képviselnek. Az egyik a Rhabdodontidae családba tartozó, mintegy két méter hosszú, többnyire két lábon járó növényevő, amely a Hátszegi-medence egyik leggyakoribb dinoszaurusza lehetett. Mint írják, a másik típusú csontváz azonban igazi meglepetést okozott: egy Titanosauria csoportba tartozó sauropoda maradványairól van szó – ilyen jó állapotban megőrződött példányt eddig nem ismertek Erdélyből.
Rámutattak, hogy a publikációban ismertetett leletegyüttes, valamint a Hátszegi-medencében zajló további ásatások alatt előkerülő anyag vizsgálata várhatóan még pontosabb képet ad majd azokról az evolúciós és ökológiai folyamatokról, amelyek formálták a késő kréta korban élt (kelet-)európai dinoszauruszfaunák összetételét.
